A FIGC jelezte, a 2027 márciusában esedékes elnökválasztáson nem Infantinóra fog szavazni.
Infantino hetek óta éles bírálatok kereszttüzében áll, miután a múlt hónapban ismertette azt a többmilliárdos tervét, amelynek értelmében magánbefektetőknek értékesítette volna a vb és más FIFA-tornák közvetítési és egyéb jogait. A heves tiltakozások, bojkott fenyegetések hatására a FIFA vezetője végül napokkal később visszavonta javaslatát.
„Továbbra is együttműködünk az UEFA-val és a többi európai szövetséggel egy olyan sportági jövőkép népszerűsítése érdekében, amely az érdemeken, a szolidaritáson, a fenntarthatóságon és a szurkolókon alapul” – nyilatkozta Giovanni Malago, a FIGC elnöke.
Infantino július végén jelentette be, hogy a jövőbeli világbajnokságokat – a férfi és női válogatott és klub-vb-t – egy húszmilliárd dollár alaptőkéjű cég bevonásával rendezné meg, amelyben a FIFA lenne a többségi (70-80 százalékos) tulajdonos, a 211 tagszövetség pedig részesedéshez jutna. Szakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy ez a lépés fokozhatná a nyomást a vb mezőnyének további bővítése vagy a jelenleginél gyakoribb megrendezés irányába.
Az ötletet határozottan ellenezte az európai (UEFA), az ázsiai (AFC), az Észak- és Közép-Amerikát, valamint a Karib-térséget lefedő CONCACAF, valamint a dél-amerikai (CONMEBOL) szövetség, ráadásul a FIFA-n belül is több meghatározó vezető elhatárolódott tőle. A FIFA-elnök három nappal később visszavonta a tervet, ám több szövetség jelezte, hogy jövőre nem támogatja Infantino mandátumának meghosszabbítását. Ugyanakkor az afrikai országok jelentős része, valamint hat ázsiai ország az elnök mellett foglalt állást.
A kritikus kontinentális szövetségek bizalmatlansági indítvány benyújtását mérlegelik Infantinóval szemben. Erre vonatkozóan a 211 tagszövetség legalább egyötödének írásbeli kérelmet kellene benyújtania. Az érzékelhető bizalomvesztés ellenére Infantino jelezte, a jövő év márciusára tervezett tisztújító kongresszuson újraindul az elnöki pozícióért, mert szerinte továbbra is jelentős támogatást élvez a FIFA tagszövetségeinél, különösen az afrikai (CAF) konföderáción belül.
Közben megszakította együttműködését Infantinóval a főtanácsadója, Carlos Cordeiro, majd a válság tovább mélyült a nyilvánosság előtt szintén kritikusan fogalmazó Kevin Lamour operatív igazgató távozásával, ami Csányi Sándor, a magyar szövetség elnöke, a FIFA egyik alelnöke szerint az utolsó csepp volt a pohárban a FIFA-elnök ügyében. Az MLSZ elnöke – aki a nyolc FIFA-alelnök egyike, és tagja a tanácsnak – közölte, hogy visszavonja támogatását Infantinótól. A közelmúltban más FIFA-alelnökök – köztük Aleksander Ceferin, az európai szövetség elnöke – is bírálták Infantinót, Ceferin azonban kizárta, hogy az utódja lenne. Az erőviszonyokkal tisztában lévő szakértők szerint a CONCACAF elnöke, a FIFA egyik alelnöke, Victor Montagliani potenciális elnökjelölt lehet.
Újraválasztása esetén Infantino a negyedik ciklusát kezdené meg, újabb megbízatása 2031-ig tartana.
