Ha az első fordulóból indulunk ki, akkor a Baltimore Ravens a mérkőzés favoritja, méghozzá nem is kicsi.

A Hollók védelméről mindenki tudta, hogy erős, s ezt igazolta is múlt héten a Cincinnati Bengals elleni csoportrangadón, csakhogy a támadósor olyan erődemonstrációt tartott egy nem gyenge védelem ellen, hogy az a legmerészebb álmok elérésére is feljogosítja a csapat szurkolóit. Nemcsak kreatív és hatékony volt a Joe Flacco irányította egység, hanem összeszedett is, s talán az elmúlt években éppen ez utóbbi hiányzott ebből a szekcióból. A Philadelphia védelme szintén magabiztos és eredményes volt múlt héten, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a Cleveland Brown ellen egy újonc irányítótól, Brandon Weedentől sikerült négy labdát szerezni, s ezt a szívességet Flacco nem fogja megtenni, azaz a Sasoknak ez lesz az igazi teszt.

Megfordítva a dolgot: szintén inkább a pennsylvaniai együttes játékában vannak kérdőjelek, amire választ adhat a meccs. Clevelandben Michael Vick irányító katasztrofálisan játszott, négyszer adta el a labdát, így csak a védelemnek köszönhette, hogy végül mégis győzelemre tudta vezetni csapatát. Most bebizonyíthatja, hogy csak kutya rossz napja volt, mivel ezúttal még nehezebb dolga lesz, ugyanis a Ravens védelme sokkal jobb erőkből áll, mint a Barnáké. Olyan klasszisok rohangálnak benne rá és a labdáira vadászva, akik posztjuk legjobbjai, elég ha csak a védőfalból Haloti Ngatára, a linebackersorból Ray Lewisra, vagy a secondaryből Ed Reedre gondolunk. Őszintén szólva, aki látta a Ravens gálaműsorát és az Eagles szenvedését, az most nehezen tudja elképzelni, hogy Vick és társai reális eséllyel veszik fel a küzdelmet a Hollók évek óta rettegett védelmével.

Ellentétes előjelekkel várja a két csapat a találkozót: amíg az igen erősnek tartott Steelers csúnyán megégette magát a Denver Broncos vendégeként a nyitó körben, addig az előszezonban nyújtott gyatra támadójátéka miatt lesajnált New York Jets rendkívül meggyőző játékkal múlta felül csoportriválisát, a Buffalo Bills együttesét. Ezen a meccsen sok kérdésre fény derülhet. Például, hogy a Steelers védelmét csak a Peyton Manning és kompániája tudta nevetségessé tenni a második félidőben, vagy valóban jócskán meggyengült az egység?

Fordítva is igaz a kérdés: a Jets támadóinak első heti, kissé váratlan brillírozása csak egy kifutott eredmény, vagy egy, a Billsnél jobb védelem már könnyedén megállítja a Mark Sanchez irányító által vezetett egységet. A válasz egyik esetben sem egyértelmű, fogalmazzunk úgy, hogy az első fordulóban látottakkal kapcsolatban egyelőre szkeptikus az ember, legyen szó a Jets parádéjáról vagy a Steelers gyengélkedéséről, mert az előjelek, a legutóbbi idény és az előszezon nem ebbe az irányba mutattak.

A labda másik oldalát nézve elsősorban a Kohászok megújuló támadósora szolgáltat igazi érdekességet. Ennek oka, hogy Todd Haley támadó koordinátor debütálása a nagy várakozások ellenére rendkívül visszásra sikeredett. Denverben igen egysíkú, mindenféle kreativitást nélkülöző stratégiát mutatott a Pittsburgh, rengeteg, de totálisan hatástalan futójátékkal, s nélkülözte a mélységi passzokat, amely egészen érthetetlen volt azt figyelembe véve, hogy a Mike Wallace személyében a liga egyik leggyorsabb elkapója van a keretben. Nagy kérdés, hogy ez a rég nem látott konzervatív játék csak Peyton Manning padon tartását szolgálta, vagy hosszú távon is így képzeli a stratégiát a Steelers. Mindenesetre annyi „segítséget" kap Ben Roethlisberger irányító és az általa vezetett egység, hogy a túloldalon a liga legjobb cornerbackje, Darrelle Revis sérülés miatt nem játszhat, azaz minden a passzjáték alkalmazása mellett szól.

Papíron a labda mindkét oldalán a Steelers tűnik erősebbnek, de az első hét alapján ez nem biztos, hogy így van, sőt! A hazai pálya és tekintve, hogy vereséggel rajtolt, a motivációs tényező is a Pittsburgh sikerét ígéri, ami pedig mindenképpen igaz a találkozóra, hogy két, rájátszásban reménykedő alakulat csatája lesz, ami rendre izgalmas mérkőzést hoz.

Viszonylag kevesen tippeltek volna arra, hogy az első hét után a Tampa fog pozitív mérleggel állni, a bajnok pedig negatívval, most a Giants mégis azért kell, hogy harcba szálljon, hogy ne két zakóval kezdje a szezont.

A Tampa nagyon összeszedett, de nem túl kreatív támadójátékkal és egy jól összerakott védelemmel kalapálta el a Panthers gárdáját, főleg az első félidőben működött a rendszer. A futójáték ellen nagyon jól dolgozott a védelem, és a védőfal tagjai is gyakori vendégek voltak a Carolina backfielden. Mivel az első meccsen a Giants támadófal sem keltette túlzottan összeszedett egység benyomását, McCoy és társai most is jó eséllyel indulnak harcba. A passzjáték ellen már kevésbé tűnik acélosnak a hátsó alakzat, a Cruz, Nicks duó komoly kihívás lehet, hiába az újonc safetytehetség, Mark Barron és a kortalannak tűnő Ronde Barber. A támadók komolyan alapozhatnak a futásra, legalábbis DeMarco Murray 131 yardos teljesítménye bizakodásra adhat okot, és a Giants secondary sem állt a helyzet magaslatán Romoék ellen. Vincent Jackson jelentős fizikai fölényben van bármelyik Giants-corner ellen.

Amire a New York leginkább építhet, az a javulás reménye, még egyszer nem lehet ennyire súlytalan a védőfal, nem ejtheti el a passzok felét Cruz és Eli Manning sem valószínű, hogy túl sokáig ebben az idény elejinek mondható formában lebzsel. A Panthers megmutatta, hogy játékban azért a Bucs fölé lehet kerekedni, csak az elkövetett hibák akadályozták meg a fordítást. JPP, Tuck és Osi könnyen pokollá tehetik Freeman délutánját, és azt már a legutóbbi szezonban is láttuk, hogy erőteljes nyomás alatt a labdaeladások is érkezhetnek a Tampa irányítójától, márpedig a kedvező mezőnypozíciót gyorsan pontokra tudja váltani jobb napjain a bajnok támadóalakulata.

A meccs előtti esélyeket latolgatva meglepő lenne, ha nem 1–1-es mérleggel állna mindkét csapat a meccs után, de a képességbeli különbségeket eltüntetheti az, hogy a Bucs jelenleg fegyelmezettebb és összerakottabb csapatnak tűnik, mint a Giants.

A további mérkőzések összefoglalóját ide kattintva érheti el!