– Még a bázeli Európa-bajnokság előtt úgy fogalmazott, nem a négyes szám jár a fejében Párizs kapcsán, pedig London, Rio és Tokió után a negyedik egyéni olimpiai bajnoki címét szerezheti meg szombaton. A rajt előtt azért már bevallja, hogy mégiscsak gyakorta eszébe jutott a szám?
– Rendben, bevallom – válaszolta mosolyogva Szilágyi Áron. – Én is gondoltam rá a felkészülés alatt, és a beszélgetéseim során is szóba került. Persze, nagyon örülnék a negyedik aranynak, de tisztában vagyok azzal, hogy tizenöt-húsz, sőt összesen harmincnégy versenyző áll rajthoz, és mindegyik nyerni akar – a napi forma dönt majd arról, kik lesznek az érmesek. Ebben benne van az is, hogy nekem kijön a lépés, hogy jó asszókat vívok, és ha szerencsém van, akár meg is nyerhetem az olimpiát, ám benne van egy szerényebb eredmény is. Egyértelmű, a felkészülés során azért dolgoztam, hogy minél szebb legyen az eredmény. A három arany mellé nagyon jó lenne odatenni a negyediket, de nem ez volt az elsődleges motivációm a felkészülés közben.
– Hanem micsoda?
– Boldog vagyok, hogy az ötödik olimpiámon indulhatok, ez nekem ajándék, igyekszem megbecsülni. Boldog vagyok, hogy küzdhetek egyéniben a negyedik éremért, a csapattal pedig a másodikért – a felkészülésnél a folyamatot igyekeztem inkább megélni, és Párizsban is ez a célom: szeretném megélni a pillanatot.
Maradjunk annyiban, hogy rossz ránézni a táblára – már a rajt előtt… |
– Valóban ajándék?
– Ajándék, ám azért megküzdöttem érte. Rengeteget dolgoztam: huszonöt éve kezdtem el vívni. Az edzőim kiváló pedagógiai módszerekkel vettek rá arra, hogy sokat dolgozzak, úgyhogy tényleg keményen küzdöttem azért, hogy tizennyolc évesen, de most, harmincnégy évesen is ott lehessek az olimpián.
– Valahogy ez a felkészülési időszak kicsit „zsizsegősebb” volt, mint a korábbiak: volt olyan olimpia, amelyik előtt elvonult, volt, amelyik a koronavírus-járvány miatt volt különleges, ezúttal otthon várta az egyéves kisfia, plusz kampányolt a NOB-tagsága kapcsán.
– Ez egyrészt igaz, hiszen sok minden történt velem az elmúlt hónapokban, ám ezek jó dolgok. Olyanok, amelyek szépen kitöltötték a felkészülésem, a vívás melletti időmet. A család és a sportolói bizottságba kerüléshez szükséges lobbizás mind-mind hozzáadtak és adnak a személyiségemhez, ezt szeretem és élvezem is csinálni. Másrészt viszont az utolsó négy hétben azért mégiscsak sikerült elvonulni, az edzőtáborokban nem is foglalkoztam semmi mással, csak a felkészüléssel, a munkával, azzal, hogy mit és mennyit dolgozzak azért, hogy Párizsban a lehető legjobb legyek. A közösségi felületeken persze jelen voltam, ám más az, mit látnak ott belőlem az emberek és mikor, hiszen a posztok és az ottani tevékenységem időzíthető.
– A tekintetben viszont biztosan más volt ez a felkészülés, mint a korábbiak, hogy változás történt a kardválogatott élén, és a csapatban is. Mindezt hogyan élte meg?
– Szerencsére hamar rendeződtek a sorok – mi azt kértük, hogy nyugodtan készülhessünk. Alkalmazkodtunk a változáshoz. Hálás vagyok a kijelölt válogatott edzőknek, hogy a nyári szabadságuk helyett beugrottak és vállalták a felkészítésünket. Ez jól sikerült. Sokat dolgoztunk a csapategység építésén, az ellenfelek elemzésén – ezek mind segítették azt, hogy összekovácsolódjunk. Az edzőink csapatban gondolkoznak, ebben gondolkozunk mi, versenyzők is. Mindenki eltökélt, így, ezzel a szemlélettel vágunk neki az olimpiának.
