Meskó: Nem a végcél számít, hanem az út, amit bejársz előtte

„Tizenöt évvel ezelőtt jártam először Magyarországon, gyerekkoromban is többször voltam itt a családommal – mondta a 26 éves, temesvári születésű Meskó Zoltán, akit több száz szurkoló várt egy pesti szórakozóhelyen. – Hamarosan kezdjük a felkészülést, most Európában utazgattam, voltam Londonban, Párizsban, Olaszországban, Svájcban és Hollandiában is.”

Meskó először Faragó Richárddal, a Sport Televízió kommentátorával beszélgetett, amely során felidézték a játékos életének legfontosabb állomásait is: Meskó családját 1996-ban az a szerencse érte, hogy több mint hatmillió jelentkező közül sorsolással bekerült azon 50.000 közé, akik vízumot kaptak az Egyesült Államokba.

Az amerikaifutballal is egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba: „A barátaimmal fociztunk, én meg lerúgtam a csarnokban egy villanykörtét. Az edző akkor odajött és azt mondta, hogy vagy kifizetem az árát, vagy beállok rúgónak a csapatba. Mivel nem volt sok pénzem, beálltam. Addig nagyjából csak annyit tudtam az amerikaifutballról, hogy ölik egymást a játékosok.”

Meskó először mezőnygólokat (3 pontos gól) rúgott, később azonban punter (kézből rúgás a negyedik kísérleteknél) lett belőle. A gimnázium után a nagy amerikaifutball-hagyományokkal rendelkező Michigan Egyetemre került, ahol öt évet töltött. Ezalatt nem csak a sportpályafutását tartotta szem előtt, ugyanis előbb főiskolai, majd egyetemi diplomát szerzett sportmenedzsmentből, s közben az egyetemi bajnokság egyik legjobb puntere lett számos iskolai rekordot elérve az 1879-ben alapított Michigan színeiben. Utolsó két évében beválasztották a liga egyik legerősebb konferenciájának, a Big Tennek (ebben szerepel a Michigan Wolverines) az első számú csapatába is, míg az egész bajnokságot nézve 2009-ben a második csapatba jelölték.

„A szüleimtől mindig azt kaptam, hogy a tanulás a legfontosabb. Ha nem jutottam volna el Amerikába, akkor valószínűleg orvos lettem volna, de remélem, hogy sportolóként is pozitív hatással tudok lenni a világra. Nem is akarok megváltozni, szerintem egy jó ember vagyok, mosolyogni nem okoz nehézséget – nyilatkozta Meskó, aki egy amerikai iparmágnást, Warren Buffettot nevezte meg példaképének. – Rendkívül szerény ember, aki nem mutatja ki, mennyi pénze van."

Meskó profi karrierjét 2010-ben, az NFL közelmúltjának egyik legeredményesebb csapatában, a 2000-es években három bajnoki címet szerzett New England Patriotsban kezdhette meg Bill Belichick vezetőedző irányítása alatt, csapattársai között pedig többek között ott van az irányító Tom Brady is.

„Belichick nagyszerű ember, aki elképesztően sokat dolgozik. Amikor tart a szezon, akkor a kollégáival folyamatosan elemeznek, van, hogy csak néhány órát alszanak. Bradyről sokszor mondják, milyen könnyű neki, de mi látjuk, hogy mennyit tesz a siker érdekében. Általában, ha idegenből jövünk haza, ő már a repülőn elkezdi elemezni a mérkőzéseket, főként azt, hogy mit rontott el, a jó dolgokkal nem is foglalkozik. Igazi maximalista – nyilatkozta Meskó, aki elárulta: a hat hónapig tartó szezonban összesen két szabadnapja volt - az egyik karácsonykor. – Általában reggel hét órakor már ott vagyunk az edzőközpontban, ahol 10-12 órát is eltöltünk. Rengeteget elemzünk, beszélünk, erősítünk, és persze eszünk is."

Hozzátette: naponta általában 50 rúgást hajt végre, igaz, már sokkal inkább a technikára figyel, mint az erőre, ráadásul a csapatban ő tölti be a holder (aki a rúgónak kézzel állítja le a labdát) szerepét is, ezt pedig 200-300 alkalommal gyakorolják egy tréningen. „Trükkös" játék esetén akár passzolhatna is a magyar származású játékos, de hogy van-e ilyen a Patriots „fegyverarzenáljában", arról természetesen nem árulhatott el részleteket.

„Annyit tudok mondani, hogy ha az edző ezt akarná, akkor én készen állnék” – mondta sejtelmesen.

Meskó szerint egy NFL-csapatnál senkinek sincs bérelt helye, így neki is folyamatosan fejlődnie kell. „Minden reggel úgy kelek fel, hogy lehetek egyre jobb, soha nem vagyok elégedett magammal.”

Szóba került az idén elveszített Super Bowl is, ám erről is rendkívül pozitívan nyilatkozott: „Természetesen csalódottak voltunk, de úgy jöttünk le a pályáról, hogy mi a tőlünk elvárható legkeményebb módon dolgoztunk” – mondta, majd hozzátette, szívesen játszana egész pályafutása alatt a bostoni alakulatban, de ha az élet mégis úgy hozza, hogy váltania kell, akkor is mindent megtesz majd a siker érdekében.

A drukkerek is számos kérdéssel bombázták Meskót, aki többek között arról is mesélt, hogy nagyon szeret a csapat által szervezett jótékonysági eseményekre járni, ugyanis ha „örömet szerezhet bárkinek, akkor azt megteszi". Szóba került a Baltimore Ravens elleni idei főcsoportdöntő, amelyen a Hollók az utolsó másodpercben mezőnygólt hibáztak el, ami a Patriots diadalát jelentette.

„A rúgó Billy Cundiff nagyon jó barátom, nyaranta gimnazistáknak csinál edzőtábort. Szívből sajnáltam őt és átöleltem."

Babonáival kapcsolatban elmondta, korábban sok volt, ma már azonban nem igazán „él velük", ugyanakkor a csapattársakkal vannak megszokott rituáléik, így például a súlyemelés, amelyet a 80-as és 90-es évek slágereire csinálnak, különösképpen a C+C Music Factory Everybody Dance Now című számát favorizálják, amelynek refrénjét el is énekelte a magyar közönségnek.

Arról, hogy vajon megnyeri-e valaha a Super Bowlt, Meskó így nyilatkozott: „Az élet nem erről szól, hanem arról, hogy pozitívan próbáljuk befolyásolni. Megnyerni a Super Bowlt, egy jó bónusz lenne, de nem a végcél számít, hanem az út, amit bejársz előtte.”