YOU’LL NEVER WALK ALONE! - The Celtic Football Club

A nyári uborkaszezonban sem maradtok PLL Blog nélkül, hamarosan elindul a Liga 18 csapatának az évértékelő interjúsorozata, a közelgő Európa Bajnokságról is igyekszünk meccselemzések formájában véleményt formálni, valamint lehetőséget adunk Nektek is, hogy vendégposztok formájában hallassátok hangotokat. A nyári uborkaszezonban sem maradtok PLL Blog nélkül, hamarosan elindul a Liga 18 csapatának az évértékelő interjúsorozata, a közelgő Európa Bajnokságról is igyekszünk meccselemzések formájában véleményt formálni, valamint lehetőséget adunk Nektek is, hogy vendégposztok formájában hallassátok hangotokat.

A téma a Ti döntésetek, lehet a PLL-es csapatotokkal kapcsolatos (más tornán elért eredmény(ek), ha még nem volt róla szó, akkor a kezdetek stb.), vagy akár a kedvenc csapatotokról is (történeleméről, szurkolói szokásokról, személyes meccsélményről, szezonértékelés, hányszor vert titeket a United stb.).
A cikkeiteket a [email protected]-ra küldjétek, a leveletek címe PLL BLOG legyen.
Sok sikert a megalkotásukhoz :)
.

A vendégposztok sorát a mai napon el is kezdjük, elsőként Teleki László írását olvashatjátok, a cikket a Celtic, a napokban lévő két neves évfordulója ihlette.
Fogadjátok szeretettel:

YOU’LL NEVER WALK ALONE!

The Celtic Football Club,

1888. május 28. és 1967. május 25.

Azt szoktam mondani, Európa kis népei csak a focipályán egyenlők nagyobb testvéreikkel, olykor ott sem… Igaz-e ez, vagy sem, egy bizonyos, a futballstadion a véleménynyilvánítás és más szabadságok szentélye is. Katalónia ma már széleskörű autonómiát élvez, de a breton nép és a székelység még ma is nyelvi és más kisebbségi jogaiért küzd, sokszor eredménytelenül; de most nem szembenállásról vagy viszálykodásról akarok írni, valami egészen másról. Az ír nép a múlt században, hasonlóan a lengyel néphez, gondoljunk csak az első világégés utáni lengyel szabadságharcra, kiharcolta a függetlenségét, szabad államot alapított, ősi nyelvét és műveltségét sikerrel emelte nemzetközileg is elismert rangra; e két nép példát ad nekünk is.

Példát, mert jönnek és mennek császárok, nagyhatalmak és békediktátumok, népünk, a magyarság, ha tagjai, honfitársaink, akik anyanyelve és műveltsége magyar – azaz, mint látható, hozzám legközelebb a Márai-féle meghatározás áll –, szavazzon bármelyik politikai pártra az anyaországban vagy a határon túl, lélekben erősek, megmarad, képes megmaradni!

Az ír nép és a szabadságvágy jelképe a glasgow-i Celtic FC, teljes nevén The Celtic Football Club. A katolikus pap, Walfrid testvér 1887-ben alapította a Klubot; célja az volt, hogy a fociból származó bevételekkel támogassa egyházközségéhez tartozó szegény gyermekek étkeztetését. A Celtic az alapítás óta 43 bajnoki címet, legutóbb éppen idén, a 2011/2012-es idényben, 35 kupagyőzelmet, továbbá 14 ligakupa-győzelmet szerzett Skóciában, egy – és remélem, első (!) – alkalommal 1967-ben megnyerte az Európa Kupát, 1970-ben ismét döntőbe jutott, de Milánó másodszor nem hozott szerencsét (ráadás után 1:2), 2003-ban az FC Porto ellen szintén hosszabbítás után UEFA-kupadöntőt veszített (2:3), apró öröm az ürömben, Henrik „Henke” Larssont, aki a Celticet meccsben tartotta, a döntő legjobbjaként tartja számon a szakma. A Celtic, ehhez kétség sem fér, beírta nevét a történelemkönyvekbe, és nem csak a futball és a sport történelemkönyveibe!

E napokban két jeles eseményre is emlékezünk: A Celtic első meccsét 1888. május 28-án játszotta a helyi Rangers ellen, hab a tortán, e meccset a Celtic 5:2-re megnyerte; és 1967. május 25-én, 45 évvel ezelőtt Lisszabonban az előzetesen sokkal esélyesebbnek tartott olasz Internazionale ellen – hátrányból 2:1-re megfordítva a meccset – megnyerte a Celtic a BL elődjének számító BEK-et!

Az 1966/1967-es BEK-meneteléssel kapcsolatban pár információ:

A Celtic útja a döntőig: FC Zürich 2:0, 3:0; FC Nantes 3:1, 3:1; FK Vojvodina 0:1, 2:0; Dukla Praha 3:1, 0:0. E sorozatban a magyar bajnok, erről Kiss Ádám miatt meg kell emlékeznem, ez a minimum, a Vasas a portugál Sporting CP-t összesítésben 7:0-val búcsúztatta, és a Vasas végül az ezüstérmes olasz Internazionale ellen esett ki (1:4, összesítésben).

A Celtic „Lisbon Lions” néven elhíresült lisszaboni kezdője: Ronnie Simpson, a kapus, Jim Craig, Tommy Gemmell (62’), Bobby Murdoch, Billy McNeill, a csapatkapitány, John Clark, Jimmy „Jinky” Johnstone, a mindenidők legnagyszerűbb Celtic-játékosa, a Lord of the Wing, Willie Wallace, Stevie Chalmers (85’), Bertie Auld és Bobby Lennox.

A Celtic edzője az a John „Jock” Stein volt, aki 1965 és 1978 között a Celticet, 1965 és 1966, továbbá 1978 és 1985 között, haláláig, ami a nemzeti 11 kispadján érte, a skót nemzeti válogatottat irányította; 10 bajnoki cím, 8 kupagyőzelem és 6 ligakupa-győzelem, és a BEK-serleg mellett egy BEK-ezüstérem fűződik a nevéhez.

John „Jock” Stein, aki rajongott az Aranycsapat játékáért, volt a MU legendás menedzserének, Alex Fergusonnak a mestere; nincs véletlen!

A Celtic (András Dénes nyomán) reményt és példát adott arra, hogy katolikusok is sikeressé válhatnak Skóciában, „a katolikus kisebbség változatlanul a közösséget összetartó erőt és a szellemi közösséget látja a Celticben”! És ne feledjük azt sem, 2014-ben ismét Lisszabonban rendezik a BL döntőjét… :)

tellac