Talán furcsa, hogy a bajnokság kezdete után foglalkozik az ember az átigazolási piaccal, de az a helyzet, hogy Olaszországban az átigazolási piacnak hétfő este lett vége, a Serie A meg ugyebár már szombaton elkezdődött.
A Roma amerikai gazdái távol állnak az orosz és közel-keleti milliárdosoktól, akik nyakló nélkül szórják a milliókat kedvenc játékszerükbe (sajnos). A mi elnökünk, James Pallotta egy befektető és túl azon, hogy nincs is annyi pénze, mint az ügyeletes arab sejknek (sajnos), nem titkolt célja, hogy előbb-utóbb pénzt keressen a Rómával (sajnos). De azért több mint tisztességes pénzmagot biztosított az idén is a csapatnak. Valójában a Roma volt az olasz átigazolási piac királya, még a jóval több anyagi lehetőséggel megáldott Juventus sem igazolt annyit, mint a Roma.
De térjünk rá a lényegre, ki jött és ki ment. Kezdjük azokkal, akik elmentek.
A legnagyobb veszteség, valójában technikai szempontból talán az egyetlen veszteség, Mehdi Benatia távozása volt. A francia születésű, marokkói válogatott középső védő, hónapok óta kinyilvánította, hogy el akar menni, végül az átigazolási időszak legvégén elvándorolt a Bayern Münchenbe. A Roma kapott 26 milliót érte, plusz 4 millió bónuszt.
Benatia bőrgatyában Xabival. Mehdi, neked ott a helyed! Rád ott van szükség!
Eladtuk a fiatal brazil bal szélsőt, Dodót, aki Milánó kék-fekete felében, az Interben kötött ki. Én nem igazán sajnálom, eleve súlyos sérüléssel érkezett és nálunk is sokat volt sérült. Jobb helye lesz Milánóban, 9 milliót fogunk kapni érte.
Kölcsönadtunk egy másik fiatalt, a horvát Tin Jedvajt, akit tavaly a korához képest méregdrágán érkezett Rómába. Idén Rudi Völler sportigazgató úrnál, a Bayer Leverkusenben fogja folytatni, ahol várhatóan több játéklehetősége lesz. Van kivásárlási és visszavásárlási záradéka is.
Határtalan örömmel jelentem, hogy végleg megszabadultunk Jose Angeltől, a félelmetes spanyol bal szélsőtől (értsd félelmetesen gyenge), akit még a rossz emlékű Luis Enrique hozott Rómába. Ingyen adtuk a Portónak, csak a jövőbeli eladási árának a felét fogjuk megkapni, feltéve és nem megengedve, hogy egyszer akad majd olyan "elmeháborodott", aki hajlandó érte pénzt adni.
A brazil nagy öreg Rodrigo Taddei is befejezte római pályafutását, a Roma nem újította meg a szerződését, így ingyen távozott a másodosztályú Perugiába. Taddei római éveire minden igazi romanista szeretettel fog emlékezni.
Taddei szíve mindig a Rómáért dobog
Kölcsönadtunk egy másik tinititánt is, a saját nevelésű középső védő, Alessio Romagnoli fél millióért a Sampdoriába távozott. Az ő esetében is ki van kötve egy ki- és visszavásárlási záradék, jövőre valószínűleg újra Rómában lesz.
Végleg kiszálltunk a Nico Lopez bizniszből, az elmúlt szezonban még birtokoltuk a fiatal uruguayi csatár játékjogának a felét, most azt is eladtuk 2 millióért az Udinesenek.
Lejárt Rafa Toloi kölcsöne is, a brazil középső védő hazatért a Sao Pauloba, a Roma nem tudta lealkudni a kivásárlási záradékát, inkább lemondtunk róla. Kár, hogy kevés lehetősége volt játszani, megköszönheti a milanista honfitársának, a derék Robinhonak, aki olyan gyalázatosan lerúgta.
Akiért egyáltalán nem kár az Bastos, a kölcsöne lejárta után szerencsére eszünk ágában se volt 3,5 millióért megvásárolni az Al-Aintól. Rudi Garcia eleinte megpróbálta megvédeni, de látva a teljesítményét, pontosabban a teljesítmény hiányát, ő is lemondott a brazilról. Végül Bastos római szezonja a bemutatkozása miatt lesz emlékezetes, amikor egy elég kétes ízlésre valló sállal ingerelte a Lazio szurkolókat.
