Bekövetkezett amit vártunk, igaz szűk egy héttel azelőtt, mint vártuk. John Carver erre a szezonra megbízott vezetőedző lett. Nincs már ott a neve mellett a "caretaker" jelző, azaz elméletileg a hátralévő 16 fordulóban teljes nyugalommal ücsöröghet a padon arra törekedve, hogy a csapat megszerezze azt a 13-15 pontot, amivel biztos bennmaradó lesz. Persze lehet álmokat szőni a TOP 10-ről, meg a Top 8-ról is, de ha őszinték akarunk lenni az elmúlt hetek alapján először inkább legyen meg az a bűvös 40-42 pont.Bekövetkezett amit vártunk, igaz szűk egy héttel azelőtt, mint vártuk. John Carver erre a szezonra megbízott vezetőedző lett. Nincs már ott a neve mellett a "caretaker" jelző, azaz elméletileg a hátralévő 16 fordulóban teljes nyugalommal ücsöröghet a padon arra törekedve, hogy a csapat megszerezze azt a 13-15 pontot, amivel biztos bennmaradó lesz. Persze lehet álmokat szőni a TOP 10-ről, meg a Top 8-ról is, de ha őszinték akarunk lenni az elmúlt hetek alapján először inkább legyen meg az a bűvös 40-42 pont.
Aztán persze van egy optimista verzió is, azaz hogy az elmúlt hetek bizonytalansága után most az egész keret megnyugszik végre, és akkor talán az eredmények is jönnek. Biztató jelek voltak eddig is, hiszen Carver alatt például Cabella és Gouffran is sokkal jobban teljesít, és lehet, hogy ezzel a vezetői lépéssel megjön az a plusz, ami kellett volna a Burnley legyőzéséhez, vagy a Southampton elleni pontszerzéshez.
"Büszke vagyok erre a mai napra. Együtt dolgoztam Sir Bobby Robson-nal, ennek a klubnak a valaha volt legnagyszerűbb managerével, és sokat tanultam tőle. Tudom, hogy mit jelent ez a klub ennek a városnak és az embereknek. Hiszek a játékosaimban és a körülöttem lévő személyzetben. Biztos vagyok benne, hogy izgalmas és sikeres focit tudunk bemutatni, ezért már alig várom a vezetőedzői szerepem megkezdését ebben a nagyszerű futball klubban."
John William Carver január 16-án ünnepelte 50. születésnapját. Vérbeli Geordie, még csak nem is valamelyik agglomerációhoz tartozó településen, hanem Newcastle Upon Tyne-ban, azaz a város központjában született. Ifistaként 1983 és 1985 között a Newcastle United-ben játszott, és bár az egyik legtehetségesebb fiatal játékosnak tartották, profi szerződést nem kapott. A Cardiff City-be került, azonban mindössze 13 mérkőzés után olyan súlyos combsérülést szenvedett, ami 20 éves korában véget vetett a profi karrierjének.
Végleg azért nem adta fel a focit, és amolyan fél-profiként a Newcastle fiókcsapatában a Gateshead FC-ben lehúzott még 13 évet, habár összesen 113 mérkőzésen lépett pályára, és gőzerővel végezte a különböző manager tanfolyamokat és lépdelt fel a Newcastle edzői szamárlétrán. 1992-ben lett a csapat akadémiájához tartozó iskola igazgatója, ahol hét évet töltött el, mielőtt még a kispadok közelébe került volna.
1999-ben aztán Sir Bobby Robson felkérte asszisztensnek, amit a legnagyobb örömmel vállalt el. Érdekesség, hogy Robson először José Mourinho-t kereste meg, akinek a "tolmács" és a "megfigyelő" szerepkör után a klasszikus "jobb kéz" szerepet ajánlotta, de a portugál ekkor már vezetőedzői álmokat szövögetett, és nem egy tagja akart lenni az edzői team-nek, hanem a vezetője. (2000-ben meg is kezdte 15 éve tartó kalandos pályafutását)
José tehát nem ment, így Carver-é lett az állás, és Robson távozásáig maradt is. Valószínűleg egyébként az edzőlegenda iránti tiszteletből olyan jó Mourinho viszonya a Newcastle-vel és ahogyan Pardew-val, úgy Carver-ral is.
Miután Robson-t kirúgták, Carver egyetlen meccsre megkapta a caretaker manager-i posztot, és bár a Blackburn Rovers-t 3:0-ra legyőzték (amit természetesen a mesterének ajánlott), nem kérték fel, hogy folytassa a munkát. Sőt, Greame Souness még a stábban sem akarta ott tartani, tekintve, hogy minden pozícióra hozta a saját emberét.
A 2004-es távozása utáni 7 évben elég sok helyen megfordult. Előbb ment vészmegoldásnak a Leeds United-hez, de csak 5 mérkőzésen tartottak igényt a szolgálataira. A 2007/2008-as évet a Luton assistant managere-ként töltötte, majd belevágott egy tengerentúli kalandba, és a Toronto FC vezetőedzője lett. 40 meccsen 12 győzelem, 12 döntetlen és 16 vereség volt a mutatója. 2009 áprilisában alkalommal nyíltan kritizálta a játékvezetést, ami miatt pénzbüntetést kapott, majd a hónap végén lemondott.
Visszatért Angliába és a Plymouth Argyle segédedzője lett Paul Mariner manager mellett. Mikor a főnökét kirúgták, Carver lojalitást tanúsított és távozott. A Sheffield United első csapatának edzőjeként kezdett dolgozni, főnöke pedig egykori játékosa Gary Speed lett. A walesi legendát 2010 decemberében aztán kinevezték hazája válogatottjának élére, Carver pedig három meccsre (1 győzelem, 2 vereség) megint caretaker manager lett.
