Budapest zöld-fehér, avagy a Fradi szív diadala

„Budapest zöld-fehér” – a Március 15. téren a 2-es villamosra várva szúrta ki jó(hi)szemű Mola barátom vasárnap kettő körül a Szent Gellért püspök lábaihoz kitett drapériát, s estére kiderült, ez valóban így is van. A legendás Fradi-szív újra dobbant, a stadionbúcsúztató derbin drámai csatában, közvetlenül a lefújás előtt esett góllal sikerült legyőzni az ősi rivális Újpestet. Budapest zöld-fehér – és az is marad…„Budapest zöld-fehér” – a Március 15. téren a 2-es villamosra várva szúrta ki jó(hi)szemű Mola barátom vasárnap kettő körül a Szent Gellért püspök lábaihoz kitett drapériát, s estére kiderült, ez valóban így is van. A legendás Fradi-szív újra dobbant, a stadionbúcsúztató derbin drámai csatában, közvetlenül a lefújás előtt esett góllal sikerült legyőzni az ősi rivális Újpestet. Budapest zöld-fehér – és az is marad…

Előzmények

Az első tavaszi forduló ismeretében egyértelműen a Fradi tűnt a Derbi esélyesének. Nem csak a tabellán elfoglalt helyezés miatt gondoltam azt, hogy ez egy laza 4-0 lesz a Zöldeknek (mert a táblázat akár csalóka képet is festhet), hanem azért is, mert az Újpest most valóban egy szétesett társaság. Egy hete a Paks hatot rúgott nekik a Megyeri úton (hogy aztán hétvégén hármat kapjanak otthon a Honvédtól...), kedden edzőváltás is történt, s a szurkolók is nehezen viselték a megalázó vereséget – gyakorlatilag keresztre feszítették a játékosokat. Finoman fogalmazva sem jött jókor számukra ez a rangadó. Vagy mégis? Hiszen adott volt a lehetőség, hogy a Derbin javítsanak: lehet akármennyire pocsék az egész szezon, ha megverik a Fradit (ráadásul oda-vissza), senkit nem érdekel, még ha ki is esik a csapat az első osztályból. (Egyébként az Atletico Madridot is ez élteti, annyi különbséggel, hogy a tapasztalatok és az elmúlt évek alapján nekik nagyjából annyi esélyük van megverni a Realt, mint átúszni télen a befagyott Balatont...) A Fradi ellenben önbizalomtól duzzadva készülhetett a meccsre, mert egy héttel korábban sima győzelmet aratott a Pápa felett (nem csoda, hogy ma össze is ült a Konklávé...), a csapathoz minőségi légiósok érkeztek, ráadásul hazai pályán fogadhatták a lilákat – egy darabig biztosan utoljára, merthogy a legendás stadiont lebontják, hogy egy nagyobbat építhessenek a helyére (elvileg 2014 végére elkészül az új Szentély, a 4es metrónál és a Ferenciek terénél biztos hamarabb végeznek a munkálatokkal...) Pénteken nyílt edzést tartott a Fradi, amin a PLL blog kiküldött tudósítója, Mola szerint a szakadó eső ellenére is többen voltak, mint egy verőfényes napsütésben lejátszott hazai MTK bajnokin, muhaha. Aztán két nappal később teltház fogadta a csapatokat, már egy órával a kezdés előtt szinte zsúfolásig telt az Albert stadion. A borús idő ellenére a kilátásaink derűsek voltak, szerintem nem én voltam az egyetlen, aki úgy gondolta, hogy ezt az Újpestet most nagyon elverjük.

A Fradisták tartottak a játékvezetőtől, ezért neki is üzentek: "Egyre vigyázz Solymosi: magadra!"

Az elmaradhatatlan lila majom...

