Csoportkörös csatangolás, avagy csúcs ez a vb

Van az a nyelvtörő vicc, hogy Jamaica a Jamaicaiaké. Nos, azon túl, hogy, aki ezt egymás után tizenötször kimondja nekem nyelvbotlás nélkül, vendégem egy ketrecharcra, melynek keretében a hondurasi labdarúgókon kívül Pepe és Suarez ellen is küzdhet a túlélésért, leszögezhetjük: Amerika is az amerikaiaké. Azt eddig is sejtettük, hogy Európának nem lesz sétagalopp akklimatizálódni és futballozni Dél-Amerikában, de arra, hogy az öreg kontinens királyai egymás után csekkolhatnak majd be a repülőtéren, szerintem senki nem számított. Eddig sokkal jobb ez a vb, mint a négy évvel ezelőtti, s nem csak a fülsiketítő vuvuzela hiánya miatt: jók a meccsek, sok a gól, rengeteg a dráma és az izgalom, valamint a szokásosnál is több a meglepetés csapat. Ismerkedjünk az új nagyhatalmakkal, s újfent szubjektív szempontok alapján nézzük, mi történt a csoportkörben.Van az a nyelvtörő vicc, hogy Jamaica a Jamaicaiaké. Nos, azon túl, hogy, aki ezt egymás után tizenötször kimondja nekem nyelvbotlás nélkül, vendégem egy ketrecharcra, melynek keretében a hondurasi labdarúgókon kívül Pepe és Suarez ellen is küzdhet a túlélésért, leszögezhetjük: Amerika is az amerikaiaké. Azt eddig is sejtettük, hogy Európának nem lesz sétagalopp akklimatizálódni és futballozni Dél-Amerikában, de arra, hogy az öreg kontinens királyai egymás után csekkolhatnak majd be a repülőtéren, szerintem senki nem számított. Eddig sokkal jobb ez a vb, mint a négy évvel ezelőtti, s nem csak a fülsiketítő vuvuzela hiánya miatt: jók a meccsek, sok a gól, rengeteg a dráma és az izgalom, valamint a szokásosnál is több a meglepetés csapat. Ismerkedjünk az új nagyhatalmakkal, s újfent szubjektív szempontok alapján nézzük, mi történt a csoportkörben.

A csoport

Brazília csoportelsősége egy pillanatig sem forgott veszélyben, a másik továbbjutó helyre azonban Horvátországot vártam – Mexikó azonban tökéletes védelmének köszönhetően borította a papírformát. A kameruniak csak egymást borították (ki), tőlük csak a tisztes helyt állást vártuk, de azt is hiába…

A csoport hőse: Rögtön megosztott díjat osztok ki. A brazil Neymar duplázott a horvátok és a kameruniak ellen, nagyrészt neki köszönhető, hogy az egyébként nem sziporkázó selecao megnyerte a csoportot. Hogy Mexikó ellen miért nem talált a hálóba, az pedig kizárólag Ochoa érdeme, aki több nagy vagy éppen mázlis védés mellett földön túli bravúrral kiszedte a fejesét a sarokból. Ennek a vb-nek eddig ez volt a legnagyobb bravúrja, de sokan az angol Gordon Banks védéséhez hasonlítják, aki szintén egy brazil fejest, Pelé bólintását hárította elképesztő reflexszel 1970-ben. Egyébként is mindössze a horvátok elleni csoportmeccs hajrájában kapitulált, majd 270 percig nem kapott gólt – Mexikó ezért is jutott tovább a csoportjából.

A legjobb mérkőzés: A sorsdöntő Mexikó-Horvátország második félideje élményszámba ment! Már az első 45 percben is közelebb állt Mexikó a gólhoz, de ekkor még a kapufa kisegítette déli szomszédunkat, ám szünet után bedarálták a közép-amerikaiak Modricékat (tíz perc alatt hármat rúgtak…), akiknek esélyük sem volt így továbbjutni.

A legnagyobb csalódás: A játékvezetés. A nyitómeccsen a brazilok kaptak egy fantomtizenegyest, e nélkül nem biztos, hogy megverik a horvátokat – s ha az a meccs döntetlenre végződik, ki tudja, hogy alakult volna a folytatás mindkét csapat számára. Mexikó is lefocizta a pályáról Kamerunt, de csak 1-0-ra győzött, mivel két szabályos góljukat érvénytelenítette az asszisztens. Így Kassai Viktorék is fújnának…

A botrány: A kameruniak először kevesellték a pénzt, amit a vb részvételért kaptak (WTF??? Egyes kultúrákban örülni szokás ilyenkor, és megtiszteltetés a címeres mez…) aztán előrukkoltak egy minősíthetetlen produkcióval, végül kis híján össze is verekedtek meccs közben. Méltók voltak a „szelidíthetetlen oroszlánok” titulusra, de fognak bárkinek is hiányozni???

