A 49 éves sportember véleményét már csak azért is érdemes kiemelt figyelemmel kísérni, hiszen bilbaói születésű játékosként nemcsak az Athleticben, hanem a Barcelonában is alapembernek számított éveken át. Előbbiben négy (1982–1986), utóbbiban hat (1988–1994) évet húzott le, a köztes két idényt (1986–1988) pedig épp az Atlético Madridban töltötte, amelynek stadionja otthont ad a pénteki finálénak.
Spanyolországban az időnként felerősödő, máshol és máskor eleve izmos nacionalista felhang a baszk és a katalán kirakatcsapat ütközetének mindig kellő pikantériát biztosított. Főként most, amikor a spanyol gazdasági helyzet sem túl rózsás… A 2009-es valenciai kupadöntőben azonban közös ellenségképet találtak, és együtt pfujolták úgy a spanyol himnuszt, mint János Károly királyt. A mérkőzést közvetítő spanyol állami televízió el is kapcsolt azokban a percekben. Csak hogy tudjanak róla az érintettek: ha hasonlóra lesz példa pénteken, a játékvezető azonnal félbeszakítja a találkozót, majd zárt kapuk mögött rendezik meg. És hogy ne legyen unalmas a madridi kirándulás: aznap szélsőjobbos tüntetést tartanak a spanyol fővárosban, ők pedig ki nem állhatják az elszakadási törekvéseiket időnként meglobogtató baszkokat és katalánokat. A témáról bővebben olvashatnak a Nemzeti Sport pénteki számában! |
„Mindenki úgy gondolja, hogy a Barcelona a kupadöntő favoritja az elmúlt években mutatott domináns teljesítménye és játékoskeretének erőssége miatt, de a különbség már messze nem olyan nagy a két csapat között, mint volt három évvel ezelőtt – érvelt szakmai alapon Salinas, aki saját bevallása szerint mindkét félnek erőteljesen, de fele-fele alapon szurkol. – Akkor az Athletic már a mérkőzés előtt kikapott, azóta viszont sokat javult, és több tapasztalatot szerzett.”
Az egykori gólerős támadó szerint az Athletic Bilbao önbizalmának nem tett túl jót az Atlético Madrid ellen elveszített Európa-liga-döntő, de éppen ez mutatja meg azt, hogy a honi kupadöntőnek is úgy futhat neki: nincs veszítenivalója. És utalt még a Chelsea sikerét hozó Bajnokok Ligájára is, hiszen ott szintén annak a csapatnak sikerült győznie, amelyet kevésbé tartottak esélyesnek. A végső győztesre vonatkozó kérdések elől pedig ügyesen kitért.
„Ez olyan, mintha megkérdezik, hogy kit szeretek jobban, az édesanyámat vagy az édesapámat. Nos, számomra az Athletic és a Barcelona épp ugyanezt jelenti. Egyszerűen nem tudok választani közöttük. Bilbaóban születtem, játszhattam a San Mamésben, de katalán nőt vettem feleségül, és a gyerekeim is katalánként nőttek fel, miközben a fél életemet Barcelonában töltöttem. Győzzön bármelyik klub, én akkor is ünnepelek.”
Andrés Iniesta számára egyértelmű, hogy melyik oldal sikeréért szorít és tesz meg minden tőle telhetőt, ám az egyszeres spanyol Király-kupa-győztes középpályás első „igazi” győzelmére készül: a három évvel ezelőtti döntőről ugyanis sérülés miatt hiányzott.
„Kiegyensúlyozott mérkőzésre számítok, mert az Athletic nagyon jó csapat – mondta Iniesta. – Higgadtnak kell maradnunk, hogy tiszta fejjel hozhassuk meg a minél gyorsabb döntéseket.”
2001: Real Zaragoza |
A fontos gólokkal nem adós középpályás reméli, társai nem tőle várják a megváltó találatot, inkább övéi jó játékában bízik. A búcsúmeccsén dirigáló Pep Guardiola számára leszűkült a kezdőcsapat kijelölésének lehetősége. Miután négy védője is hiányzik – Dani Alves, Abidal, Puyol, Fontas – a hátsó alakzatban az kap lehetőséget, aki hadra fogható. Előttük pedig a legjobbak… A kapuban vélhetően a kupameccseken rendszerint pályára lépő Pinto áll majd, előtte Montoya, Piqué, Mascherano, Adriano védőnégyes sorakozik fel. A középpályán Busquets szűr, Xavi és Iniesta pedig mozgatja az akciókat. A befejezések a Sánchez, Messi, Pedro trióra várnak.
A katalánok számára több motivációval is bír a kupadöntő, hiszen lehetőség az elbukott bajnoki cím és az elveszített BL-elődöntő után egy trófeát begyűjteni, nem mellékesen szépen búcsúzni Guardiolától. Az Athletic El-ezüstérmét fényesítheti, és az 1984-es triplázást követően – a spanyol bajnoki cím és kupagyőzelem mellé akkor automatikusan járt a spanyol Szuperkupa-siker – újabb diadalt ünnepelhetne.
A bajnokságban az ősszel Bilbaóban randevúzott a két együttes (2–2), tavasszal Barcelonában a katalánok győztek (2–0). A Barcelona 91 ponttal a második, a Bilbao 49-cel a tizedik helyen zárta a bajnokságot.
ATHLETIC BILBAO–FC BARCELONA 1–4 (1–1) |
Valencia, Estadio Mestalla. Vezette: Luis Medina Cantalejo |
BILBAO: Iraizoz – Iraola, Ocio, Amorebieta, Koikili – D. López (Susaeta, 60.), Martínez, Orbaiz (Vélez, 61.), Yeste – Toquero (Etxeberria, 60.), F. Llorente. Vezetőedző: Joaquín Caparrós |
BARCELONA: Pinto – Dani Alves, Yaya Touré (Sylvinho, 89.), Piqué, Puyol – Messi, Busquets, Sey. Keita, Xavi (Pedro, 88.) – Krkic (Hleb, 83.), Eto’o. Vezetőedző: Josep Guardiola |
Gólszerző: Toquero (9.), ill. Y. Touré (31.), Messi (55.), Krkic (59.), Xavi (64.) |