Átigazolási SZARKA-vará(z)s

Kínkeserves, felháborító, kiábrándító, minősíthetetlen, megszégyenítő... és még sorolhatnám azokat a nem éppen előkelő jelzőket, amiket az előző szezonnal kapcsolatban lehetne említeni.Kínkeserves, felháborító, kiábrándító, minősíthetetlen, megszégyenítő... és még sorolhatnám azokat a nem éppen előkelő jelzőket, amiket az előző szezonnal kapcsolatban lehetne említeni.

Gyanus, hogy Pardew távozása után mégrosszabb lett a csapat, mint volt. Viszont a Crystal Palac csapata pedig elég szép szárnyalásba kezdett az ex szarka mesterrel a kispadján. Nagyjából ez arra enged engem következtetni, hogy a fejétől bűzlik a hal, és nem is kicsit. Félek, amíg Ashley nem távozik a klubtól, addig nem fog túl sok babér teremni a szurkolóknak.

Ülhet a kispadunkon akár maga a FA elnöke, vagy a királyné, akkor sem fognak a srácok értelmes szakmai utasításokat kapni az edzőtől, mert Mike Ashley mindenbe bele akar, és bele is fog szólni. Jöhet McClaren, vagy akár Ferrari, teljesen mindegy lesz...

De ne legyünk pesszimisták, nézzük pozitív szemmel az elkövetkezendő szezont. Igazolásokról egyelőre még csak suttognak, de konkrétumokról semmi hír. Ez nem is meglepő, mivel az előző szezonokban is az utolsó hetekben lettünk aktívak, amikor láttuk, hogy kik azok a játékosok, akik nem keltek el az átigazolási időszak első 90%-ában. Így az áruk csökken illetve az igények is jóval alacsonyabbak az ingyen igazolható játékosok, és ügynökeik részéről.

A mostani időszakot legjobban meghatározó hírt éppen a minap olvastam, hogy a Wolrsburg kinevetett minket, amikor is tettünk egy ajánlatot a régebben is megfigyelésünk alatt álló Bas Dost játékjogára. A válasz az volt, hogy nevetséges, amit a Newcastle ajánlatnak mer nevezni.

Számomra nevetésges, amit a Newcastle játéknak és focinak mer nevezni az előző kéttő, három szezonban. Esetleges, ötlettelen, véletlenszerű és ezt a sort is lehetne folytatni.

Akik régóta olvassák (azaz olvasták, mert egy időre eltűntem, mint a Newcastle játékából a sikeres sorozat) írásaim azok tudják, hogy a SZARKA-vará(z)s írások, igazolásokról, pletykákról szóltak, most viszont igazi kavarásokról szólok.

Tudjuk, hogy a játékosállományunk sokkal többre hivatott, mint kiesés elleni küzdelem. Azt is tudjuk, hogy sok játékosunkért a legnagyobb klubbok jelentkeznek, mivel nekik is erősítést jelentenének (Tioté, tavaly Coloccini, Krul, két éve Cissé, Sissoko, Ayoze, Cabella). Ennek ellenére nem tudunk egy viszonylag stabil középcsapat eredményességét elérni. Szégyele magát midenki, akinek ebben szerepe van.

Azt sem értem, hogy ha a nézők már elpártoltak a csapat mellől, és már alig járnak ki néhány ezren a meccsekre, és a csapat sorozatban marad alul a nála jóval gyengébbnek rangsorolt csapatokkal szemben, akkor ott valami óriási baj van? Értem én, hogy gazdaságilag az egyil legstabilabb klub lettünk a szigetországban. Csak egy a baj, hogy a focit cseréltük el gazdasági stabilitásra. Ami nem is lenne baj, ha egy önkormányzat gazdálkodásáról lenne szó, de annál nagyobb, ha ezt egy focicsapatnál történik.

Mindnekinek mélyen magába kellene néznie és nagyon mélyen elszégyelni magát a mostanra kialakult helyzet miatt.

Shearer írta a BBC-n, hogy nagyon sajnálja, hogy nincs tulajdonosváltás. Sajnálja, hogy Mike Ashley azt mondta 2007-es klub vásárláskor, hogy addig marad, amíg a klub nem nyer valami kupát, vagy esetleg kvalifikálja magát a Bajnokok Ligájába. Mérföldekre van az egyik leghíresebb játékosunk szerint is egy esetleges ilyen siker.

Sajnálatos, ha már az ikonjaink is ilyeneket mondanak, és már ők sem hisznek. Gondolom ez a fajta mentalitás rányomja a játékosokra a bélyegét, és már ők sem hisznek nagy dolgokban. Ha pedig egy játékosnak nincs önbizalma, akkor nincs semmilye. Talán jövője sem. Ha nekik nincs jövőjük, akkor a csapatnak... hagyjuk is...

Nincs más lehetőségünk, mint bizakodni, és szebb jövőről álmodozni. Bevallom őszintén, hogy nem abban bízok, hogy sztárigazolásokat fogunk bejelenteni, és így lesz egy sikeres jövő évünk, hanem abban bízok inkább, hogy McClaren fel tudja piszkálni a játékosokban a tüzet, ami ott pislákol minden valamire való játékosunkban, és képes kihozni belőle valami pluszt az addigi szezonokhoz képest. Én például beérném azzal, ha Krul fele annyi bravúrt mutatna, mint hőskorában, ha Cissé fele annyit lőne meccsenként, mint az első fél évében. Ha Tioté fele annyi tiszta és hasznos szerelést mutatna be, mint amikor idekerült, és Caballe fele annyi hasznos cselt húzna meg, mint a Toulouse csapatában... és akkor még De Jongról, Janmaatról, Ayozéról, Cissokoról, Aaronsról, Gouffranról nem is beszéltem.

Sajnálom, hogy itt tartunk, és sajnálom, hogy ide jutottunk, de ahogyan nézem az első keres futbalistáit, és szeretnék egy stabil hátvédsort felállítani, akkor nem igazán tudom, hogy hol kezdjem és hol fejezzem be a védelmi vonal tagjainak listáját, mert az előző szezont alapul véve szinte mindenki padozna nálam, a csatárokról nem is beszélve.

Lehangoló... de van remény, és ez éltessen minket, és ha nem hiszünk, és nem bízunk, akkor nincs is értelme az életünknek, tehát most mindnekinek az a dolga, hogy pozitívan álljon a dolgokhoz, és akkor kisülhet valami csodálatos, valami megismételhetetlen. Persze, minden hosszú és csodálatos utazás egy lépéssel kezdődik, illetve azzal, hogy összepakolunk... így lehet, hogy sok távozó lesz még nálunk, és akkor még nehezebb lesz a helyzetünk.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket és kíávncsian várjuk az átigazolási pletykákat!

Howay the Lads!

Ruzsinho da Costa