A Derbi

Aztán a csapatok enyhén rám cáfoltak. Nem volt itt szó kiütésről, megalázásról és elsöprő fölényről sem, az Újpest láthatóan túl tette magát a paksi kabáton zakón – bár a találkozó nagy részében a Fradi akarata érvényesült, s ez helyzetek számában is megmutatkozott. Az első félidőben például Somália bombagólján kívül még minimum három komoly gólhelyzetünk volt (Csukics a kapu torkából is mellé stukkolt, Böde szóló után kicsivel mellé lőtt, Jenner pedig, miután már Balajcza mellett is eltolta a lasztit, a kapusában eleső (!!!) Szélesi fejét trafálta telibe), míg a vendégeknek igazából momentumuk sem volt az első 45 percben; ritkább volt az újpesti támadás, mint a fővárosban BKV buszon az ellenőr. Az újpesti egyenlítés a semmiből jött, bár ez aligha születik meg, ha Kabát Pétert jogosan kiállítja már addigra Solymosi: két percen belül kétszer is lapot érően lekönyökölte Gyömbér Gábort, akit a gól pillanatában épp ápoltak az oldalvonal mellett, de csak az elsőnél villant a sárga kártya. A Fradi a kapott gól után kicsit megzavarodott, Vasziljevics fejesénél Jova bravúrjára volt szükség, hogy ne kerüljenek előnybe a lilák, de ennyi, semmi több. A hajrá újra a Fradié volt, Gyömbér kapufát fejelt, Böde és Leonardo révén lövésekkel is veszélyeztettünk, s hiába orientálódott a játék teljesen a vendégek térfelére, úgy tűnt, az Újpest eléri célját, s elvisz egy pontot az Üllői útról. Hogy ez mégsem sikerült, arról Csukics gondoskodott, aki a 93. percben, a lefújás előtti pillanatokban bődületesen nagy bombagólt rúgott. Az Újpest augusztus 19-én, a 94. percben végezte ki a Fradit, de a szerencse forgandó, a fagyi pedig most visszanyalt...

A hazai csapat megérdemelte a győzelmet, mert sokkal többet tett érte, az újpesti nyilatkozatokon pedig csak mosolyogni és szánakozni tudok. Az újpesti csapatkapitány, Kabát Péter imigyen fogalmazott:: „Erre nem tudok mit mondani... Három perc volt a hosszabbítás, szerintem már vége volt a meccsnek, le kellett volna fújni, és akkor igazságos a döntetlen. Szerintem nem volt jobb a Ferencváros semmivel. Volt egy kifejelt labda, Csukics jól eltalálta, nem tudok mit mondani. Semmivel nem volt jobb a Fradi, két jól eltalált labda döntött.” Barátom, a meccs addig tart, míg a bíró le nem fújja, s ha nem tudsz mit mondani, akkor inkább ne is mondj semmit... Egyébként is már rég tusolnod kellett volna, ha jogosan kiállít a bíró, ebben az esetben pedig nem lett volna miért hisztizned, mivel korábban eldőlt volna a meccs... Lázár Bence sem nyilatkozott szimpatikusabban, sőt, volt képe a bődületesen nagy gólt szerző Somáliának beszólni: „Nagyon odatette magát a csapat, szervezetten játszottunk. A szezonban még nem lőtt két ekkora gólt a Fradi, nem is fog. Somalia jobbal sem tud lőni, nemhogy ballal, erre csak ennyit tudok mondani. Vasziljevics fejesénél nekünk is megvolt a ziccerünk, nem ment be, nekik igen. Elégedettek lehetünk a játékkal, az eredménnyel nem." Minden viszonyítás kérdése, a paksi 0-6 után ez valóban feltétlenül előrelépés... Ha Vermes Krisztián komolyan gondolta, amit mondott, akkor önértékelési problémái lehetnek a középhátvédnek: „Nekünk kellett volna nyernünk, úgy lett volna fair, uraltuk a mezőnyt.” Mégis, Ti melyik meccset néztétek??? Vagy élőben, a pályán átélve az eseményeket ez így tűnt? Az Újpestnek köze sem volt az első félidőhöz, s 10 percnyi játékkal ne sírjanak már, amiért nem szereztek pontot az Üllői úton. Elég csak a statisztikákat megnézni, mégis miben volt jobb az Újpest a szabálytalanságokat, a sárga lapokat és a leseket leszámítva??? Egyes kultúrákban gratulálnak az ellenfélnek, ha az legyőzi őket, elismeri a sikerüket, nem keresik a kifogásokat, nem nyavalyognak, s zagyválnak hülyeségeket. De ez más kávéház, itt mások a szokások...

Értékelés

S most nézzünk egy rövid értékelést – avagy hogy láttam a Fradit?