– Bár szombaton előbb még egyéniben küzd, de a csapat kapcsán engedjen meg egy személyes megjegyzést: kicsit féltem önöket, hiszen pokolian nehéz az águk – igaz, azt is tudjuk, hogy képesek bárkit legyőzni.
– Valóban nagyon nehéz az águnk. A lehető legjobb teljesítményt kell nyújtania mindenkinek, már a negyeddöntőben, az olaszok ellen is. Ők egyéniben elképesztően jók, az idén jól is teljesítettek. Ha rajtuk túljutunk, jönnek az amerikaiak, akik meg folyamatosan ott vannak a legjobbak között, ha pedig őket is legyőzzük, akkor jöhetnek az évek óta uralkodó dél-koreaiak vagy a hazai pályán vívó franciák – nem ússzuk meg, hogy ne legyen minden meccsünk kőkemény, ám tudjuk azt is, hogy aranyérmet csak akkor szerezhetünk, ha három nehéz ellenfelet győzünk le.
– A versenyek után majd biztosan elárulja, mit talált ki ezúttal Faludi Viktória, annyit azért megsúghat, tetszik önnek, amit sportpszichológusa kitalált az olimpia kapcsán?
– Tetszik, nagyon is tetszik, azt szinte biztosra mondhatom, hogy mentálisan kiváló állapotban leszek Párizsban.
„Már az első asszók sem lesznek könnyűek, de azt mindenképp szeretném elmondani, hogy a fiúk nagyon felkészültek – ott voltam velük végig, tudom, láttam, tapasztaltam. Gémesi Csanádot különösen erősnek érzem mentálisan, benne érzem a lehetőséget a meglepetésre. Az amerikai Dershwitz elleni meccsen az lesz a kulcs, hogyan tudott felkészülni egymásból a két srác, hogy az asszó során Csanád mennyire lesz hű a kigondolt taktikájához, mennyire tud váltani menet közben, mert váltani biztosan kell. Szilágyi Áron első ellenfele annyival rutintalanabb, mint Áron, annyival kisebb a technikai tudása, hogy még egy jó pszichés állapotban sem hiszem, hogy a lendülete kitart tizenöt tusig. A legnagyobb várakozással Szatmári András asszóját várom a francia Boladé Apithy ellen, ez szakmailag magas színvonalú meccset hozhat, hiszen kiváló vívók mind a ketten, jól is ismerik egymást. Szerintem döntő jelentőségű lehet, hogyan sikerülnek Andris támadásai, hiszen Apithy sokszor feladja a támadás lehetőségét. Áron és Andris egymással vívhat a tizenhat között, ha győznek az első körben, de én nem úgy fogom fel, hogy ebben az esetben biztosan lesz magyar a nyolc között, hiszen két olyan kvalitású vívóról beszélünk, akik mindketten odaérhetnének a dobogóra. Biztos, hogy jó asszó lesz, azt kívánom, aki ezt megnyeri, legyen érmes Párizsban.” |
Bár Kun Anna végzett kvótát érő helyen a női párbajtőrözők egyéni kvalifikációs rangsorában, őt a holléti nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt két évre eltiltották, így a lista következő vívója lépett egyet előrébb, ez pedig Muhari Eszter volt. |
A SZOMBATI VÍVÓPROGRAM
10.00–16.15: női párbajtőr egyéni (Muhari Eszter), férfi kard egyéni (Gémesi Csanád, Szatmári András, Szilágyi Áron) – 1. forduló, 2. forduló, nyolcaddöntő, negyeddöntő
19.00–21.55: női párbajtőr egyéni, férfi kard egyéni – elődöntő, bronzmeccs, DÖNTŐ