B csoport

A vb egyik legnagyobb szenzációja a címvédő spanyolok lebőgése, ami alapos generációváltást vetít előre. A hollandok meccsről meccsre váltak egyre passzívabbá, nehéz eldönteni, hogy melyik az igazi arcuk. Chile továbbjutása abszolút megérdemelt, s Ausztráliának is sikerült ebben a nehéz csoportban helyt állnia.

A csoport hőse: Sajnos Arjen Robben. Már madridiként sem igazán csíptem, „bőrnadrágosként” sem vált szimpatikusabbá, ráadásul pár hete olvastam egy vele készített interjúban, hogy nyíltan vállalja, hogy ateista. Nem rosszból, de tényleg nem tudom, hogy miben hisz az, aki Istenben nem, bár ettől még el kell ismerni: Robbennek eddig nem sikerül rosszul ez a vb. Ha Bale-ra azt mondtuk, hogy gyors volt a spanyol kupa döntőben, akkor Arjen száguldott Ramos mellett; se a spanyolok, se az ausztrálok nem tudták tartani, de még Chile ellen is kiosztott egy gólpasszt visszafogottabb játékkal is.

A legjobb mérkőzés: Annak ellenére a spanyol-hollandot mondom, hogy nem láttam egy percet sem belőle. Állítólag 1-2-ig a spanyolok jobban játszottak, s csak a harmadik kapott gól után estek szét – akkor viszont nagyon csúnyán… Egyébként a holland-ausztrál (3-2) sem volt rossz meccs, sőt…

A legnagyobb csalódás: A négy évvel ezelőtti vb egyik legjobb játékosa, aki év végén az Aranylabdát is megérdemelte volna, Wesley Sneijder idén eddig nem sokat tudott hozzátenni csapata játékához, pedig a karmesteri pálca megint az ő kezében van. A Chile elleni 44%-os passz pontossága nálam kiverte a biztosítékot – tőle azért többet vártunk…

A botrány: Nem akartam két pont alá is a spanyolokat írni, pedig a legnagyobb csalódás volt egyben a botrány is: a spanyolokat valósággal tönkreverte Hollandia, majd Chilétől is kaptak egy erőteljes tockost, így címvédőként a csoportkörben búcsúztak (egyébként érdekes, a legutóbbi négy vb-ből hármon búcsúzott a címvédő a csoportkörben, 2002-ven a franciák, 2010-ben az olaszok). Legalább akkora a felelőssége Vicente Del Bosque-nak, mint a játékosoknak. Az edző nem mert belenyúlni a tökéletesnek hitt gépezetbe (eljártak már azok az idők, amikor csak a Barcából kerülhetett valaki a középpályára), utóbbiak pedig nem tűntek túl motiváltnak és fittnek. A szép búcsú azért összejött az ausztrálok legyőzésével, de kérdés, ez mennyire hat meg bárkit is spanyol honban. Azért ne feledjük, öt évig ez az „aranygeneráció” elkápráztatta a világot, Casillas, Ramos, Xabi Alonso, Iniesta, Villa és a többiek ettől még nem lettek rosszabb futballisták, és a megérdemelt sikereket senki nem veszi el tőlük. Szerintem nem lesz gond az utánpótlással…

C csoport

Kolumbia meggyőző teljesítménnyel nyerte ezt a kiegyensúlyozott csoportot, ám Görögország továbbjutása számomra meglepetés. Én Elefántcsontpartot vártam még továbbjutó helyre, de Japánnal egyetemben számukra idejekorán véget ért a vb…

A csoport hőse: A monacói James Rodriguez kitűnően pótolta klubtársát, a sérült Falcaót, de egész Kolumbia zseniálisan játszott: szerintem komoly esélyük van Uruguay ellen is!

A legjobb mérkőzés: Őszinte leszek, ebből a csoportból kevesebb találkozót láttam, viszont a legdrámaibbat igen. Görögország a 91. percben szerzett tizenegyesgóllal nagy nehezen legyőzte Elefántcsontpartot, s továbbjutott a nyolcaddöntőbe. Nem világverő ez a görög csapat, de nagyon szervezett, pokoli nehéz lesz majd legyőzni – nekünk is, az EB selejtezőkön…

A legnagyobb csalódás: A húgom a nyáron hat hetet Japánban tölt, s elmondása szerint a helyieket nem hozza különösebben lázba a vb. s nem is igazán nézik a meccseket. Ezt a kilátástalan és pocsék futballt látva nem csodálom… A görögöket több mint egy félidőt emberelőnyben játszva azért illett volna megverni.

