Barcelona: szakmailag és morálisan is egyre mélyebben

A koronavírus-járvány kellős közepén felesleges arról filozofálni, mennyit változott a világ öt év alatt, mindenesetre érdemes visszanézni a 2015-ös Bajnokok Ligája döntőjének összefoglalóját. A berlini fináléban Ivan Rakitic, Luis Suárez és Neymar góljával a Barcelona 3–1-re győzött a Juventus ellen, majd az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) akkori, azóta hűtlen kezelés miatt eltiltott elnöke, Michel Platini átadta a serleget a jelenleg a katari al-Szaddnál edzősködő Xavinak. A katalán sztárcsapat minden szempontból a csúcson volt. A sportág történetében először fordult elő, hogy egy klub másodszor triplázott (korábban 2008–2009-ben sikerült a Barcának), azaz a BL mellett a bajnokságban és a hazai kupában is diadalmaskodott. Emellett övé volt a világ legerősebb, sőt, sokak szerint minden idők legerősebb támadótriója: a Lionel Messi, Luis Suárez, Neymar hármas minden sorozatot figyelembe véve 122 gólt szerzett, 58-at az argentin, 39-et a brazil, 25-öt az uruguayi csatár.

Ezután viszont lassú hanyatlás kezdődött, és a klub hírnevét ma már több botrány árnyékolja be. Víctor Font elnökjelölt szerint konkrétan a csőd felé száguld az egyesület, míg a nemrégiben lemondó alelnök, EmiliRousaud korrupcióval vádolja a Barcelonát, ezt állítólag dokumentumokkal tudja igazolni, egyébként rajta kívül további öt elnökségi tag távozott a süllyedő hajóról. A jelenlegi helyzet kialakulása természetesen sok összetevős egyenlet, rengeteg rossz döntés vezetett idáig, és azt is nehéz megmondani, mennyire reálisak a sötét jövőképet festő jóslatok. Ne feledjük, a bajnokságban és a BL-ben jelenleg versenyben van a csapat (kérdés persze, egyáltalán befejezik-e a két sorozatot), amely 2015 óta mindig nyert legalább egy nagy trófeát. Ugyanakkor az is biztos, hogy a belső viszályok, a morális problémák hosszú távon beláthatatlan károkkal járhatnak.

Sokan Neymar 2017-es távozását tartják minden probléma fő forrásának, ám túl egyszerű ennyivel letudni. Ne feledjük például, hogy rajta kívül további három meghatározó személy távozott a csapattól a 2015-ös triplázás óta. Az első az azon a nyáron búcsúzó Xavi volt, aki egyébként a napokban azt mondta, szívesen visszatérne a klubhoz, de csak akkor, ha mindent a nulláról kezdhet, és nem lesz mérgezett a légkör az öltözőben. Két évvel később, 2017 nyarán aztán Neymar mellett Luis Enrique is elköszönt, egy évre rá pedig az azóta a japán Vissel Kobénál légióskodó Andrés Iniesta intett búcsút nevelőegyesületének.

Egy edzőt – legyen bármilyen jó – még lehet pótolni, ám a futballtörténelem egyik legkiválóbb, egymást régóta jól ismerő párosát aligha. Természetesen Neymar lelépése hatalmas érvágást jelentett, egy remek támadó elvesztése mellett hatalmas presztízsveszteséget szenvedett a katalán klub. Kétségtelen, a vezetőség nem volt egyszerű helyzetben, ám sejteni lehetett, hogy a kapkodás és féktelen költekezés, ami ezután következett, nem vezet jóra.

A sztárigazolásoknak szánt futballisták közül senki sem vált be igazán, Ousmane Dembélé állandóan sérüléssel bajlódik, a Bayern Münchennek kölcsönadott Philippe Coutinho nem tudott beilleszkedni (ő állítólag kaphat még egy lehetőséget), és egyelőre Antoine Griezmann sem brillírozik a csatársorban. Sokan úgy vélik, Neymar visszaszerzése lehet az egyetlen megoldás, ám ez nemcsak a szurkolókat, hanem a vezetőségi tagokat is megosztja. Egyes hírek szerint Josep Bartomeu klubelnök valójában nem is akarta tavaly nyáron (vissza)szerződtetni a brazilt, csak látszatintézkedéseket tett, amivel magára haragította Messit. Arra egyébként továbbra is csekély az esély, hogy az argentin klasszis távozik, ám jelzésértékű, hogy Ernesto Valverde vezetőedző menesztése után tőle szokatlanul nyíltan kritizálta Éric Abidal sportigazgatót. Emellett a Mundo Deportivónak adott interjúban azt is beismerte, hogy a Roma és a Liverpool elleni BL-kiesésre nincs magyarázat. Mint mondta, egy ilyen bukást még meg lehet magyarázni, de azt, hogy ez a következő évben is megtörténik, már nem. Márpedig ha ő felemeli a hangját, tényleg baj van...

A pályán sincs meg mindig az összhang, ám ennél is nagyobb gond, hogy a háttérben éles hatalmi harc folyik. Jövőre elnökválasztás, igaz, elképzelhető, hogy a botrányok miatt előre hozza a vezetőség. Ahogyan azt már említettük, hat elnökségi tag lemondott, továbbá vihart kavart a Barcagate-néven emlegetett, februárban kirobbant botrány. A Cadena SER rádióállomás információja szerint a 13 Ventures nevű PR-cég az FC Barcelona megbízásából több mint száz álprofilt működtetett a közösségi oldalakon, amelyek célja Bartomeu elnök dicsfényben feltüntetése, és az őket kritizáló tábor (ide tartozik Messi és Gerard Piqué) lejáratása volt.

A koronavírus-járvánnyal járó gazdasági hatások ugyancsak kihívás elé állítják a klubot, a bevételkiesés a Camp Nou felújítását is magában foglaló Espai Barca-projekt finanszírozását ugyancsak érzékenyen érinti. Pillanatnyilag két fő tábor van. Az egyik szerint a klub a közeljövőben a Manchester Unitedhez vagy a Milanhoz hasonló sorsra jut, vagyis a pályán elért eredmények méltatlanok lesznek a klub hírnevéhez. A másik nézőpont szerint ezt a válságot is átvészeli az egyesület.

Zárásként kanyarodjunk vissza a 2015-ös triplázáshoz! Sokan talán elfelejtették, de abban az idényben is voltak nagy vihart kavaró botrányok. Januárban például a Real Sociedad elleni 1–0-s vereség után a pletyka szerint állítólag sértődött Messi gyomorrontásra hivatkozva nem ment edzésre, Luis Enrique meg akarta őt büntetni, a spanyol sajtó már arról cikkezett, hogy menthetetlenül megromlott kettejük viszonya, és az edző ultimátumot kapott. A többi ismert, persze ehhez vélhetően az is kellett, hogy Enrique jó vezetőként elsimítsa az ehhez hasonló ellentéteket.

Alighanem most is a vezetői döntéseken múlik leginkább, hogy még mélyebb válságba kerül-e a klub, vagy újra megindul a csúcs felé.