Jova Levente (6): Bizonyára feldobta a szurkolók szeretete, mellyel fogadták a bemelegítéskor, a mérkőzésen két rögzített helyzetnél kellett nagyot védenie: egy Kabát szabadrúgást tolt mellé az első félidőben, majd Vasziljevics fejesénél földöntúli bravúrral hárított. A kapott gólról nem tehetett.

Somália (7): Viszonylag új szerepkörben, jobbhátvédként szerepeltette Ricardo Moniz, ami kényszermegoldás volt, viszont remek taktikai húzásnak bizonyult: egyszer ugyan sikerült mögé kerülnie az újpestieknek, de összességében jól látta el feladatát, ráadásul ritkán látható nagy gólt lőtt. Bár általában csak egy valami zavarja a játékban a gyors brazilt, még pedig a labda, de ezúttal jobbról indulva ballal, senkitől sem zavartatva Balajcza kapujába zúdította a bőrgolyót.

Muhamed Besic (8): Sugárzik róla a magabiztosság, hihetetlen tehetséges védő, aligha az NB1-ben fog megöregedni. Engem Raphael Varane-ra, a Real Madrid ifjú francia csillagára emlékeztet.

Gyömbér Gábor (6): Bár Kabát mindent megtett, kinyírnia mégsem sikerült, kétszeri ápolás után is visszatért. Szerencsével gólt fejelhetett volna.

Sváb Dániel (6): Ő volt a gyenge pont a védelemben, de azért nem kap rosszabb osztályzatot, mert a győztes gól előkészítésében nagy szerepet játszott.

Józsi György (6): Szokásához híven nagy mezőnymunkát végzett, de nem ez volt élete meccse.

Stanley Aborah (5,5): Számomra nem volt meggyőző a játéka, de bizonyára nem véletlenül szerződtette a szakmai stáb...

Julian Jenner (6,5): Ahogy külsővel Böde fejére tette a labdát az első félidőben, az bámulatos volt, beadásai megint állandó veszélyt hordoztak magukban, s kis szerencsével ő is gólt rúghatott volna. Néha talán passzolnia kellett volna lövés helyett, a második félidőre viszont elfáradt. Nagy spíler, ez látszik rajta!

Vladan Csukics (8): Végül a meccs hősévé vált, pedig az első félidőt olyan vehemenciával kezdte, hogy biztos voltam benne, hogy ki fogják állítani. A 12. percben talán ő maga sem érti, hogy tudta melléfejelni a labdát, de a mezőnyben nagyot küzdött, hasznosan játszott, a végén pedig hőssé vált - Balajcza hiába vetődött...

Quenten Martinus (6): Pápán gólt szerzett, most érdemben nem igazán tudott hozzátenni a csapat játékához. Van még ideje bizonyítani, s biztos vagyok benne, hogy fog ő még ennél is jobban játszani.

Böde Dániel (6): Egy szem csatárként örlődött az újpestiek szorításában, az első félidőben még ki tudott brusztolni magának egy helyzetet, de ez a meccs most nem róla szólt.

A cserék közül Leonardót érdemes megemlíteni, aki a neki jutott 12 perc alatt többet csinált, mint az újpesti csatár, Bruno Moraes 75 perc alatt; az UEFA kupa győztes brazilon látszik, hogy klasszis focista, ha fizikailag utoléri magát, hasznára válhat a Fradinak!

Az újpestiek közül Balajcza Szabolcsot emelném ki, aki nem védett rosszul, illetve Iandolit, aki szerintem az NB1 egyik legprímább balhátvédje, gólpasszt is adott (rögtön kettőt...), viszont a 93. percben középre behúzódva ostobaságot csinált: alapszabály, hogy középre nem fejelünk ki labdát, de ő mégis megtette...

Külön kell, hogy szóljak az újpesti tetova-királyról. Szerintem kevés embert utálnak jobban a Fradisták Kabát Péternél, bár az újpesti csatár tesz is arról, hogy a gyűlölet középpontjában álljon. A Derbin is látszott, hogy hihetetlen provokatív személyiség, aki állandóan reklamál, hergeli a szurkolókat, próbál nyomást gyakorolni a bíróra, holott megköszönheti, hogy a pályán maradhatott (Gyömbérnek rendesen feldagadt a szeme két könyökösétől). Több kontextusból is eszembe jutott az Irigy Hónaljmirigy Belehalok paródiája, hiszen Majka is róla énekel: „Nem tudom, hányas a Kabát nekem, Kakaó-gengszter rég a nevem...” Több esetben még a dalszöveg is klappol: „Ki az a bátor, aki engem rossznak beállít...” (Kabát az ártatlan és mártír...); „Nehéz úgy élni, hogy nincsenek hibáim...” (Kabát az arcoskodó és egoista...); „visszamegyek a gyárba kőművessegédnek” (végül Kabát az álmokat dédelgető, bár nem csak neki, az újpestieken kívül szerintem minden honi szurkolónak ez az álma...). Persze, azért nem rossz játékos, a Fradinak rendszerint gólt rúg, s az Újpest góljainak csaknem felét ő szerezte eddig a szezonban. Csak hát nem valami szimpatikus személyiség...

Ha a futball egy játék, a szurkolás miért nem az?

Na, mondjuk a Fradi szurkolók sem angyalok... Drámai küzdelemben nyertünk ugyan, de ez a meccs is legalább annyira a szurkolókról és a botrányról marad emlékeze tes, mint a végjátékról. Fradi meccsre jó járni, ugyanakkor (főleg az Újpest ellen) életveszélyes. Felemelő és szép, ha 16ezer ember teli torokból buzdítja az övéit – ha valóban buzdítja, s nem szapulja az ellenfelet, illetve, ha nem a balhét keresi. Az ország legnagyobb szurkolótábora a miénk, de felvetődik a kérdés: ezek tényleg szurkolók? A Fradi beléptető kártyát azért vezették be, hogy kiszűrjék a huligánokat a stadionokból, de az a Derbin is kiderült, hogy aki botrányt akar csinálni, az úgyis képes rá. A második félidő kis híján szó szerint ködbe veszett, hisz a füsttől nem lehetett látni a pályát. A görögtűz valószínűleg sokba fog kerülni a klubnak, de vajon a szurkolók nem veszik észre, hogy ezzel saját csapatuknak ártanak? A szurkolásnak is kell, hogy legyen kultúrája. Rengeteg jobbnál jobb és inkább szellemes, mint trágár szurkolói nóta van, nem beszélve a Fradi indulóról, és számomra belefér még a „ki nem ugrál, szar újpesti” rigmus is, melynek közösségépítő ereje hatalmas (ezért is a kedvencem), amikor több ezer fradista egyszerre kezd el ugrálni (a metróvezetők győztes meccs után ezt nem biztos, hogy mindig értékelik...). Ehelyett mi volt? Egymást anyázó Fradisták, pályára bedobott petárdák (szegény Kabát Petit mindjárt megsajnálom, Szűcs Lajos mellett is robbantottak tíz éve a Megyeri úton, szóval nem csak a fradisták állatok...), székeket és Fradi sálakat gyújtogató újpestiek... Gyűlölet és utálat a köbön.

Az elvakult és durva szurkolás nem lehet élethivatás, s nem csak azért, mert keresztény szellemiségű blogra írok, de Szent Pált kell, hogy idézzem: „nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban.” (Gal 3,28) Szóval valaki akár Újpest, akár Fradi, akár Diósgyőr, akár Nyíregyháza, akár Celtic, akár Rangers és akár Galatasaray, vagy akár Fenerbahce szimpatizáns, nincs felmentve az embertársi szeretet alól (Mondjuk azon jót nevettem, mikor tavaly voltam Dabason a Fradi női kéziseinek KEK döntőjén, s az Újpestet szidták, meglehetősen választékos formában a szurkolók. Értitek? Fradi-Viborg kézimeccsen, amihez köze sem volt az Újpestnek...) A szurkolás nem lehet élet-halál kérdése, de sokan sajnos így állnak hozzá. Az, hogy a Republic énekese 47 évesen szívbetegségben elhunyt (R.I.P Cipő!!!), vagy hogy a leukémiás diósgyőri kapus, Rakaczki Bence állítólag jobban van, illetve hogy az Egyház élére megfelelő személyt válasszanak a bíborosok, na ezek sokkal lényegesebb dolgok. Gyerekkorom egyik kedvenc műsora a „Játék határok nélkül” volt – a szurkolók szemében a foci és a szurkolás is egy ilyen játék, melyben nincsenek határok... A híres cseh író, Bohumil Hrabal mondta, hogy „közép-Európa az a hely, ahol nem érdemes kijózanodni”. Igaza lenne? Annyiban biztosan nem, hogy sajnos szurkolás terén máshol sem rózsásabb a helyzet. Az angolok például a nemzetközi meccseken szinte hobbit űznek a késelésből, s néhány éve Olaszországban is meggyilkoltak egy rendőrt. A szurkolás hozzátartozik a focihoz, mint a kereskedelmi csatornákon vetített filmekhez a reklámszünet, de a „Szurkolj, ne háborúzz” felszólítást komolyabban kéne venni. Mert a futball egy játék – a szurkolás sem lehet több annál... (Egyébként friss hír, hogy a Fradi 2 millió forintos, az Újpest 1 millió forintos büntetést kapott, s a Zöldek még egy felfüggesztett zárt kapus meccset is. Most őszintén: megérte???:)