A botrány: Ha igaz a hír, hogy Yaya Toure-t nem engedte el a Manchester City haldokló öccséhez, nem vet jó fényt a klubra, de az is lehet, hogy a világ egyik legjobb támadó középpályása már nagyon menne Manchesterből, ezért sározza be folyton a klubját. Őszinte részvétem Yaya és Kolo Toure-nak öccsük elvesztése miatt, de ez aligha mentség Elefántcsontpart kiesésére. Harmadik nekifutásra sem sikerült, pedig ez nem volt nehéz csoport – lesz még vajon valaha ekkora sanszuk továbbjutni???

D csoport

Az egyik halálcsoportban halálosan vicces végeredmény született: az előre lesajnált Costa Rica kigolyózta az olaszokat, s mivel Uruguayt is megverte, csoportelsőként lépett tovább. Várható volt, hogy az angolok nem jutnak messzire ezzel a kerettel, de hogy Olaszországgal együtt távoznak angolosan…

A csoport hőse: Costa Rica egyetlen gólt kapott az egyik legnehezebb csoportban, azt is tizenegyesből Cavanitól, ami nem csak Navas, hanem az egész csapat érdeme, de azért megkerülhetetlen tényező a személye. Uruguay hőse pedig Godin! Ha ő nincs, nem jutnak tovább – a védelemben is jól dolgozott, az olaszok ellen pedig győztes gólt fejelt. Godin az Atletico Madrid színeiben gólt fejelt a Barcelona elleni bajnoki döntőn, betalált a BL döntőben és most is, mindezt hátvédként! Cannavaro nem szerzett sorsdöntő gólokat Aranylabdája évében…

A legjobb meccs: A harmadik kör meccsei gyengék voltak (inkább fogalmazzunk úgy: a nagy tét rányomta a bélyegét a színvonalra), de előtte azért láttunk focit is. Nekem az angolok mindkét meccse tetszett, persze nem feltétlenül miattuk, ugyanis elveszítették ezeket a találkozókat…

A legnagyobb csalódás: Mondanám, hogy Anglia, de ezzel a kerettel én nem vártam továbbjutást. Inkább az tölthet el szomorúsággal bennünket, hogy Mario Balotelli idén nem mutatta meg a kockáit. Erre nem sok esélye adódott egyébként sem, mert az árva gólján kívül (amivel az angolok sírját kezdte el megásni…) nem sok mindent csinált, s Uruguay ellen Cesare Prandelli még időben lekapta, mielőtt kiállították volna…

A botrány: Ha eddig Balotellire használtuk az infantilis kifejezést, Luis Suarezre valami új fogalmat kell kitalálnunk. Védjegye általában a gól, időnként meg a harapás – Anglia ellen előbbit, az olaszok ellen utóbbit bizonyította. Négy hónapos, kilenc meccses eltiltást kapott – hogy lehet valaki ennyire ostoba??? Hiába a világ egyik legjobb csatára, az ilyen cselekedeteiért sosem lesz példakép és Aranylabdás, s a Real Madridnak, valamint a Barcának is érdemes átgondolnia, megéri-e kockázatot vállalni a szerződtetésével… Társainál kicsit hamarabb hazamehetett legalább Vámpírnaplókat nézni...

E csoport

Kicsit a franciáknál is úgy érzek, mint a hollandoknál, azaz nem tudom, melyik az igazi arcuk: egy szerencsés, de sima meccsel kezdtek, aztán volt egy fölényes győzelmük, végül egy kiszenvedett döntetlen fél órát emberelőnyben játszva. Nem voltak végig meggyőzőek... Svájc a továbbjutását az Ecuiador elleni 93. percben szerzett góljának köszönheti, mert másban szerintem nem nagyon volt jobb a dél-Amerikaiaknál. Hogy Honduras miben volt jobb? Ha a világbajnoki címet favágásra, otromba és gusztustalan belépőkre és hentelésekre ítélnék oda, már oda is lehetne nekik adni a trófeát Pepével megosztva.

A csoport hőse: Megosztott díjat adok a francia Karim Benzemának és az ecuadori Enner Valenciának. Benzema az első két meccsen berámolt három gólt, de simán eljuthatott volna hatig, ha Honduras ellen neki adják a kapus nevére írt, gólvonal technológiával megállapított öngólt, s ha Svájc ellen nem hagy ki egy tizenegyest, s nem fújják le gyönyörű, gólba tartó lövése előtt a meccset… Enner Valencia szintén három gólig jutott, s elhomályosította névrokonát, a Manchester Unitedben játszó Antonio Valenciát, akit a franciák ellen ki is állítottak – szerintem a torna egyik kellemes meglepetése volt, na nem Antonio...

A legjobb meccs: A franciák egy óra alatt kivégezték Svájcot, a hajrára aztán kiengedtek, így a vb leggólgazdagabb meccsét láttuk: a svájciak a 2-5 ellenére továbbjutottak a franciák mögött.

A legnagyobb csalódás: A francia-Ecuador meccstől többet reméltem, főleg azok után, hogy kitömték a gallok Svájcot. 0-0 lett a meccs, erre mondják azt, hogy lehetett volna fordítva is.

A botrány: A hondurasiak börtönfutballja, mellyel főleg a franciákat nyírták a nyitómeccsen. Rossz volt nézni – nem kell tovább…

F csoport

Az argentin válogatott hiába áll nagy nevekből, szó szerint csak egy Messivel volt jobb riválisainál – pedig az albiceleste nem a legkeményebb csoportból kellett, hogy továbbjusson. Persze ilyenkor szokták mondani, hogy a győzelmeket nem kell megmagyarázni, de eddig ez az argentin válogatott minden, csak nem meggyőző – a hibátlan továbbjutás ellenére. Nigériától semmi extrát nem láthattunk, szerintem a bosnyákok korrekt játékvezetés mellett legyőzték volna őket, így viszont csalódás Dzekóék első világbajnoki szereplése – ennél ugyanis jóval erősebb a keretük. Irán pedig elmondhatja, hogy járt a vb-n – nem mindenkinek jött ez össze idén…

A csoport hőse: Lionel Messi az eddigi vb-ken nem villogott, de ezúttal húzóembere az argentinoknak. Nem játszik különösebben jól, de a fontos pillanatokban eddig megrázta magát, így négy góljával holtversenyben vezeti a góllövőlistát. Nem elfogultságból mondom na jó, de, de szerintem Muhamed Besic volt a bosnyákok egyik legjobbja a vb-n. Mindhárom meccsén végig a pályán volt, s jól is játszott – ezen a nyáron eladhatja magát a Fradinál jóval nívósabb együttesbe.

A legjobb mérkőzés: Ebben a csoportban a nívó nem mindig csapdosta az egeket, mivel, akiknek diktálniuk kellett volna a tempót, az argentinok és a bosnyákok, erre gyakorta képtelenek voltak. Azért egy fordulatos, gólzáporos meccset láttunk az utolsó körben, Argentína 3-2-re verte Nigériát, Messi duplázott azon a meccsen.

A legnagyobb csalódás: A vb előtt két blogger kollégámmal esélyt latolgattunk, s Gonzalo Higuaint jelöltem meg gólkirály jelöltnek. Nos, mindannyian látjuk, mit csinált eddig a vb-n… A bosnyákok korai kiesése is csalódás, de erről egy sorral lejjebb.

A botrány: Sajnos ez a vb sem a játékvezetőkről szól eddig. A Bosznia Hercegovina – Nigéria meccsen Dzeko szabályos gólját nem adta meg a bíró, míg az afrikaiak találata előtt szabálytalanság történt – ha Kassait két éve hazazavarták az EB-n, akkor az új-zélandi team-ből sem kérünk többet… Egyébként a bosnyákok nem játszottak összességében rosszul, sajnálom, hogy továbbjutniuk végül nem sikerült. Nigériánál semmiképp sem voltak gyengébbek…

G csoport

Egy újabb halálcsoport, mely szintén nem a várt forgatókönyv szerint alakult. Németország még viszonylag simán továbbment, ami Ghánának és Portugáliának nem csak simán, sehogy sem sikerült – USA az első kör után, Ghána legyőzésével tudatosította a világgal, számukra sem csak a tojáslabda létezik immár. Persze, ez némi túlzás, az Egyesült Államok eddig sem állt kutyaütőkből, de azért a friss Aranylabdással felálló portugáloktól, illetve Afrika szerintem legerősebb gárdájától, Ghánától talán többen várták, hogy életben maradnak ebben a kvártettben. Ezért is szép játék a futball – vagy CR szerint most kevésbé szép…

A csoport hőse: Bár csak egy gólt szerzett eddig, de azt 119 másodperccel a pályára lépése után, ráadásul rekordot érő gól volt: Miroslav Klose beérte a brazil Ronaldót a vb gólok tekintetében! Más kérdés, hogy ő négy vb alatt szerzett tizenöt gólt, míg honfitársa, Thomas Müller már a második vb-jén kilencnél tart, s a négy évvel ezelőtti gólkirályi cím után újra a babérokra tör, nem is esélytelenül. Szóval az is könnyen megtörténhet, hogy Klose rekordját négy év múlva újra átadja a múltnak egy német…

