Herczig a szakaszok felét megnyerte és vezet Miskolcon

„Talán furcsán hangzik majd, amit most mondok, de számunkra az a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat az autóban, mert akkor az eredménnyel sem lehet gond” – mondta Herczig szombat délután a célban.

„A nagy küzdelem egyébként egyáltalán nem meglepő számomra, már az első verseny első szakasza után megbeszéltük, hogy valószínűleg egész évben erre számíthatunk. Ez a közönségnek nagyon jó – hiszen látványosak a futamok –, mi pedig rengeteget tanulhatunk belőle” – folytatta az éllovas.

Ami a félperces előnyt illeti, Herczig nem bízta el magát, sőt azt mondta, nagyon is sietni kell, hiszen a riválisok ott lihegnek a nyakán. Abban tényleg igaza van, hogy a szakaszeredmények nagyon szorosak (tizedmásodpercek vannak a pilóták között), más kérdés, hogy szinte mindegyik ellenfelének volt valami gondja a versenynap során.

Elég csak azt említeni, hogy ha Turán Frigyesnek nem áll le az autója az egyik összekötő szakaszon (meglazult egy biztosíték), s emiatt nem késik két percet a rajttól, akkor nem kap húsz másodperces büntetést, s most tízen belül lenne Herczighez képest…

„Eszelős a tempó, mindenki a maximumot hozza ki magából, ebben már csöppnyi tartalék sincsen” – közölte Turán Frigyes, akit ettől a versenytől kezdve újra egy Peugeot 307 WRC-vel láthatunk.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokát ifjabb Érdi Tibor foglalja el, ami az Egerben történteket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, az már annál inkább, hogy semmi gondja sem volt, mégis több mint egy perc a hátránya. Ő maga sem érti, hogyan.

„Az autó jó, nem csinálunk hülyeséget, még sincs esélyünk az első helyért küzdeni. Az egyenesekben nem érzem azt az átütőerőt, mint az első futamon” – értékelt az ifjú pilóta, aki még mindig jobban járt, mint az egri győztes Spitzmüller Csaba, ő ugyanis törött bal hátsó futóművel jött le a harmadik szakaszról.

A bajnoki címvédőnek nincs szerencséje a hazai versenyeivel. Szinte minden klasszikus helyszínen nyert már, csak Miskolcon nem, s nagyon úgy áll a helyzet, hogy ha valami csoda nem történik, akkor most sem fog.

Ugyanis az egyik dobálós részen kiszakadt a Mitsubishije hátsó futóműve, és még így is szerencséje volt, hiszen ki tudta kerülni a vészesen közeledő villanyoszlopot, így csak egy mezőre ugratott be.

Körülbelül ötven másodpercet veszített, és még ötven büntetést kapott, mert öt percet késett a szervizparkból, ahová úgy érkezett, hogy a navigátora, Kazár Miklós élő ellensúlyként ült az ablakban.

Spitzmüller a tíz-egynéhányadik helyről kezdte meg a felzárkózást, s a nap végére a hetedik pozícióig jutott, tehát már pontszerző helyen tanyázik – ám hogy nem ez volt a szíve vágya, az teljesen biztos.

Visszatérve még az élmezőnyre: az ideiglenes dobogósok mögött közvetlenül Borsi Gergő következik, aki azt mondja, ezen a viadalon az a siker titka, ha az ember nem hibázik. Ő pedig nem hibázott, ráadásul folyamatos gyors időeredményeket produkált, s ez a negyedik helyre röpítette őt.

Mögötte az N-csoportot vezető Aschenbrenner György következik (róla keretes írásunkban olvashatnak), majd pedig az A8-as éllovas, Hideg Krisztián. Hideg elmondta, a tízéves gátlókat kellett visszatenni a Mitsubishibe, mert a vadonatújak tönkrementek.

„Annyira pattogott az autó hátulja, hogy alig lehetett az úton tartani. Kétszer voltunk életveszélyben 180 km/órás tempónál, csak a védőangyalunk tartott minket az úton...” A második kör már simább volt, Hidegék pedig fölényesen vezetik a kategória küzdelmeit.

A verseny vasárnap 6 gyorsasági szakasszal ér véget.