Erdei - A Duracell jelentette a hajtóerőt?

Vágólapra másolva!
2003.03.30. 20:21
Címkék
Erdei Zsolt a papírformának megfelelően a 15. mérkőzését is megnyerte a profik között, igaz, volt némi veríték is ebben a sikerben. A WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoka a negyedik menetben még a padlón volt a brazil José Hilton Santos ellen (Olekszandr Gerasenko után a dél-amerikai is egy állra mért ütéssel küldte padlóra), utána azonban összeszedte magát, és simán megnyerte a harmadik címmeccsét is.
A folytatásról egyelőre korai találgatni, Erdei mindenesetre kijelentette: világbajnok akar lenni, az Universum vezetői elárulták, nem feltétlenül a WBO-ban kell gondolkodni (sok függ attól, miként dönt az amerikai Roy Jones Junior, marad nehézsúlyban, vagy visszatér régi vadászterületére), annyi azonban bizonyos, még várni kell az újabb lépcsőfokra.– Röviddel a mérkőzés után mintha Hanraths úrtól kapott volna tanácsokat. Elárulhatja, miket mondott a gazdasági igazgató?– Hogy a fedezékemen még javítani kell. Hozzátett még egy-két dolgot, de szerencsére ezeket nem volt ideje bővebben kifejteni, mert tovább kellett mennie –válaszolta érdeklődésünkre Erdei Zsolt.– És ön szerint milyen volt a meccs?– Nehéz. Ügyes volt a srác, megpróbáltam ellene kontrázni, csak az volt a baj, hogy nem mindig sikerült. A szorítósarokból folyamatosan kiabálták, hogy üssek felütéseket, de valahogyan mindig olyan testhelyzetben voltam, úgy álltam a lábamon, hogy erre képtelen voltam. Sdunek edző mindig azt mondja, nekem mélyen kell állnom, de ez nem mindig jött össze. Ráadásul volt egy holtpontom is…– Mi történt abban a negyedik menetben?– Nem tudom. Santos felém ütött, de nem szaladt át rajtam a pofon.– A felvételeken úgy tűnt, rendesen állon találták.– Eltalált, de nem attól mentem le. Egyszerűen megbotlottam és elestem. Néztem a bíróra, láttam, ő is tanácstalan volt, kinézett segítséget kérni, és ekkor mondtam magamban: no, most biztosan rám fog számolni. Rám is számolt, de nem foglalkoztam vele, mentem tovább a magam útján.–Utána viszont mintha szétesett volna a mozgása.– Santos vérszemet kapott, nekem ugrott, ráadásul pont a negyedik menetben kezdett el vérezni az orrom. Ez egy kicsit megzavart, csak arra törekedtem, hogy átvészeljem a negyedik felvonást. Ezt követően újra elkezdtem felépíteni a bunyómat, az ötödik-hatodik menetben voltak még üresjárataim, de már akkor is jó voltam, a pontelőnyömet pedig folyamatosan tudtam növelni. A tizedik menetben pedig minden eldőlt.– Hogyan?– Nem igazán tudom. Azt mondták, olyan voltam, mint akinek egy Duracell elemet dugtak a fenekébe. Nem emlékszem pontosan a történtekre. Eltaláltam a brazilt, és megpróbáltam befejezni a mérkőzést. Láttam, hogy Santos "álló K. O. a fáradtságtól”, erre próbáltam alapozni. Közben persze arra is figyeltem, nehogy kiüssem magam, nehogy beszedjek egy felesleges pofont, mert akkor ő rohanhatott volna le. Gondoltam, hogy ha a bíró nem számolja ki, akkor odaállok elé, és kivégzem. Szerencséjére az edzője megkímélte ettől, és feladta a küzdelmet.– Ezek szerint a sérült orra olyan nagyon nem zavarta a mérkőzés során.– Csak az elején éreztem egy picit, utána már nem foglalkoztam vele.– Összességében hogyan értékelné a produkcióját?– Nem vagyok maradéktalanul elégedett, de voltak jó megmozdulásaim. Azokra büszke vagyok, azokra próbálom építeni a jövőmet. A hibákat pedig ki kell javítanom, a védekezésre jobban kell figyelnem, és az sem árt, ha több megelőző balost ütök. Amikor ütöttem, akkor a következő ütéseim is rendre betaláltak, ilyenekből kellene még többet produkálnom, és akkor nem lehet problémám.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik