Maradona éráját idézik – 33 év után újra csúcsra ér a Napoli a Serie A-ban?

Hosszú éveken keresztül szisztematikus építkezéssel, sztáredzők segítségével, klublegendákká váló klasszisjátékosokkal ostromolta a Serie A bajnoki címét a Napoli, de hol a Juventus, hol az Inter, legutóbb pedig az AC Milan lenyomta a versenyfutás végén, így a múlt nyáron elérkezett a korszakváltás ideje. Az átigazolási időszakban távozott két klublegenda, Dries Mertens (nápolyi gólrekorder) és Lorenzo Insigne, valamint a csapat legnagyobb sztárja, Kalidou Koulibaly. Rajtuk kívül még nyolcan váltottak klubot, köztük olyan kulcsjátékosok, mint David Ospina, Arkadiusz Milik vagy éppen Fabián Ruiz. Közülük többen ráadásul ingyen távoztak, de a Napoli így is begyűjtött értük 80 millió eurót, majd ennél 20 millióval kevesebbet költött új transzferre. Jött új szerzemény a Fenerbahcétól, a Getafétól, a grúz Dinamo Batumitól vagy a Sassuolótól, a szurkolók pedig nem voltak ettől „elájulva” – a legtöbben kizárták, hogy a Napoli versenyképes lesz, azzal együtt, hogy a 63 éves Luciano Spalletti maradt a kispadon...

Ugorjuk a jelenbe: a nyári átigazolási időszak lezárulta óta fél év telt el, a Napoli 18 mérkőzést követően vezeti a Serie A tabelláját, 47 pontot gyűjtve, tíz ponttal megelőzve az eggyel kevesebb mérkőzést játszó címvédő Milant és a péntek esti rangadón 5–1-re legyőzött Juventust – úgy, hogy a világbajnokság utáni első bajnokin kikapott az Intertől. A valószínűségszámítással foglalkozó fivethirtyeight.com szerint a nápolyiaknak immár 70 százalék esélyük van rá, hogy 1990 után ismét megnyerjék a scudettót. A bajnoki menetelésen túl a csapat Bajnokok Ligája-szereplése mellett sem mehetünk el szó nélkül. A Napoli a Liverpool 4–1-es legyőzésével indította a csoportkört a BL-ben, majd három gólt szerzett válasz nélkül Glasgow-ban a Rangers ellen, az Ajaxot pedig előbb 6–1-gyel, majd 4–2-vel intézte el. A nápolyiak 15 ponttal zártak csoportjuk élén, megelőzve a sorozat legutóbbi ezüstérmesét, a Liverpoolt. Mondhatjuk tehát, hogy jól, sőt, nagyon jól megy a Spalletti-csapatnak, annak ellenére, hogy sokan leírták.

De mi a nápolyiak titka?

Először is, hogy a kissé meglepő helyekről érkező átigazolások elképesztően beváltak – fél év elteltével nyugodtan mondhatjuk, hogy a topligás klubok közül messze a Napoli igazolt a legjobban 2022 nyarán. A Fenertől elhozott dél-koreai Kim Min Dzse gyakorlatilag az első perctől kezdve tökéletesen pótolta a Chelsea-hez távozó Koulibalyt, s azóta is klasszis teljesítményt nyújt. A Getafétól érkező uruguayi Mathías Olivera azonnal megoldotta a csapat balhátvédgondját, s egyből posztja egyik legjobbja lett a Serie A-ban. A Fulhamtől a kölcsönvétel után végleg szerződtetett André-Frank Zambo Anguissa a tavalyinál is jobb formában futballozik, s a középpálya egyik alappillére, míg a Sassuolóból cserecsatárnak elhozott olasz válogatott Giacomo Raspadori is remekel, bár inkább a Bajnokok Ligájában (5 meccsen 4 gól, 2 gólpassz), de a harmadik számú kilencesként funkcionáló új igazolás, Giovanni Simeone is szerzett már 6 gólt 14 meccsen. Meg kell említeni ezen a fronton a Tottenhamben leégő, a Lyontól távozó Tanguy Ndombélét is, aki a kezdeti nehézségek után beilleszkedett, s egyre jobban teljesít.

Közülük is kiemelkedik azonban a Dinamo Batumitól „mind­össze” 10 millió euróért szerződtetett grúz szélső, a 21 esztendős Hvicsa Kvarachelija, aki mindenkit ámulatba ejt teljesítményével, s minden sorozatot figyelembe véve 20 meccsen összesen 21 gólból vette ki a részét. A grúz csatár cselezésben, labdavezetésben, a támadóharmadba eljuttatott átadásokban, a helyzetkialakításban és a kulcspasszokban is kiemelkedik csapatából – sőt, a teljes olasz élvonalból. Nem csoda, hogy a szurkolók Diego Maradona után Kvaradonaként emlegetik őt – persze ehhez hozzájárul nevének nem éppen könnyű kiejtése is.

Másodszor, hogy a nyáron maradó játékosok, a csapat alappillérei szintet tudtak lépni, vagy legalábbis hozzák a tőlük elvárhatót. Ilyen például a belső középpályásként, hatosként futballozó szlovák Stanislav Lobotka, akiről nem sokan gondolták volna, hogy tud klasszis szinten futballozni, főleg, hogy már 28 esztendős. Ide sorolhatjuk még a villámléptű mexikói Hirving Lozanót, az Európa-bajnok Giovanni Di Lorenzót vagy éppen a klub rekordigazolását, a még mindig csak 24 éves Victor Osimhent, aki – ha egészséges – csapata egyik legjobbja, nem mellesleg 12 találatával vezeti a Serie A góllövőlistáját.

Harmadrészt pedig, hogy ezt az „egyveleget” a 63 esztendős vezetőedző, Luciano Spalletti kiválóan látja át, és vasmarokkal fogja össze. Az AS Roma és az Inter korábbi trénere már az elmúlt idényt is meglepően jól indította a Napolival, de menet közben elfogyott a gárda ereje – a most zajló évadban egyelőre nincsenek erre utaló jelek. Spalletti összerakta a védekezést, tökéletesítette az általa kedvelt 4–3–3-as formációt, s nagyszerűen motiválja különböző profilú, stílusú játékosait, akik már-már verhetetlen gépezetet alkotnak. Nincs intenzív letámadása a Napolinak, nem minden támadás kimunkált, előre megtervezett, de fel van építve a játéka, mindenki ismeri a szerepét, a dolgát, ez pedig egyértelműen Spalletti érdeme.

Már csak az a kérdés, kitart-e a csapat lendülete. A legutóbbi idényben tavaszra fogyott el, s végül a 3. helyen zárt, 7 ponttal lemaradva a scudettóról. Ezúttal nagyobb az előnye, a kerete is frissebb, s jobban is néz ki a játéka, de a kettős terhelés miatt még lehetnek gondjai Spalletti legénységének. A Bajnokok Ligája persze más kávéház, mint a Serie A, ott nem esélyes a Napoli, csakhogy az első körben, a nyolcaddöntőben az Eintracht Frankfurt lesz az ellenfele, amely verhető – onnan pedig, ki tudja, az elődöntő, döntő is összejöhet. Meglepően sikeres idényt fut tehát a nápolyi csapat, amelyet ha jól zár le, 33 esztendő után ismét olasz bajnok lehet...

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. január 14-i lapszámában jelent meg.)