Ez nem Petőfi Füstbe ment terve, s még csak nem is a III. világháború kirobbanása, hanem az Albert stadion felülnézetből

Ennyit a szentbeszédről és a Derbiről, most evezzünk kicsit békésebb vizekre!

Csak egy mondat erejéig...

Talán ünneprontás, hogy merek másról is írni, de az élet ezen a hétvégén sem állt meg Európában. Németországban is rendeztek egy Fradi-Újpestet, a Ruhr vidéki derbin a Schalke legyőzte a Dortmundot (oda-vissza verte a Bundesliga címvédőjét, ami komoly fegyvertény). A Bayern München nem hajtotta szét magát, de hozta a kötelezőt a Fortuna Düsseldorf ellen. A Milan egyre jobb formában van, már nem álom a Bajnokok Ligája indulás, a Napoli, a Lazio és az Inter kiábrándító formája miatt reális esélyük van az ezüstéremre is. Angliában újrajátszás lesz a Manchester United – Chelsea FA kupa rangadón: hiába vezetett 2-0-ra 12 perc után a United, a Chelsea felállt a padlóról, sőt kis híján fordított is. A Barca két hónap után először nem kapott gólt bajnoki mérkőzésen (látszik, hogy nem Valdés védett...), ehhez a ritkán látható nagy bravúrhoz csak gratulálni tudok...

Ezek után nézzük az álomtizenegyet!

Viviano (Fiorentina)

Matip (Schalke) Garics (Bologna) A. Papadopulosz (Olympiakosz) Vertonghen (Tottenham)

Giaccherini (Juventus)

Alfaro (Mallorca) Ribéry (Bayern München)

Tevez (Manchester City) Amauri (Parma) Guerrero (Cagliari)

Megjegyzés: Viviano kivédte a szemét a Lazio játékosainak, a firenzeiek 2-0-ra nyertek a rangadón. Matip volt a védelem legjobbja a Dortmundot legyőző Schalkéban, az osztrák válogatott Garics György-vezette védelem állta az Inter rohamait, nem kaptak gólt. Vertonghen ugyan két gólt is fejelt, a Tottenham mégis kikapott Liverpoolban. Papadopulosz szintén duplázott, a hétvégén Megyeri Balázzsal a kapujában bajnok lett az Olympiakosz! Giaccherini volt a Juventus Csukicsa, az utolsó pillanatban rúgott győztes gólt. Alfaro a Sevilla ellen vállalt kettőt, Ribéry szép gólt szerzett a nyögvenyelősen nyerő Bayernben. A csatársorba csak mesterhármassal lehetett bekerülni, ennek a kitételnek mindhárom delikvens megfelelt...

A Fradiból senki nem szerzett mesterhármast a hétvégén, de erre most nem is volt szükség. Majd vasárnap a Honvéd pályáján - az sem lesz rossz meccs, de az már egy másik történet. Addig is Budapest továbbra is zöld-fehér... Köszönöm a figyelmet!

A GYŐZELEM A FERENCVÁROSÉ!!!

A Fradistáknak sok szeretettel...