Itt a lét a tét, avagy a 2. csoportkör után

Lehet, csak a legfrissebb élmény, a svéd-angol eufóriája és élménye mondatja velem, de úgy vélem, eddig egész jó az Európa-bajnokság. Az előző kettőhöz képest szerintem feltétlenül, gólok tekintetében pedig mindenképp. Az eddigi tizenhat meccs alatt 46 gól született, ami 2,9-es gólátlag, ez nagyon jónak mondható. Csak a második kört nézve nyolc meccs alatt huszonhatszor került a hálóba a labda, ami bámulatos, 3,25-ös átlagot jelent (és akkor még csak a gólátlagról beszéltem: a meccsek színvonala, a sztárok zseniális góljai és megmozdulásai, az edzői húzások mind arról árulkodnak, hogy nincs rossz tornánk). Hogy kis statisztikai érdekességgel is szolgáljak, utána néztem, hogy négy évvel ezelőtt tizenhat meccs után csak 39 (2,44), nyolc éve pedig csupán 37 (2,31) gól született az első két csoportkör után. Eddig a támadófoci dominált idén, remélem, ez a továbbiakban sem fog változni. Ami számomra még érdekes statisztika, hogy a nyitómeccs óta nem volt se kiállítás (igaz, akkor idő előtt mehettek ketten is zuhanyozni), se tizenegyes (azt az egyet is kihagyták). De mivel ismerős a mondás, miszerint a statisztika olyan, mint a bikini, azaz sok mindent megmutat, de a lényeget nem tárja fel, hagyjuk is a bikinit statisztikákat, s nézzük a legfontosabbat, a meccseket.

Az ókori görög drámaírás középiskolai törzsanyag, tanulmányaimra visszaemlékezve szívesen gondolok az olyan művekre, mint az Odüsszeia, az Antigoné, vagy az Oidipusz király. Az előbbi hősi eposz, az utóbbi kettő dráma – a görögök csehek elleni meccsének első hat perce is inkább volt dráma (még jobb szó rá a tragédia…), mint hősköltemény, a hellének ekkorra ugyanis már kétgólos hátrányban voltak. Egy gólt sikerült ugyan ledolgozni Petr Cech hathatós közreműködésével (az eddigi legnagyobb potyát szedte be a Chelsea hálóőre), de a vereséget nem tudták elkerülni – talán épp a trójai faló hiányzott a sikerhez. A csehek így életben tartották továbbjutási esélyeiket, s bár halovány reményük a görög hősöknek is van még a túlélésre, nagyjából annyi esélyt adok nekik, mint Odüsszeusz harcosainak a tengeri szörnnyel, Szküllával és a félelmetes örvénnyel, Kharübdisszal szemben…

Nem az égen gyülekező sötét felhők miatt vagyok ennyire borúlátó a görögök továbbjutási esélyeit illetően, hanem, mert azokkal az oroszokkal fognak játszani a záró körben, akik megnyert meccset engedtek ki a kezükből a lengyelek ellen, s ezért szükségük van a három pontra. Ebben a fázisban már nincs érdektelen és lesajnált meccs, ez az A csoportra is igaz: mind a lengyel-cseh, mind az orosz-görög ádáz csatát ígér, hogy egy számomra nem túl kedves klasszikust idézzek: „itt a lét a tét.” Az EB előtti esélylatolgatásban orosz és lengyel továbbjutást vizionáltam, ezt a véleményemet most is fenntartom, bár a csehek képesek lehetnek a bravúrra.

1. 1. Oroszország 2 1 1 - 5-2 4
2. 2. Csehország 2 1 - 1 3-5 3
3. 3. Lengyelország 2 - 2 -- 2-2 2
4. 4. Görögország 2 - 1 1 2-3 1

