Juve-dilemma: passzol-e Tévez Llorentéhez?

Elsőre nem is rossz: alig 40 ezer karakterbe sikerült röviden összefoglalni, mit is garázdálkodtak eleddig, azaz július 2. napjának reggeléig az élvonalbeli olasz labdarúgó-csapatok átigazolások terén. Túlórában kellett dolgoznia két informatikusnak (egy harmadik informatikuson), hogy rendszerünk befogadjon ennyi adatot, amely így talán, tavalytól eltérően, nem küld sorokat az e-túlvilágra.

Pokolra küldést kívántunk mi is, amikor elkezdtük összegyűjteni az átigazolásokat, lásd a Parma szolid 93 érkező játékosát, akiknek elenyésző részük érkezett csak egy másik tulajdonostól, a zöm kölcsönből tért vissza, hogy aztán a fele vagy egész játékjogot eladják, cseréljék, kölcsönadják, pácolják és az egészet ledugják a torkunkon. Ha ehhez hozzá is csapjuk a Parmától távozó 34 munkavállalót (jelentjük, Tamási Zsoltot továbbra is kölcsönadták az Ascolihoz, a fele jog megtartásával), olyan érzésünk van, mint egy kicsiny falu okmányirodai illetékesének a választás előtti hetekben, amikor hogy, hogyan nem, exponenciálisan kezd nőni a falu lakossága, népes famíliák költözvén de jure egy-egy jelölt helyrajzi számába.

A Serie A-t zsigerből utálóknak jó hír, hogy ezen a nyáron sem igazolnak világklasszisokat különjárat-számra a talján klubok, talán azért sem, mert nagy részüknek lefoglalta könyvelését az illetékes adóhatóság. Az „olcsón jót" szlogen sokaknak felrémlik (a „cipőt a cipőboltból" mellett) azonban, ha a JUVENTUS nyári tevékenységét megfigyeljük: a címvédő megszerezte a lejárt szerződésű baszk góltornyot, Fernando Llorentét, akinek ugyebár lejárt a szerződése az Athletic Bilbaóval, és már korábban elígérkezett a torinóiakhoz. Meglepő módon beérte 4.5 milliós éves fizetéssel, az aláírási prémium mértékéről nincs tudomásunk, de aligha kellett miatta jelzálogot bejegyezni a stadionra. Llorente egyébként kimondottan pocsék búcsúidényt futott Bilbaóban (a baszk vezetők bánhatták, hogy egy éve nem adták el 15-20 millióért), de máris az új Zlatan Ibrahimovicként emlegetik őt új klubjánál (pedig sokan még a régit sem heverték ki).

„Llorentének bejöhet Olaszország, de a spanyol játékosok soha nem tudtak alkalmazkodni a Serie A-hoz, mégpedig a mentalitásuk miatt" – riogatta korábban a neves játékosügynök, Ernesto Bronzetti a Juvét. Ő már csak tudja: annak idején ő segített eladni Gaizka Mendietát 48 millió euróért a Laziónak, arról már nem is szólva, hogy éppen azon dolgozott mostanában, hogy Gonzalo Higuaínt Torinóba vigye Madridból...

Erre kevés már az esély, hiszen kilencmillióért, pontosabban szólva potom kilencmillióért érkezett a Juvéhez egy másik támadó: Carlos Tévez. Az örök rosszfiú már 29 éves, ezerszer bizonyította már, hogy minden jóra képes a pályán, az azon kívüli tevékenységét most ne firtassuk. A baszk négy plusz egy évre, ő 2016-ig írt alá, és ára még hatmillióval emelkedhet, például évi egymilliót ér minden bajnoki cím, minden Bajnokok Ligája-indulás és -győzelem. Az argentin éves fizetése 5.5 millió euró, és ezt azért is kell kiemelni, mert a Manchester Citynél ennél kétszer többet keresett. Na ja, tudni kell áldozatot hozni.

Nagy kérdés, milyen taktikai hadrendet talál ki az új idényre Antonio Conte: Llorente ugyebár tipikus magányos harcos, Tévez sem az a kimondott vonalszélső, bár a csatárok mögötti területen jól érezte magát mostanában. Edin Dzekóval nem alkotott ugyan álomkettőst a most Alessandro Del Piero 10-es mezét megöröklő Tévez, de az is tény: az elmúlt bajnokságban 11 gólja mellett 13 asszisztot szerzett, azaz nem olyan önző már, mint korábban. Nagy kérdés, mi lesz Mirko Vucsiniccsel (egyes lapok szerint nem zárkózik el eladása elől a klub, különösképpen, ha érkezne a régi célpont, Sztevan Jovetics, vagy az új Luciano Moggi-kedvenc, Alessandro Diamanti), kik szolgálják ki a két szélről Llorentét, no és mi lesz az összességében gyengécske tavaszt futó Alessandro Matri, Fabio Quagliarella kettőssel? A várható hadrendeken elvariálunk még egy ideig, de alighanem egy afféle „Szépség és Szörnyeteg" (a „Szépség és a szőrnyereg", olvasta egykoron egy kevésbé eminens diák) párost alkot majd öt középpályás előtt Llorente és Tévez.