Isten veled Bastos, te sem fogsz hiányozni.
A fentieken kívül még eladtunk, vagy kölcsönadtunk egy sor "kevésbé fontos" játékost, többnyire tehetséges fiatalokat, akik a Rómában nem jutottak volna játéklehetőséghez. Röviden a következők távoztak még: Crescenzi (kölcsönbe a Perugianak), D'Alessandro (eladva az Atalantának 2 millióért), Marquinho (kölcsönbe 1 millióért az Ittihad FC-nek), Pettinari (kölcsönbe a Latinának), Ricci (kölcsönbe a Crotonenak), Sabelli (eladva a Barinak), Tallo (kölcsönbe a Bastiának), Verre (eladva 0,9 millióért az Udinesenek), Viviani (kölcsönbe a Latinának).
De a múlt már a múlté, talán sokkal izgalmasabb a szurkolók számára, hogy kik jöttek. Lássuk ábécé sorrendben, hogy kik érkeztek az idén:
Megvettük Davide Astorit a Cagliaritól, a válogatott középső védőt a városi rivális Lazio elől happoltuk el. A madarász futóegylet már készült bejelenteni Astori érkezését, de jött a Roma és Astori romanista lett. Két millióért vettük kölcsönbe, a kivásárlása további 5 millióba fog kerülni.
Astori a reptéren, hát nem szebb a sárga-piros, mint a kék-fehér? :)
Megint visszatért Marco Borriello, ezúttal a Westhamből (2-szer szerepelt, 0 góllal), úgy tűnik, hogy nem tudjuk elég messzire kölcsönadni, valahogy mindig hazatalál. Az idén tárgyaltunk több klubbal, az átigazolási piac utolsó másodpercéig, de végül a hatalmas fizetése túl hatalmasnak bizonyult. Állítólag a Cesena volt az egyik legkomolyabb jelölt, de a Rómának annyit kellett volna magára vállalni Borriello fizetéséből, hogy inkább megtartottuk. Garcia benevezte a BL keretbe is, még az is lehet, hogy hasznos lesz.
Ingyen érkezett a bal szélre a kiváló angol veterán Ashley Cole, miután lejárt a szerződése a Chelseanél. Gondolom őt senkinek sem kell külön bemutatni, a Rómánál abban bíznak, hogy még van egy-két jó év a tarsolyában.
Hazatalált a jeles hálóőr Gianluca Curci is, aki visszatért a bolognai kölcsönből, remélem, hogy nem lesz sok szerepe, mert az azt jelentené, hogy De Sanctis-al és Skorupskival valami baj van. Érdekes, hogy mivel római nevelés benevezték a BL keretbe is.
Szintén ingyen jött a holland Urby Emanuelson, a 28 éves hollandnak a Milannál járt le a szerződése. A rossz nyelvek szerint csak azért vettük meg, mert Sabatini jóba akar lenni az ügynökével, a hírhedt Mino Raiolaval. Emanuelsonnak a bajnokságban kell majd bebizonyítania, hogy tényleg egy értékes játékos lehet, csak a bajnokságban, mert Garcia be sem nevezte a BL keretbe.
A bal szélsőknél maradva, az átigazolási szezon végén vettünk, összesen másfél millióért, egy rutinos bal bekket az Olimpiakosztól, José Holebas személyében. A német születésű, félig görög, félig uruguayi származású focista a görög válogatottban szokott szerepelni és most már elmondhatja magáról, hogy Olaszországban fog focizni. Ez a srác olyan, mint egy egyszemélyes "játék határok nélkül".
Talán a legfontosabb, de mindenképpen a legdrágább igazolás a fiatal argentin támadó, Juan Manuel Iturbe volt, az idei olasz átigazolási piac sztárja. Sokan szerették volna megszerezni a Veronától, az "objektív" olasz sportsajtó már kihirdette, hogy a Juventusé lesz, de megint jött a Roma és Iturbe is sárga-piros mezbe bújt. Körülbelül 24,5 milliót fizettünk érte a veronaiaknak, azért körülbelül, mert a dél-amerikai hagyományok szellemében, egy focicsapatra való különböző cég és személy birtokolja a játékjogát, olyan forrás is van, ahol a különböző jutalékokkal együtt, összesen 28 milliós vételárat írnak.
