Kótai Mihály (281, 14K. O.T. K. O.) a harmadik világbajnoki címmérkőzését is megnyerte, egy szempontból azonban újdonságot hozott a manchesteri ütközet.
Kótai Mihály másodszor védte meg a WBF nagyváltósúlyú világbajnoki övét, de ezúttal már nem volt szüksége a pontozók közremûködésére
Kótai Mihály másodszor védte meg a WBF nagyváltósúlyú világbajnoki övét, de ezúttal már nem volt szüksége a pontozók közremûködésére
A WBF (Boksz-világalapítvány) nagyváltósúlyú ura ugyanis első alkalommal nyert idő előtt címmeccsen: a Tornádó becenévre is hallgató magyar a tizenegyedik menetben végzett kihívójával, az ír Derek Roche-csal (29–5, 15). A találkozó nem úgy indult, hogy ennyire sima lesz a vége, hiszen az első felvonás Kótai-fölényét követően Roche feljött, és kiegyenlítetté tette a csatát. Misi a taktikai utasításoknak megfelelően sokat mozgott, próbálta átengedni a teret az írnek, aki azonban nem sétált bele a csapdába. Rakkolt ugyan, de nem kínálta fel magát, így szinte minden felvonás az iksz környékén mozgott. Az ötödik-hatodik menettől már egyértelmű volt a címvédő fölénye – Roche ekkor már felrepedt szemöldökkel küzdött –, az ír a hatodik menetben került először a padlóra, igaz, akkor még egy toló, nem pedig egy ütő mozdulattól. A tizedik menetben viszont már nagyon nagy gondban volt Roche, egy balhorog meg is rázta, a következő felvonásban pedig lezárult az ütközet. "Akkor már nagyon érett a kiütés, többször megfogtam, számoltak is rá, majd egy balegyenes–jobbfelütés–balhorog kombinációval leütöttem, és nem is tudott felkelni – mondta lapunknak Kótai Mihály. – Nehéz meccs volt, az egyik legnehezebb, amelyet valaha vívtam, Roche igazolta a hírnevét, jött előre, néha meg is lepett, meg is ütött, a találkozó felétől azonban már nem volt gond. Csak a hátammal van probléma, úgy nézek ki, mint a Passió főszereplője, akit megkorbácsoltak. Rengetegszer vágódtam neki a kötélnek, valahol törvényszerű volt, hogy megsérülök. Annak azért örülök, hogy Roche-nak több oka van a siránkozásra." "Előre megmondtam, hogy ha Misi a taktikának megfelelően bokszol, nem megy végig az összecsapás – vette át a szót büszkén tanítványától Veres László edző-menedzser. – Roche ugyanazt csinálta, amit vártunk, jött előre, próbálta erőltetni a belharcot, megdolgozta néhányszor. Aztán Misi a jó lábmunkájával egyre többször elmozgott, egy idő után már ütést is alig kapott. Ez volt a harmadik közös meccsünk, a második K. O.-nk, nem olyan rossz arány, ugye?!"