Az biztos, hogy az évi hárommillió eurós fizetésért eledzegető Vincenzo Iaquinta (a Juve Julio Cruzára) és az Arsenaltól kölcsönvett Nicklas Bendtner (a Juve Julien Faubert-je) ideje kitelt az „Öreg Hölgynél", Nicolas Anelkáé dettó, Raffaele Alcibiade pedig a továbbiakban is a Honvédot boldogítja. A szürke balbekk, Federico Peluso beválhatott Torinóban, mert a klub beváltotta opcióját és 4.8 millióért megvette őt végleg az Atalantától. Mellette két fiatal érkezett még: egy „fél" fiatal kapus a Parmától Alberto Gallinetta személyében, valamint a 19 éves bal oldali védő, Nazzareno Belfasti „másik fele is" a Modenától.

Egyébként Llorente 4.5 milliós fizetése annak fényében értékelendő, hogy például az AC MILANTÓL most elengedett szűrő, Mathieu Flamini sokáig ugyanennyit keresett, majd ezt csökkentették a válság miatt 2.9 millióra – egészen mostanáig, ugyanis lejárt a szerződése. A legenda-státuszba került Massimo Ambrosinivel, a gólerős Mario Yepesszel, Michelangelo Albertazzival és Bojan Krkiccsel együtt (aki az AS Romának sem kellett, így jobb híján visszavette a Barcelona).

Cristian Zapatára viszont igényt tartott a Milan a kölcsönszerződés lejárta után is, így hatmillió euróval lett gazdagabb a Villarreal – a kolumbiai védő meg egy honfitárssal, mert érkezett mellé a 20 esztendős Jherson Vergara a Deportes Quindíótól. Kétszer ennyibe került Riccardo Saponara fele játékjoga: a fiatal az Empoli színeiben 25 kanadai pontot ért el a Serie B-ben, és még a télen megegyeztek az ügyében. No, nem az Empolival, ott csak kölcsönben játszott, lévén a játékjog fele a Parmáé. Christian Abbiati és Daniele Bonera szerződést hosszabbított, és felkerült a profik közé Bryan Cristante és Andrea Petagna, utóbbiakhoz nagy reményt fűz Adriano Galliani alelnök.

„Vergara helyettesíti Yepest, Cristante Ambrosinit, Saponara Krkicet, Petagna pedig januárig marad a nagyokkal a sérült Giampaolo Pazzini helyett" – így Galliani. Kölcsönből visszatért tehetségekből sincs éppen hiány, elég csak megemlíteni Luca Ghiringhelli (jobbhátvéd), Giacomo Beretta (csatár), kollégája, a Konföderációs Kupán is gólerős Nnamdi Oduamadi, a rutinos Taye Taiwo (balhátvéd), a két szűrő, Pelé és Rodney Strasser, Filkor Attila, a balszélső Adria Carmona vagy kissé már korosabb karmester, Urby Emanuelson nevét.

Robinho és Kevin-Prince Boateng ellenben távozhat, akad is érdeklődő szép számmal, ellenkező utat Andrea Poli, a veronai szűrő, Jorginho, Adem Ljajics, Pierre-Emerick Aubameyang, Angelo Ogbonna, esetleg Kaká, Alessio Cerci, Mamadou Sakho, Nemanja Vidics, Micah Richards, a Dinamo Zagreb középpályása, Marcelo Brozovic, Honda Keiszuke, Antonio Di Natale, Diego López vagy Ezequiel Lavezzi járhat be, de pletykákkal a későbbiekben fogunk majd foglalkozni.

„El Shaarawy pedig maradni akar, mi pedig meg akarjuk tartani őt" – zárt le egy másik kérdéskört Galliani, aki elmondta, hogy nem csapta még be az ajtót Flamini előtt, aki három éves új szerződést és fizetésemelést akar, a Milan pedig mindkettőt sokallja. Elárulta a vezető azt is, hogy a középpályás Interrel is tárgyal.

Hogy hogyan zajlik a nyár az Internél és milyen az élet mostanában Rómában? A jövő héten megtudják!