Iturbe, a Roma történetének második legdrágább igazolása
Egy másik veterán, Seydou Keita is ingyen érkezett a középpálya megerősítésére. A Barcelona korábbi kiválósága egyedül több címet nyert, mint egy közepes első osztályú egyesület. Tavaly még a Valenciát erősítette, miután lejárt a szerződése ő is Rómába költözött.
A Roma egy másik drága igazolása Kostas Manolas volt, valójában őt igazoltuk Benatia pótlására. A görög válogatott fiatal középső védője iránt többek között az Arsenal is érdeklődött, de végül a Roma hozta el. Konkrétan 13 millióért, plusz 2 millió bónuszért érkezett az Olimpiakosztól.
Manolas is a miénk
Leandro Paredest, a fiatal argentin középpályást valójában már tavaly megvettük, de egy évig a Chievoban volt kölcsönbe. Hivatalosan kölcsönbe érkezik, a szezon végén még ki kell majd fizetni a záradékát a Boca Juniorsnak, ahol óriási tehetségként, "Riquelme utódjaként" tartották számon.
A fiatal paraguayi csatár, Antonio Sanabria is hasonló helyzetben van, őt tavaly hoztuk el a Barcelona B-ből és "leparkoltuk" egy fél szezonra a Sassuoloba. Eddig már fizettünk érte 5 milliót, de még hátravan egy 7 milliós bónusz a Barcelonának, a teljesítménye alapján. A napokban eléggé el van kámpicsorodva, mert nem lett nevezve a BL keretbe.
Méregdrágán vettünk egy másik fiatal középpályást, akit óriási tehetségnek tartanak, Salih Ucan a Fenerbahcetól érkezett, 4,75 millióért jött kölcsönbe, a kivásárlása még további 11 millióba fog fájni.
Az átigazolási piac utolsó óráiban igazoltunk még egy középső védőt, az izgalmas nevű Yanga-Mbiwa Mapout. A közép-afrikai születésű játékos korábban a Montpellier-vel nyert francia bajnokságot és megfordult már a francia válogatottban is. A Newcastle-től érkezik kölcsönbe 1,25 millióért, a kivásárlási záradéka további 7 millió.
Ezzel készek is vagyunk, ezek voltak a Roma felnőtt keretének az idei eladásai és igazolásai. A Roma költötte a legtöbbet Olaszországban, az egyes források kicsit eltérő adatokat közölnek, de az Osservatorio Calcio Italiano adatai szerint a Roma összesen 58,06 millió eurót költött és 32,6 millió bevételre tett szert, tehát 25,46 milliós negatív szaldóval zárta az átigazolási piacot. Ezzel a Roma a kiadások alapján a tízedik helyen van Európában, összehasonlításképpen például a Juventus 13,3 millió veszteséggel zárt.
Gondolom senkinek nem kerülte el a figyelmét, hogy telis-tele vagyunk kölcsönbe vett és adott játékosokkal, akikért még komoly összegeket kell majd kicsengetni. Ezek az összegek többnyire nincsenek kőbe vésve, valójában dinamikusan változhatnak a játékos teljesítménye és az érintett klubok pillanatnyi érdekei szerint. Ez a "mizéria" a jelenlegi olasz labdarúgás helyzetét tükrözi, nincs pénz, legalábbis az angol bajnoksághoz, meg néhány európai topklubhoz képest.
A Roma átigazolási piacának a főszereplője nem a Roma elnöke, a befektetési alapjairól elhíresült James Pallotta volt, hanem a Roma sportigazgatója, a láncdohányos Walter Sabatini.
Sabatini az elmaradhatatlan cigivel
Sabatini félelmetes teljesítményt vitt véghez, a fentiekből is láthatjuk, hogy irgalmatlan mennyiségű játékost mozgatott meg és akkor még nem is beszéltünk azokról, akiket csak megfigyelt, vagy akikért csak tárgyalt és érdeklődött. Belegondolni is rossz, hogy miket művelt volna még, ha az idén Olaszországban nem szüntetik meg a játékjogok osztott birtoklását.
Összességében elmondható, hogy a Roma egy kivételesen sikeres átigazolási piacon van túl. Nyilván a bajnokság fogja majd eldönteni, hogy valójában mennyire voltunk eredményesek, de mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy a Roma megvalósította a kitűzött célját, teljesítette Garcia mester kérését, most már minden posztra több magas szintű játékosunk van és az idén ez volt a lényeg.
Ja és a közérthetőség kedvéért, természetesen minden összeg euróban értendő.