Kiábrándító taktika, kiábrándító meccs

Sajnos nagyon rossz játékot produkálva tudtunk egy szerény 1-1-es döntetlent elérni hazai pályán, a gyengélkedő Aston Villa ellen. A legrosszabb nem az, hogy csak döntetlent értünk el, hanem az, hogy ezt milyen játékkal tettük. Most is, ahogy az elmúlt szezon második felében, a felívelgetések fegyveréhez nyúlt a csapat, ami eléggé kiábrándító mérkőzéseket eredményez, de ami még szomorúbb, hogy nem is igazán eredményes.Sajnos nagyon rossz játékot produkálva tudtunk egy szerény 1-1-es döntetlent elérni hazai pályán, a gyengélkedő Aston Villa ellen. A legrosszabb nem az, hogy csak döntetlent értünk el, hanem az, hogy ezt milyen játékkal tettük. Most is, ahogy az elmúlt szezon második felében, a felívelgetések fegyveréhez nyúlt a csapat, ami eléggé kiábrándító mérkőzéseket eredményez, de ami még szomorúbb, hogy nem is igazán eredményes.

Abban bízok személy szerint, hogy Alan Pardew a most kapott két meccses eltiltást (partjelző lökdösés miatt), a nézőtéren tölti, és akkor ő is látni fogja, azaz észre fogja venni, hogy ez a játék helyenként gyomorforgatóan unalmas. Igaz, hogy ha már a saját térfelünkről felíveljük az egy szem csatárunkra a labdát, akkor abból nagyon nehéz olyan kontrát vezetnie az ellenfélnek, amiből komoly gólszerzési esély születhet, de ennek a támadójátékunk issza és itta is meg a levét. Szegény Cissének vagy Bának, aki éppen elől árválkodik kell megküzdenie két-három védővel, mert hiába van a pályán két csatár az egyiknek, teszem hozzá biztosan edzői utasításra, de eléggé visszavont szerepkörben kell játszania, tehát olyan mintha egy csatárral játszanánk. Így teljesen felesleges mind a kettő csatárt erőltetni.

Alan Pardew a statisztikák megszállottja, így nyilatkozataiban és edzői felfogásában sokat halljuk illetve látjuk, hogy a labdabirtoklásra nagy hangsúlyt fektet. Sajnos ezzel a felívelgetős játékkal, még a saját vesszőparipáját sem képes meglovagolni, mert hiába volt többet nálunk a labda, ez mezőnyfölényt nem eredményezett, sőt az ellenfélnek több kaput eltaláló lövése volt.

Azt ki kell emelni, hogy Tioté távollétében a középső középpályánk szervező képessége szinte a nullára csökkent, hiába robotolt Tiotéhoz hasonló aktivitással Anita, az előre játékán még csiszolnia kell. Bigirimanát, aki élete első tétmérkőzését játszotta, csak dicsérni tudom, hiszen mindig akkor és ott tűnt fel, amikor és ahol éppen arra szükség volt, ami a jó öreg Tioté papát juttatta eszembe. Igaz, hogy még csak 19 éves, így még néha kapkodott a labda megjátszásakor, de ennek ellenére már most látszik, hogy egy nagyon jó igazolás volt, megérte a pénzét, sőt sokkal hasznosabb játékosa lehet a csapatnak, mint Guthrie volt, akinek a helyére érkezett.

Ahogyan azt Anitánál és Bigirimanánál is említettem az előre játékuk hagyott némi kívánni valót, de azért a szokásos Pardew féle elvárást ők is tudták teljesíteni, azaz passzoljunk mindent Gutierreznek vagy Ben Arfának, vagy ha ők nem megjátszhatóak, akkor íveld fel a csatárra. Tehát a menedzserünk szemében lehet, hogy ők is nagyszerű produktummal rukkoltak elő, mivel a taktikai utasításoknak maximálisan megfeleltek. Sajnos ez a taktika nem lesz elegendő ahhoz, hogy a top négyben végezzünk. Szokták mondani, hogy jó csapat akkor is tud nyerni, amikor nem megy a játék és ez sikerült is az előző szezonban, valamint a mostaniban a Tottenham ellen is, de hossztávon nem alapozhatunk arra, hogy Ben Arfa vagy Cissé esetleg Tioté egyéni játéka a nagyszerűt is túlszárnyalja minden meccsen és egy emberként nyerje nekünk sorra a meccset.

Ami a legrosszabb és legkiábrándítóbb ebben a taktikában, hogy ha véletlenül fel is tudunk kerülni labdával a vonal mellett a büntető területtel egy magasságba, akkor a beadásaink minősége még a magyar NB1-es szintet sem üti meg. Olyan rossz beadásokat produkálnak a szélsőink, hogy az valami eszméletlen. Abból sem gólt szerezni, de még csak megjátszani sem tudják a labdát a csatáraink, hacsak a védők nem teszik meg azt a szívességet, hogy odaadják a támadóinknak, amit már ebben a szezonban is többször megtettek. Vagy csináljuk jól azt a taktikát, amit szeretnénk játszani, vagy hagyjuk el és találjunk ki valami mást.

Ez se nem közönségszórakoztató, se nem eredményes játék. Talán ezt támasztja alá az a tény is, hogy alig többen, mint 48.000-ren voltak kíváncsiak erre a mérkőzésre, pedig általában a hazai meccseken több, mint 52.000-ren szoktak kint lenni.

Ki kell emelni, hogy Hatem Ben Arfa tényleg nagyszerű játékost produkált, de azért ha néha passzolna is a francia, akkor sokkal hasznosabb tagja lehetne a csapatnak, de annak ellenére is, hogy a hozzá kerülő labdák 80%-ban elveszíti is, mindig ő a csapat legjobbja és legveszélyesebb játékosa.

Az sajnos megfigyelhető, hogy az új szezonban lejátszott mérkőzések mindegyikén kaptunk gólt. Abban bíztunk, hogy ha Steven Taylor felépül, akkor nem lesznek olyan bénázások, amiket Williamsontól megszokhattunk. Ez így is lett, hiszen egyénileg két nagyszerű belső védőnk van, már csak újra össze kell szokniuk, hiszen nagyon sok idő telt már el azóta, hogy együtt játszhattak, majdnem egy teljes év. A gólt is abból kaptuk, hogy rosszul helyezkedtek az ötösön, ami végzetes, főleg ha azt vesszük, hogy középen olyan szépen tömörültünk, hogy csak a széleken vezetett támadások beadásaiból veszélyeztetett az Aston Villa. Erre jobban oda kell figyelni, újra össze kell szoktatni a két legjobb védőnket, mert ha minden meccsen gólt kapunk, ahogyan eddig ez így is volt a Premier League találkozókon, akkor sokkal, de sokkal hatékonyabb támadójátékot kell produkálnunk, ha meccseket akarunk nyerni. Már arra sem számíthatunk, hogy majd felrúgják Ben Arfát és majd Ryan Taylor benyesi, hiszen a védőnknek legalább egy éves kihagyásra kell készülnie sérülése miatt.

Voltak szép és jó momentumai a találkozónak, de a mutatott játék messze elmarad attól, amit elvárnánk egy angol bajnokságban játszó csapattól, akik BL szereplést érő helyen akarnak végezni.

Pardew mesternek pedig lehet, hogy kölcsön kéne vennie valakitől egy mágnestáblát, hátha azon meglátná, hogy egy csatár az ellenfél térfelén egyedül nem képes levenni négy védőt és még pár védekezésre visszaérő középpályást is.

Ennél több kell!!!

Ruzsinho Da Costa