Ökölvívás: Világverő bokszbázist alakíthatunk ki Újpesten – Erdei Zsolt

– Az UTE szakosztályvezetőjével, Farkas Józseffel azt mondták, nem mindig volt felhőtlen a viszonyuk. Így mégis mennyire volt egyszerű vagy nehéz a megállapodás az Újpest és a Madárfészek Akadémia együttműködéséről?
– Valóban kellett gondolkodni – kezdte Erdei Zsolt a Nemzet Sport Online-nak –, de mindketten elkötelezettek vagyunk a sportágunk mellett, és a magam nevében talán azt is mondhatom, nem vagyok egy haragtartó ember. Ha meg tudunk beszélni dolgokat, akár korábbi konfliktusokat, akár szakmai koncepcionális eltéréseket, és azt tudjuk mondani, menjünk közösen, egy úton előre, hiszem, hogy az együttműködésből gyümölcsöző kapcsolat lehet. Ez történt most is. Ha nem hinnék a projektben, abban, hogy természetesen néha vitákkal fűszerezve, de fogunk tudni együtt dolgozni, akkor nem is vállaltam volna a szerepkört. Most a legfontosabb, hogy a Madárfészek Akadémia és az UTE közösen előre tudjon lépni. Bízom abban, hogy hazai szinten hamarosan elsők lehetünk, ám nem ez az elsődleges célunk, hanem az, hogy nemzetközi szinten is eredményes magyar versenyzőket neveljünk ki együtt. Az a fontos, hogy mindenki betartsa az együtt lefektetett alapelveket és szabályokat.

– A két klub között eddig is volt átjárás, már csak az edzőtermek viszonylagos közelsége miatt is. A sportolók részéről egyértelmű volt az igény, hogy minél szorosabbá váljon az együttműködés?
– Abszolút. Az ökölvívásban mindig is jelen volt, hogy az egymáshoz közeli klubok sportolói összejárjanak, egymással öklözzenek, készüljenek. Valahol eleve elrendeltnek is tűnhet, hogy a két klub elkezdett közösen dolgozni, másfelől viszont voltak konfliktusok is. A sportolóink, akik a Madárfészekben nevelkedtek és az UTE szerződtette őket, gyakran felváltva készültek a két klubnál. Az egyik helyen kaptak egyfajta iskolát, a másikon egy másikat. Például az edzők egy része teljesen másként áll ahhoz, hogy egy mérkőzés előtt hány nappal, hány héttel van még szükség az alapozó jellegű, fizikálisabb edzésekre, és mikortól fontos inkább a frissen tartás. Most, hogy közös szakmai koncepció mentén határozzuk meg a munkát, már nem lesznek ilyen eltérések. Ezt a feszültséget és konfliktust kellett feloldani.

– Őze István, az UTE klubigazgatója azt mondta, jogilag mind a két egyesület önálló marad, ám a szakmai koncepció közös alapokra kerül. De hogyan oszlanak majd meg a feladatok?
– Az Akadémia továbbra is akadémia marad. Bár vannak teljesen kezdő ökölvívóink, a többséget olyanok alkotják, akik a saját korosztályukon belül már bizonyították, hogy helyük van a legjobbak között és ehhez megérdemlik a lehető legjobb képzést. Erre törekszünk. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek az iskolába járással összehangolva megkapják azt az edzésmennyiséget és technikai képzettséget, ami később a nemzetközi megméretéseken is eredményessé teszi őket. Az UTE a sportolók további versenyeztetésében kaphat nagyobb szerepet, illetve nagyon fontos, hogy ha a koronavírus-helyzet megengedi, szeretnénk sokkal nagyobb átjárást a két terem között, így a felkészülést is sokkal színesebbé lehet majd tenni.