Holnap kiderül, hogy a hollandoknak milyen sokat is ártott a dánok elleni fiaskó. Ahogy a beharangozóban írtam, könnyen lehet, hogy a skandinávok elleni pontvesztés lesz egy csapatnak a fejvesztés – most már nem lennék meglepve, ha a két évvel ezelőtti vb ezüstérmes Hollandia elbúcsúzna. S az a furcsa, ha kiesnek, nekem különösebben nem is fognak hiányozni. Csalódást keltően játszottak, hiányzott nagymama sütije az ötlet és a kreativitás. Az első két meccsen az angol és német gólkirály összesen egy gólra volt képes, nem beszélve a védelem instabilitásáról, illetve Robben szörnyű formájáról. Túlzottan ráépül az Orange, már pedig ő láthatóan nem passzol az együttesbe, mert ha nincs jó passzban, ő akkor sem passzol... Akar ő, lő mindenhonnan, a világ végéről is, ahogy szokott, de próbálkozásai semmi eredménnyel nem párosultak eddig. Amikor lecserélték, megtapsolta a közönség; nem tudtam eldönteni, hogy a taps játéka elismerésének, vagy pedig a lecserélésének szólt-e… Ellenben a német válogatott, ha nem is sziporkázik, egyedüliként megnyerte az eddigi két meccsét, s minden bizonnyal továbbmegy a halálcsoportból. Klose ugyan kispadra szorult, de szerintem senkinek nem hiányzik, mert mindhárom eddigi német gólt az a játékos szerezte, aki kiszorította őt, azaz Gomez. A védelemből kiemelném Hummelst, aki az egyik felfedezettje a tornának, illetve Boatenget, egy szóviccel élve az unatkozó kígyót (copyright by Mola), a középpályáról Schweinsteigert és Özilt, akik elképesztően látnak a pályán (Özil még gülü szeme ellenére is…). Robbenhez hasonlóan nincs csúcsformában Cristiano Ronaldo sem, de ezt jobban elviselik a portugálok; heroikus küzdelemben, de ők legyűrték a dánokat (pedig 0-2-ről is visszajöttek Bendtnerék, ám a 87. percben jött a cserecsatár, Varela győztes gólja). Nagy izgalommal várom a portugál-hollandot, melyen megtörténhet, utoljára látjuk a tornán a „vérnarancsokat”. Persze, a matematika törvényei szerint van még esély a továbblépésre, azonban a másik meccs sem tét nélküli: a dánok is kijöhetnek jól nevető harmadikként a portugál-holland csatából… Amennyiben a hollandok megverik a portugálokat, a németek pedig a dánokat, még az is lehet, hogy a németalföldiek lépnek a következő körbe.

1. 1. Németország 2 2 - - 3-1 6
2. 2. Portugália 2 1 - 1 3-3 3
3. 3. Dánia 2 1 - 1 3-3 3
4. 4. Hollandia 2 - - 2 1-3 0

A hollandokhoz hasonló blama várhat az olaszokra is, bár számukra ebben már semmi tragikus nincs: a 2006-os vb győzelmük óta, az EB-n és a VB-n is leszerepeltek. A spanyolok elleni pontszerzésük bravúr volt, viszont a horvátokat sem sikerült két vállra fektetni, így pedig komoly hátrányba kerültek déli szomszédainkkal szemben. Igazából nem is értem, Prandelli mit akar a Cassano-Balottelli csatár kettőstől, eddig nem sok vizet zavartak a két meccsen. A spanyolok ellenben örömfocit mutattak be, az írek elleni 4-0 nem is mutatja igazán a két csapat közötti különbséget. Az volt az érzésem, hogy ha Casillas szépséges riportermenyasszonya, Sara Carbonero állt volna be a kapuba mikrofonnal a kezében, a védelem centrumába pedig Piqué kedvesét, Shakirát állította volna be Vicente del Bosque, az írek akkor sem lőnek gólt… Fernando Torres két találattal jelezte, nem felejtett el focizni a Chelsea-ben, s emberi nagyságát és alázatát jelzi az olaszok elleni meccs után tett nyilatkozata, melyen csak a kispadon kezdett: "Nem voltam csalódott, hogy nem kezdtem az olaszok ellen. Jól tudom, hogy minden itt lévő csapattársammal együtt a világ legjobb csapatában játszom, amely a legutóbbi Európa- és világbajnokságot is megnyerte. A tréner bárkit beküldhet, így nem csalódás a padra kerülni, klasszisok közé." RESPECT!!! A két Torres gól közé beékelődött David Silva alázós gólja, az í(r)re a pontot pedig Fabregas tette fel egy bombával. A spanyolok önbizalmának jót tett ez a meccs, néha az volt az ember érzése, hogy a grundon vagyunk, a címvédők nagyon magabiztosan labdázgattak. Két csapat között nem volt még ekkora különbség ezen a kontinenstornán, mint most, a spanyolok játékában kevesebb volt a hiba, mint ahány hölgy nemet mond Barney Stinsonnak az Így jártam anyátokkal című amerikai tévésorozatban (annyit megsúgok, hogy nincsenek sokan...). A spanyol-horvát nagy derbi lesz, az olaszok pedig már most félnek, hogy megismétlődik a nyolc évvel ezelőtti dráma: a svédek és a dánok egy sok gólos döntetlennel kiejtették az olaszokat. Ha most legalább 2-2-s döntetlen születik a spanyol-horváton, Buffonék utazhatnak haza (bár még azért az íreket is meg kell verniük). Nem hiszem, hogy így alakul majd, a spanyolok szerintem megnyerik utolsó csoportmérkőzésüket, mert tudják jól, a tartalékolás rosszul is elsülhet az egyenes kieséses szakaszban…

