A hírt Rossi felesége, Federica Cappelletti is megerősítette a közösségi médiában.
Születési idő és hely: 1956. szeptember 23., Prato Nemzetiség: olasz Válogatottság: 48 mérkőzés/20 gól (1977–1986, Olaszország) Klubjai játékosként: Juventus (1973–1975, 1981–1985), Como (1975–1976), Lanerossi Vicenza (1976–1979), Perugia (1979–1980), Milan (1985–1986), Hellas Verona (1986–1987) Legjobb eredményei: világbajnok (1982), BEK-győztes (1985), KEK-győztes (1984), európai Szuperkupa-győztes (1984), kétszeres olasz bajnok a Serie A-ban (1982, 1984), Olasz Kupa-győztes (1983) Legfontosabb egyéni díjai: Aranylabda (1982), vb-gólkirály (1982), a vb legjobb játékosa (1982), gólkirály a Serie A-ban (1977–1978) |
A Pratóban született csatár az 1970-es évek végén a Vicenzában vált ismert játékossá, majd szerepelt a Perugiában, a Juventusban, a Milanban és a Hellas Veronában. A torinói együttessel két élvonalbeli bajnoki címet, BEK-et és KEK-et nyert.
Rossi az olasz válogatottban 1977-ben mutatkozott be, összesen 48-szor játszott a squadra azzurrában és húsz gólt szerzett. Az 1982-es, spanyolországi világbajnokságon aranyérmes lett a nemzeti csapattal, sőt hat találatával ő lett a torna gólkirálya, valamint őt választották meg a vb legjobb játékosának. Rajta kívül csak Garrincha (1962) és Mario Kempes (1978) „triplázott” ily módon.
1982-ben Rossi kapta meg az év legjobbjának járó Aranylabdát. Az 1976–1977-es idényben a Serie B-ben, egy évaddal később a Serie A-ban volt gólkirály.
A La Gazzetta dello Sport információja szerint egy ideje gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Rossi 2017-ben a Nemzeti Sportnak adott interjújában elmondta, ritkán jár futballmérkőzésekre.
„A tévében nagy a választék. Nyilván nem ugyanaz az élmény, a stadionokban egészen más a hangulata a mérkőzéseknek, de ma már a családot helyezem előtérbe. Van két kislányom, igyekszem a lehető legtöbb időt velük tölteni” – mondta akkor Rossi, aki a futball átalakulásáról is beszélt.
„Minden változik, a futball arculata is. Ma a játékosok valóban nagyobbak és erősebbek átlagban, mint mi voltunk. Döntő tényezővé vált az erőnlét. Korábban inkább a technika uralkodott, nem a fizikum. Nevezhetjük ezt fejlődésnek is, nincs vele bajom, ha a fizikai erőt a támadófutballra használják fel a játékosok” – mondta akkor Rossi az NS-nek.
Az 1978-es világbajnokságon három góllal – egyet a magyaroknak lőtt – és négy gólpasszal vette ki a részét a negyedik helyezett olasz válogatott teljesítményéből. A csatár játékjoga addig a Vicenza és a Juventus közös tulajdonát képezte, akkor azonban kötelezték őket, hogy ezen változtassanak. A Vicenza akkor világrekordot jelentő összeget, 2.6 milliárd lírát ajánlott fel Rossiért a Juventusnak. A center 1980-ban bundabotrányba keveredett, és három évre szóló eltiltást kapott. Bár Rossi – aki 1981-ben visszatért a Juventushoz – tagadta az ellene felhozott vádakat, lemaradt az 1980-as, hazai rendezésű Európa-bajnokságról, és az 1982-es vb-n is csak úgy tudott játszani, hogy csökkentették az eltiltását.
A spanyolországi torna előtt viszont az 1981–1982-es idény hajrájában néhány meccsen pályára léphetett Rossi, aki a vb csoportkörében három meccsen nem volt eredményes. Sokan megkérdőjelezték, hogy miért kellett csökkenteni a büntetését és annak ellenére játéklehetőséget biztosítani számára, mivel formán kívül futballozik.
Rossi azonban rácáfolt a hitetlenkedőkre, és a középdöntőtől megtáltosodott. Az olaszok felejthetetlen mérkőzésen az ő mesterhármasával múlták felül a favoritok közé sorolt brazilokat 3–2-re, majd a lengyelek ellen 2–0-ra megnyert elődöntőben csapata mindkét találatát ő szerezte. A nyugatnémetek elleni döntőben ő juttatta vezetéshez az olaszokat, akik végül 3–1-re bizonyultak jobbnak.
Rossi egy 2018-as dokumentumfilmben azt mondta: a döntőben szerzett gólja mindennél jobban jellemezte az ő stílusát, ahogy az akciónál előbb reagált védőjénél, akinek már nem volt esélye megakadályozni őt a gólszerzésben.
„Egyrészt teljesnek éreztem magam. Azt mondtam, hogy sikerült. Másrészt viszont csalódott lettem, hogy közben meg vége lett, befejeződött a vb. De ha valami fontosat nyersz, akkor nemcsak a trófeáról van szó, hanem arról a csapatról is, amelynek tagjaként nyertél, és az egész karrieredről, amely a sikerig vezetett. A személyes megváltásodról szól” – utalt a 38 évvel ezelőtt történtekre.
A FIFA dokumentumfilmje Paolo Rossival: