Klicsko már azzal meglepetést okozott, hogy az első menetben kétszer is padlóra küldte ellenfelét, noha Pulev bátran ment előre. Vladimir azonban villámgyorsan átütötte a kihívó magas fedezékét, a két leütés alapvetően meghatározta a meccs végkimenetelét. Pulev támadásaira válaszul Klicsko fogott, sok volt a támaszkodás, amit a bolgár bontani akart. A címvédő bátyja, Vitalij Klicsko a találkozó után erre így reagált.
„Pulev elég tisztátalanul bokszolt, állandóan Vladimir tarkóját ütötte.”
Nem sokáig, mert a bolgár a harmadik menetben egy balhorog után harmadszor is padlót fogott. Pulev becsületére mondva nem majrézott, továbbra sem adta fel az egyoldalú küzdelmet, a negyedik menetben néhány akcióval zavarba hozta az ukránt. Az ötödik kör is hasonló koreográfia szerint kezdődött, ám Klicsko a nehézsúlyban ritkán látható gyors mozdulattal, beugrásból szinte megnyúlva, egy letaglózó erejű balhorgot vitt be ellenfele fejére, aki padlóra került, s Tony Weeks mérkőzésvezetőnek nem volt más dolga, mint hogy beszüntesse az összecsapást. Pulevet a mérkőzés után kórházba szállították, orra és arccsontja eltört. Azért az első profi vereségét elszenvedő vesztesnek volt kedve tréfálkozni.
„Vladimir szerencsés volt, legközelebb én nyerek.”
Hamburgban 14 ezer néző látta Klicsko 17. címvédését. A győztes vasárnap hajnalban Nashville-be utazott a közös gyermeküket váró Hayden Panettiere-hez.
Klicsko tehát alaposan belemart a Kobra becenévre hallgató bolgárba, aki el sem ment a sajtótájékoztatójára, egész sleppjével a kórház felé vette az irányt. A győztes szokatlan agresszivitását így magyarázta.
„Pulev az arroganciájáért nagy árat fizetett.”
De vajon mi váltotta ki Klicsko tőle szokatlan harcmodorát? A kihívó még a címmeccs előtt olyan kijelentést tett, „az ukrán ugyan sokat tud, de a karaktere inkább egy kislányéhoz hasonlít”. Erre „rágott be” Vladimir, s valljuk be, ez jót tett a mérkőzésnek.
Pulev a verésért 1.4 millió dollárral vigasztalódhat, a győztes 5.7 millióval lett gazdagabb.