1. 1. Spanyolország 2 1 1 - 5-1 4
2. 2. Horvátország 2 1 1 - 4-2 4
3. 3. Olaszország 2 - 2 - 2-2 2
4. 4. Írország 2 - - 2 1-7 0

A svédeket jobbnak gondoltam annál, minthogy már a második meccs után kizúgjanak, pedig pontosan ez történt. Az angolok elleni meccsük talán a legjobb, de mindenképp legizgalmasabb második félidőt hozta eddig, mely tele volt fordulatokkal: sokáig vezettek az angolok, majd gyorsan fordítottak a svédek, végül megint jöttek az angolok. Roy Carroll és Wellbeck is igazolták, hogy képesek pótolni az eltiltott Rooney-t, de az angol fenegyerek az ukránok ellen visszatérhet, minden bizonnyal játszani is fog, így retteghet az egyébként fantasztikusan védő Pjatov és az egész ukrán védelem. A tegnap este folyamán többször lemondtam már a britekről, de a küzdőszellemük bebizonyította, hogy van tartása ennek a csapatnak, s számolni kell velük. A francia-ukránt elmosta az eső, a villámlások miatt senkit nem ért villámcsapásként a játékvezetői döntés, miszerint az 5. percben lefújta a találkozót, majd szűk órával később engedte újra a játékot; az ukránok ennél nagyobb hideg zuhanyt is kaptak, ugyanis vereséget szenvedtek a franciáktól, ezzel nehéz helyzetbe hozták magukat. Az angol-ukrán ki-ki meccsen dől el a sorsuk (Kassai Viktor fogja fújni egyébként a sípot) – hát az esélyek finoman szólva sem mellettük szólnak… Persze, ha döntetlen lesz az a meccs, a franciák pedig kikapnak a svédektől legalább kettővel, továbbmennek a házigazdák – ennek realitása nagyjából annyi, minthogy Ibrahimovics tősgyökeres svéd és nem bosnyák…

1. 1. Franciaország 2 1 1 - 3-1 4
2. 2. Anglia 2 1 1 - 4-3 4
3. 3. Ukrajna 2 1 - 1 2-3 3
4. 4. Svédország 2 - - 2 3-5 0

Nehezebb dolgom volt a 2. forduló válogatottjának összeállításánál, mint az első kör után, de végül sikerült döntenem:

Pletikosa (Horvátország) – Boateng (Németország), Pepe (Portugália), Mellberg (Svédország) - David Silva (Spanyolország), Schweinsteiger (Németország), Blaszczykowski (Lengyelország), Pirlo (Olaszország), Walcott (Anglia) – Gomez (Németország), Torres (Spanyolország)

A forduló gólja egyértelműen Wellbeck győztes találata volt a svédek ellen, melyet Walcott beadása után sarokkal tett a kapuba, de meg kell hagyni, szépre sikerült a portugál Varela gólja is, s Blaszczykowski bombája, illetve a spanyol találatok sem voltak éppen csúnyák…

A forduló jelenete az volt, mikor a portugál bíró, Pedro Proenca nemes egyszerűséggel fellökte az útjában álló ír Keith Andrews-t, ezt fel is elevenítem az érdeklődőknek…

A csoportkörben még négy este izgulhatunk kedvenceinkért! Ma este a lengyel-cseh, holnap a holland-portugál, hétfőn a spanyol-horvát, kedden az angol-ukrán kínál pokoli izgalmakat – hogy aztán az egyenes kieséses szakaszhoz érve a nyolc talpon maradt csapat játszhassa az egyébként legszínvonalasabban közvetítő Gundel Takács Gábor játékát, a „Maradj talpon”-t, s eldöntsék, ki ül Európa trónján a következő négy évben… További jó szurkolást kívánok Mindenkinek!