A legjobb mérkőzés: Több jelölt is volt a díjra, például a portugál-USA, amin az Egyesült Államok fordított, majd a 95. percben mégis kicsúszott a kezéből a győzelem. Ugyanabban a körben rendezték a német-Ghána összecsapást is, aminek különösen a második félideje sikerült parádésra: Ghána még vezetett is a Nationalelf ellen, de akkor érkezett Klose… Ghána szerintem továbbjutást érdemelt volna ebből a csoportból!

A legnagyobb csalódás: Cristiano Ronaldo helyzetkihasználása hagyott némi kívánnivalót maga után, de sajnos megint bebizonyosodott a tézis, miszerint egy fecske nem csinál nyarat. Ő nagyot küzdött, hajtott, de semmi nem jött neki össze – szerintelem nem minden kritika lesz jogos vele kapcsolatban, mert ő, mondjuk a spanyol csapattal ellentétben nem fuccsolt be. Igaz, a németek ellen nem tudott vezérré válni, de épphogy összedrótozták a vb-re… Ha az USA ellen a 95. percben nem ad zseniális gólpasszt, a portugálok már tét nélkül játszhattak volna Ghána ellen.

A botrány: Pepének megint eldurrant az agya, két ghánai-t pedig verekedés miatt hazazavartak – ezek az afrikaiak nagyon nem bírnak magukkal…

H csoport

Száraz és unalmas csoport volt, melyről mindent elmond, hogy Algéria továbbjutott belőle. A belgákat a cserejátékosai repítették, ami Marc Wilmots hozzáértését dicséri – bár az is lehet, a kispadon ülőknek kellett volna alapból kezdeni?

A csoport hőse: Marc Wilmots, akinek az első két meccsen három cserejátékosa hálálta meg góllal, hogy pályára küldte a mester. De hogy a pályáról is megnevezzek valakit: Divock Origi már Algéria ellen is jól szállt be csereként, az oroszok ellen pedig győztes gólt szerzett a 88. percben.

A legjobb meccs: A leggólzáporosabb meccsekről nagyon jó érzékkel lemaradtam (se a spanyol-holland 1-5-öt, se a Svájc-francia 2-5-t nem láttam), s így jártam az Algéria-Dél-Korea találkozóval is, melyen előzetesen aligha számítottunk gólzáporra (4-2). Az afrikaiak e meccs alapján megérdemelték a történelmi sikert, a továbbjutást!

A legnagyobb csalódás: Igor Akinfejev sem rossz kapus, olyannyira nem, hogy hála Istennek elhomályosította még Iker Casillast is ezen a tornán - potyázások terén… Dél-Korea ellen bevédett egy jóindulattal is csak középszerűnek mondható lövést, az algérok elleni sorsdöntő meccsen pedig aláfutott a labdának – erre a produkcióra a lézerezés sem mentség!

A botrány: Az oroszok hat éve magasra tették a lécet, akkor az EB-n elődöntőig jutottak. Két éve sem volt rossz csapatuk, de akkor sem élték túl a csoportkört, ám Fabio Capello személye miatt és látva azt, hogy milyen magabiztosan szerepeltek a selejtezőkben, én azt hittem, sétagalopp lesz számukra ez a halvány csoport. Nem volt az, ráadásul én semmi elképzelést nem véltem felfedezni az oroszok játékában – Capello veheti a capello-t (kalapját)?

Akikkel már nem találkozhatunk, azaz íme a csoportkör után kiesettek válogatottja!

Casillas (Spanyolország) – Sergio Ramos (Spanyolország), Pepe (Portugália), Chiellini (Olaszország) – Yaya Toure (Elefántcsontpart), Rakitic (Horvátország), Iniesta (Spanyolország), Pirlo (Olaszország) – Cristiano Ronaldo (Portugália), Rooney (Anglia), Dzeko (Bosznia-Hercegovina)

Suarez sem léphet már többször pályára, de az ő válogatottja még nem esett ki – remélem, nem harap meg azért, amiért kihagytam…

A nyolcaddöntők párosítása

Brazília-Chile
Hollandia-Mexikó
Kolumbia-Uruguay
Costa Rica-Görögország
Franciaország-Nigéria
Argentína-Svájc
Németország-Algéria
Belgium-Egyesült Államok

A show folytatódik… További jó szurkolást Mindenkinek!!!