Szegény Milant az adószakértő is húzza

Nem is tudjuk miért, pedig az elmúlt pár napban 30-nál egy darabbal sem regisztrálhattunk kevesebb átigazolást – a táblázatban ezúttal csak a múlt hét szombat óta történteket vastagítottuk ki csak (akkor jelent meg a Serie A szezonbeharangozója).

Kiemelkedik közülük Álvaro Pereira megvétele: az Inter meglehetősen jutányos áron, tízmillióért kapta meg a Portótól az uruguayi balhátvédet, bal oldali középpályást – hősünk 2011 végén hosszabbított a portugálokkal, 30 milliós kivásárlási árral, tavaly még ennyit kértek érte például a Chelsea-től. Még ötmillió járhat utána bónuszként, 2009 nyarán egyébként 6.5 millióért érkezett Kolozsvárról Portóba. A Dejan Sztankovics-utódnak kiszemelt Paulinho januárban érkezhet csak a Corinthianstól, és úgy néz ki, Maicon nem marad a klubnál. A Manchester City és a Real Madrid érdeklődik iránta, mi pedig ünnepelünk: a 25. alkalommal írjuk le, hogy Maicon ügynöke tárgyalt a Real Madriddal. A héten Roberto Calenda elrepül Manchesterbe is, a hétvégére megszülethet a döntés – a City mellett szól egyébként, hogy a milánóiak éppen onnan vennének egy (v)erőközéppályást, Nigel de Jongot.

Saját gyűjtésünk alapján olyan 8. alkalommal mondanak le ezen a nyáron hivatalosan is a Milannál Kakáról, de csak a cikk írásának pillanatában (12 óra 54 perc) igaz ez, estére talán éppen arról számolhatunk be, hogy újra felvették a milánói vezetők a kapcsolatot, és a többi. A legszebb része a történetnek a kifogás – gondolom, férfitársaim is mind parádés kifogásgyárosok, legendás történetetekkel, de mindig van mit tanulnunk.

„Adóproblémák adódtak – szóla Adriano Galliani, a Milan kisfőnöke. – Kikértük egy adószakértő véleményét, és ő arra jutott, hogy az ügylet túlságosan kockázatos lenne. A tárgyalások be is fejeződtek.”

Hiába no, az olasz adómorál, avagy arccal a gazdasági Fair Play felé, mert szegény klubot az (adóss)ág is húzza! A középszer felé...

A Milan labdarúgócsapata nem olyan stabil, mint a klub adóügyben vallott morális fundamentumai, a nyitányon a Sampdoria elkapta őket, és érzik a vezetők is, baj van, ezért is jelentkeztek be De Jongért, és ezért is vették meg a Caen fiatalját, M’Baye Niangot, az új Thierry Henryt, ameddig ezt olcsón (hárommillióért) megtehették.

Vele ellentétben azonnali erősítés lehet a római Bojan Krkic, bár az ő megszerzése sem olcsó és jogi furfangok nélküli mulatság, így valószínűleg kölcsönbe kérik az egykori csodagyereket. A Milan anyagi lehetőségeit jelzi, hogy hetek alatt sem nem tudott zöld asztalra vergődni a klub nélküli Royston Drenthével, akit – sértődés ne essék – nem tartunk a zsenik között számon.

Nem lazsálnak a Juventusnál, ha már a Manolo Gabbiadini-üggyel meglepték a fél világot, és lefulladt a Fernando Llorente-üzlet: felajánlottak 30 millió eurót a Fiorentinának a tavaly befutott támadóért, Sztevan Joveticsért. Hiába, így hamarabb „meglehet” a brazil kapus, a klub nélküli Rubinho (alternatívái a pármai Nicola Pavarini és a bresciai Michele Arcari), a benficás támadó, Óscar Cardozo, a citysta Edin Dzeko, az atalantás védő, Federico Peluso, a sampdoriás középpályás, Andrea Poli vagy laziós kollégája, Modibo Diakité.

A torinóiak tagadják, hogy tettek volna ajánlatot David Villáért, de azt elismerte egy illetékes állítólag a Tuttosportnak, hogy visszautasították a Bayern München 60 milliós indítványát az Arturo Vidal, Claudio Marchisio párosért. A Juventus-ikon Alessandro Del Piero ügynöke mindezek árnyékában a Gennaro Gattusót is foglalkoztató Sionnal tárgyal nagyban.

A Lazio is igazolt egy játékost, mégpedig egy védőt: 2.5 millió euró ellenében érkezett a Bordeaux együttesétől a francia válogatottságig is elérő Mickaël Ciani. A középhátvéd négy évre írt alá a rómaiakhoz, és elmondta, hogy a Lazio egy nagy olasz klub (ha valaki még nem tudta volna, ideje tisztázni), ő maga pedig belead majd apait-anyait (tehát nem lötyögni és fogadási csalni jött, ezt sem árt előre leszögezni).

A Bologna viszont alighanem elviszi a támadó Sergio Floccarit, 4.5 millióért, a Galatasaray illetékese pedig Mauro Záratére alkudozik, immáron a sportigazgatói szint és tízmillió euró magasságában.
Zárjunk pár olyan igazolással, amelyek kiviláglanak a nagy masszából!

Filkor Attila a Milantól a Barihoz került kölcsönbe egy évre, a Manchester City által sokáig üldözött jobbszélső, Alessio Cerci potom 2.5 millióért a Fiorentinától a Torinóhoz, közös tulajdonba; az uruguayi válogatott középső védő, Alexis Rolín 3.8 (esetleg 4, de maximum 5) millióért a Nacional Montevideótól a Cataniához igazolt, a horvát csatárígéret, Ante Vukusic pedig 3.8 millióért odahagyta Splitet a Pescara és a kiugrási lehetőség kedvéért.

Nem tudni, hogy egy újabb sagát vetít elő, vagy egy régit zár le, hogy Nápolyban Édinson Cavani fizetését ugyan felemelnék évi 2.9-ről 4.5 millió euróra egy új szerződés keretein belül, de kivásárlási árát levinnék potom 55 millió euróra…

Milánóban lezárták a Kaká-dossziét, ad acta lett, délen pedig máris felütöttek egy másikat, Cavani címmel? Mindenesetre szeretnénk ott lenni, amikor a Napoli-elnök Aurelio De Laurentiis elbeszélget a maga adószakértőjével, majd nagy hümmögve megcsörgeti Roman Abramovicsot vagy Manszúr sejket…