2011 januárjában aztán hazatért. A pár hete kinevezett Alan Pardew hívta a Newcastle-be, és azonnal igent mondott. Innentől kezdve pedig mind ismerjük a történetét. Ott ült végig előző managerünk mellett, jóban rosszban kitartva. A Wigan játékos Callum McManamam fejét le akarta szedni, amikor brutálisan szértúgta Massadio Haidara térdét, ősszel pedig a Pardew-t kritizáló Newcastle szurkolókkal volt egy csörtéje a Southampton elleni 0:4-es égés után.
A játékosok ugyanúgy szeretik mint Pardew-t, ő pedig ugyanúgy ismeri a csapatot, mint elődje. Emellett egyvalamit mindenképpen jobban tud. Azt, hogy mit jelent a Newcastle tagjának lenni. Hogy mit jelent a városnak, egy Geordie-nak ez a csapat, hogy micsoda szenvedély van abban az 52 ezer emberben, akik minden hazai meccsen ott ölnek a lelátókon. Ahogyan az egész stáb, úgy ő is 2020 nyaráig írt alá, de majdnem biztos vagyok benne, hogy most újra írták a papírokat, az új feladattal. Valószínűleg jobb lesz a pénze, viszont csak tavaszig tudják garantálni neki az első csapathoz tartozó munkakört.
A keze persze sok esetben neki is meg lesz kötve, de ezen kár fennakadni. Egyrészt mindenképpen így lesz, másrészt pedig vonatkoztassunk el egy pillanatra Angliától, és meglátjuk, hogy ez a legtöbb helyen így van. A vezetőedző lead egy listát azokról, akiket szeretne ha szerződtetnének, akiket szeretne, ha eladnának és akiket mindenképpen meg akar tartani. Aztán a vezetőség amit tud/akar teljesít. Fizetésekről, egyéb juttatásokról (lakás, kocsi, bónuszok) nem a manager dönt, ahogyan reklámszerződésekről sem. Szeretem ezt a fajta brit manager szerepkört, de azért be kell látni, hogy ez csak a szigetországban működik. A Real-ban sem Ancelotti, hanem Perez tárgyal, ahogyan anno a Bayern-ba sem az edző, hanem Hoeness hozta a játékosokat. Mondhatnánk, hogy mostantól Newcastle-ben is így lesz, de tulajdonképpen 2007 (Mike Ashley érkezése) óta ez a helyzet.
A fentiek miatt tehát az új vezetőedző számára sem lesz semmi különleges a körülményekben. Na de ki lesz az új vezetőedző? Nos amennyiben a hátralévő 16 mérkőzésből valami hihetetlenül jó sorozatot ki tudna hozni, akkor természetesen maradna Carver, de erre ezért nincs sok esély. Nálam a jelenleg munkanélküli Bernd Schuster és Remy Garde kiesett, vagy ha nem, akkor is háttérbe szorultak, mert hát kizárt dolognak tartom, hogy ők ennyire ragaszkodtak volna a nyári kezdéshez.
Akik igen őket fent látjátok. Frank De Boer igyekszik az Ajax-szal befogni a PSV-t a bajnokságban, de azért tett utalásokat az esetleges nyári távozására, ami miatt az amszterdami drukkerek el is kezdték gyalázni. Ha ugyanolyan kemény, és arrogáns edző, mint játékos volt, akkor biztos elkapná a srácok tökeit, és a vezetőséggel lennének csörtéi de ettől még működhetne a dolog, tekintve, hogy most sem manager, hanem "csak" edző, ezért tisztában van vele, hogy mibe szólhat bele és mibe nem.
A második jelölt Steve McClaren, aki mellett a rutinja szól, na meg az is, hogy angol. Ő jelenleg a Derby County feljutásáért küzd a Championship-ben. Öreg rókának számít már a szakmában, aki hiába csak 3 évvel idősebb Carver-nél összehasonlíthatatlanul több tapasztalata van. Dolgozott Anglián kívül is (A Twente-vel bajnok is lett), ezért ismeri a "vezetőedzői" felállást, ráadásul szerintem az a karakter, aki Pardew-hoz hasonlóan tudná, hogy egy Ashley típusú tulajdonossal hogyan kell bánni. Azaz ugyanolyan bábú lenne mint Pardew, csak kicsit több nemzetközi rutinnal.
A harmadik versenyzőnk pedig Christoph Galtier, a St. Etienne vezetőedzője. Mi szól mellette? Francia, ahogyan sokan a keret tagjai közül is. Fiatal, szép jövő előtt áll, érdekli a PL is, viszont valószínűleg elsőre kényelmesebb lenne neki egy vezetőedzői állás, mint egy manager-i. Ő is a kontinens futball kultúrájának a terméke, így aztán valószínűleg inkább töltené az idejét az edzőpályán és a kispadon, mint tárgyalótermekben.
Mindhárom választásnak meg lenne az előnye és a hátránya is, de ezzel elég lesz májusban foglalkozni. Most figyeljünk Carver-re, aki ugyan jókat nyilatkozik, csak most már az eredményeket is illene szállítani. Elsőnek szombaton a Hull City ellen.
A választás miatt lehet fanyalogni, (egyelőre én is azt teszem még egy kicsit) de az biztos, hogy a meccsek idejére abbahagyom, szurkolok a John Carver vezette Newcastle-nek.
Közben napokon belül leigazolhatjuk az MK Dons 18 éves tehetségét, Dele Alli-t, aki a nottingham-i Darlow-hoz és Lascelles-hez hasonlóan maradna kölcsönben jelenlegi csapatában. Nem túl érdekes hír. Fontosabb, hogy ne igazoljon el senki a klubtól a héten.
Hajrá Newcastle!
Mutasd meg John Carver!
Mark29