Kapás Boglárka hazavitte, amiért Rióba ment – ötkarikás történetek

KATIE LEDECKY SAJÁT VILÁG­CSÚCSÁVAL versenyzett, a többiek egymással. A női 800 méteres gyors­úszás riói döntője több szempontból is emlékezetes marad, nekünk elsősorban Kapás Boglárka miatt, aki olimpiai éremért ment, azzal is tért haza.

Már az előjelek is biztatók voltak, a 2015-ös kazanyi világbajnokságon 1500 gyorson szerzett bronzérmet az akkor 22 éves Kapás, aki nagyszerű hajrával az utolsó ötvenen „vadászta le” a dán Lotte Friist. A döntő után azt mondta, a gondolatai lemaradtak valahol az érzelmei mögött, de ezek után a nyolcszázra is úgy áll oda, hogy bármi lehet belőle – lett is, csak nem Kazanyban, hanem egy évre rá Rio de Janeiróban.

Micsoda finálé volt! Ledecky hamar elúszott a mezőnytől, Kapás a spanyol Mireia Belmonte Garcíával és a brit Jazz Carlinnal csatázott a dobogóért. Úgy építette fel az úszását, ahogy a nagykönyvben meg van írva: az első hossz után még nyolcadikként fordult, 550 méternél már feljött a második helyre. Kapás és Carlin fokozatosan növelte előnyét Belmonte Garcíával szemben, így biztosnak tűnt az érem, amely fényesebb is lehetett volna, de a magyar versenyző egy pillanatig sem bánkódott – sőt! Az amerikai Ledecky egyébként szenzációs, 8:04.79-es világcsúccsal győzött, Kapás Boglárka harmadik lett.

„Csak két tizedre volt az ezüst, de egyáltalán nem érdekel, nem zavar, mert amiért jöttem, azt hazaviszem, és ez fantasztikus érzés. Akkor kezdtem el sírni, amikor a vegyes zónába indultam, mert akkor esett le, mi történt” – értékelt Kapás örömkönnyek közepette.

Azóta mélységeket és magasságokat is megjárt: Kvangdzsuban 200 pillangón világbajnok lett, a tokiói játékokon viszont nem jutott neki érem a számban, csalódásként élte meg a negyedik helyet. De nem az volt az utolsó olimpiája, mert kitartott az úszás mellett, Párizsban is rajtkőre lép.

„Az járt a fejemben: miért vagyok én még mindig az uszodában, vajon ér ez nekem ennyit?! Aztán arra jutottam, ha összeszedem magam, mégiscsak az lenne a legjobb, ha még ott lehetnék Párizsban – mondta lapunk mellékletében, a Képes Sportban megjelent nagyinterjúban. – Szerintem jól hangzik, ha úgy zárom a pályafutásomat, hogy öt olimpián indultam. Tudom, soknak tűnik, ám amikor az ember benne van ebben az egészben, amikor évről évre újrakezdi az úszást, nem így érez. És olyan jól cseng, hogy öt karika – öt olimpia.”

Így lesz kerek a pályafutása.