– Kevés olyan sport van, ami több és közvetlenebb kontakttal járna, mint az ökölvívás. A világjárvány mennyire nehezítette meg a boksz helyzetét?
– Nagyon. Vannak olyan sportágak, akik talán szerencsésebben megúszták az elmúlt hónapokat, szabadtéren, a sportolók közti nagyobb távolságok mellett könnyebben meg lehetett felelni az egészségügyi előírásoknak. Nálunk ezt nehezebb megszervezni, de épp amiatt, hogy az edzések a lehető leggördülékenyebbek legyenek, szigorú szabályokat hoztunk. A gyerekek kötelező lázmérés mellett jöhetnek csak be a terembe, folyamatos az egyeztetés arról, ki mit tapasztal, van-e bárkinek a közelében koronavírus-gyanú. Erre egyszerűen szükség van, mert ha csak egy ember is behozza a betegséget, akkor az egész teremnek le kell állnia hetekre. Ez most, alig pár héttel az országos bajnokság előtt különösen rosszul jönne mindenkinek.

– A koronavírus kényszerpályára állította a két klubot?
– Eléggé. Ahogy említettem is, az egyesületek sportolói össze-összejárnak általában. Most viszont ezt nem lehet olyan lazán kezelni, mint máskor. Pedig pont hogy még nagyobb szükség lenne rá: a nemzetközi versenyek teljesen eltűntek a naptárból, és hazai viszonylatban is jóval kevesebb a megméretés. A sportolók készülnek becsülettel, azonban nincs, ami megtörné az edzések sorát. Ezért is van az, hogy a klubok egy része dacol a veszéllyel és próbálja megszervezni, hogy legalább egymás között valami játékos versenyre legyen lehetőség. A sportszakmai kérdések mellett pedig anyagilag sem most a legkiszámíthatóbb a helyzetünk. Bár fontos megjegyezni, az ökölvívó-szövetség támogatásával a Madárfészek, az UTE részéről pedig az újpesti ökölvívó-szakosztály működése is biztosítva van.

– Ha már említette az országos bajnokságot, a juniorok és az ifjúságiak október 19. és 22. között Debrecenben, a felnőttek egy héttel később Győrben csapnak össze a címekért. Mi az UTE-Madárfészek Akadémia célkitűzése?
– Még az együttműködés elején járunk, ezért nagy csodákat nem érdemes várni. De annyi biztos, erős volt a két alapbázis, amire most elkezdhetünk építkezni. Első célként országverő, hosszabb távon világverő ökölvívóbázist alakíthatunk ki a IV. kerületben.

– Megverekedtek azon, hogy mi legyen a névsorrend?
– Ebből már kiöregedtünk. Tudja, úgy vagyunk vele, hogy egyébként sem az a legfontosabb kérdés, az egyesület neve hogyan szerepel, hanem az, hogy a közösen felkészített sportolónk neve ott legyen az érmesek között, a válogatottban, a nemzetközi versenyeken.

– Amikor 2017-ben úgy döntött, elindul az ökölvívó-szövetség elnöki posztjáért, azt mondta, számolt vele, hogy a Madárfészek Akadémiától is el kell távolodjon. Mennyire hiányzott, hogy ismét az edzőteremben, közvetlenül a sportolók mellett lehessen?
– Rettenetesen. Furcsán hangzik talán, de hiányzott, hogy az ember újra nap mint nap megizzadjon. Igaz, nem gyakran húzok kesztyűt, ám néha ez is megesik, ha mondjuk a páros gyakorlatokhoz nem vagyunk meg. Szeretek iskolázni. Tudom, edzőként még nem sokat bizonyítottam, ettől függetlenül úgy érzem, a gyerekek elfogadnak, jól tudom motiválni őket, és ez közel sem utolsó szempont. Plusz ha lankad a figyelem és kapnak egy ütést, tőlem még mindig jobban elviselik ezt kesztyűzés közben, mintha egymástól kapnák. Viszont a ringbe tényleg nem állok be, a múltammal kellemetlen tudna lenni, ha valakit jobban eltalálok, és talán még ennél is kellemetlenebb, ha ők találnak el rendesen engem.

Erdei Zsolt a Nemzeti Sport szombati mellékletében, a Képes Sportban nagyinterjút ad, amelyben szó esik új videós sorozatunkról, a Bajnokok reggelijéről is, amelynek első vendége az olimpiai bajnok ökölvívó.