Női röplabda: a mexikói rendőr különös kérése a magyaroktól

A kimerítő utazás másnapján már kipihentebben szállingóztak a reggelihez a női röplabdázók a mexikói Aguascalientesben, ahol pénteken (magyar idő szerint szombat hajnalban) kezdődnek el a World Grand Prix harmadik vonalának küzdelmei.

A magyarokéval azonos hotelben szállt meg az első ellenfél, Trinidad és Tobago válogatottja, így a két béziers-i csapattárs, Liliom Rita és Channon Thompson egymás nyakába borulva üdvözölte egymást. Szombaton hajnalban viszont már nem lesz barátság a pályán.

A nap némi fejtágítóval kezdődött: Alberto Salomoni szövetségi kapitány tartott szükségesnek elmondani néhány fontos gondolatot. Mint kiderült, azért a magyaroknak és a trinidadiaknak jutott a gyengébb minőségű szállás (a maradék két csapat minőségibb szállodában kapott helyet), mert a szervezők őket érzik kívülállónak a mezőnyben, és inkább az általuk esélyesnek vélt válogatottak kedvében igyekeztek járni.

„Itt az ideje, hogy bizonyítsuk, rosszul kalkulálnak, ha azt várják, hogy Mexikó és Ausztrália végez a csoport első két helyén – mondta az olasz szakember. – Számítani lehet arra, hogy egy-egy kétséges pontnál nem a javunkra ítélnek, de a legfontosabb, hogy erősek maradjunk, és túljussunk minden nehézségen.”

A kapitány egyik kedvenc szava a style lett: nem győzte hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a magyarok kvázi kiléptek a világ elé (a nők az 1986-os világbajnokság óta nem szerepeltek a nemzetközi szövetség, az FIVB által szervezett eseményen), s a játékkal, a viselkedéssel és a stílussal ki kell érdemelni szakma a szélesebb közönség elismerését. Bármilyen kihívás is vár a játékosokra, Salomoni szerint muszáj alkalmazkodniuk, erősnek lenniük, és nem szem elől veszíteniük a célt: a csoport megnyeréséért jöttek.

Az eligazítás után, de még a délutáni edzés előtt a társaság a város felfedezésére indult. A látottak alapján kezdhetnénk azt hinni, Aguascalientes a világ legnagyobb autóipari fellegvárainak egyike, mert szinte minden sarkon autószalont, autójavítót, de legalább egy autómosót láttunk. A város egyébként színes, változatos, egymást érik az élénk színű házak, s az utcán sok helyütt szól valamilyen tipikus mexikói zene, vagy amerikai popsláger. A központ tetszetős, igaz, a magas, hófehér bőrű, egyenpólóban vonuló lányok legalább annyi látványosságot jelentettek a helyieknek, mint a szép templomok a röplabdázóknak. Az egyik rendőr okmányok helyett például fotót kért a csapattól.

A sétát jóval erőltetettebb tempójú mozgás követte: két nap kihagyás után edzett az együttes. Salomoni előre jelezte, kemény gyakorlások várnak a lányokra, hogy szokják, milyen nagyjából 1800 méteres magaslaton tréningezni. Noha a játékosok mentalitásával nem volt gond, az edző az egyik pihenő alatt meglehetősen ingerülten kérte számon a társaságon a tempót.

„Lassúság és fáradtság volt érezhető mindannyiunkon, a hosszú utazás megterhelt minket – idézte fel az esetet Villám Lilla, a válogatott ütőjátékosainak egyike. – Alberto azt mondta, hogy nem szabad tartalékolnunk, az összes meccs előtti edzésen ugyanolyan gyorsasággal, intenzitással kell dolgozni, mint a mérkőzéseken, mert már most szükség van a pörgésre. Nagyon várjuk már a meccseket.”

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Feladó: Bleicher Réka, Tálas Zsuzsanna
Liberó: Kötél Dóra, Szpin Renáta
Center: Dobi Edina, Nagy Eszter, Pekárik Eszter
Ütő: Dékány Bernadett, Liliom Rita, Pallag Ágnes, Soós Nikolett, Szakmáry Gréta, Villám Lilla
Szövetségi kapitány: Alberto Salomoni

WORLD GRAND PRIX, 3. CSOPORT
A magyar válogatott programja
Aguascalientes, Mexikó
Július 8., 1.00: Magyarország–Trinidad és Tobago
Július 9., 1.00: Magyarország–Ausztrália
Július 10., 3.00: Mexikó–Magyarország
Caracas, Venezuela
Július 14., 22.00: Magyarország–Mexikó
Július 15., 22.00: Magyarország–Algéria
Július 17., 1.00: Venezuela–Magyarország

Négyes döntő, Canberra, Ausztrália
Július 22.
8.10: elődöntő
11.10: elődöntő
Július 23.
5.10: bronzmeccs
8.10: döntő