A Szuperliga és a futball jövője volt a téma Stockholmban

„Az európai sport a szenvedélyen alapszik” – kezdte Martin Carlsson-Wall, a Stockholm School of Economics szervezésében lezajlott, a futball jövőjéről szóló esemény házigazdája. A kerekasztal-beszélgetésen lapunk is részt vehetett online. Az észak-amerikai profitorientált és az Ázsiából eredő államilag felpumpált sportmodell keverékéhez Európa a szenvedélyt adja. Kérdés, hogy az amerikai ligákhoz hasonló Szuperliga, valamint az ázsiai olajmilliárdosok beszivárgása mikor feledteti el a hagyományainkat... Néhány hete Brüsszelben rendeztek hasonló témájú konferenciát, ám az akkori tömény Szuperliga-ellenes hangvétel után ezúttal jóval kiegyensúlyozottabb beszélgetéseket hallhatott a közönség.

Az első panelban az európai futball utóbbi harminc évben tapasztalt kríziseit hasonlították a maihoz. Lars-Christer Olsson, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) korábbi főtitkára szerint a legfontosabb esemény 1992-ben az új, reklámorientált Bajnokok Ligája és a Premier League létrehozása volt. Hozzátette, nagyon örül a téma folyamatos feldolgozásának, ám az UEFA-nak cselekednie kell, különben az amerikai rendszerben találjuk magunkat, amely nem a feljutáson és a kiesésen alapszik.
Katarina Pijetlovic, a Lisszaboni Jogi Egyetem adjunktusa nem tartja új keletűnek a topklubok elszakadási vágyát. A 2000-es években a G-14, tehát a legnagyobb európai klubokat tömörítő szervezet folyamatosan zsarolta az UEFA-t, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek nekik kedveznek, az azóta létrejövő Európai Klubszövetség (ECA) pedig ugyanezt a hagyományt folytatja, és valójában nem képviseli az európai futballpiramis alján lévő kis költségvetésű klubokat.

A legnagyobb probléma tehát, hogy a topbajnokságok legjobb klubjai egyre inkább elszakadnak a kicsiktől, és bár az UEFA próbálkozik azzal, hogy csökkentse a különbséget, a nagyok zsarolási potenciálja megakadályozza, hogy megújítsák a bevételek elosztásának és a futballszervezetek vezetőségének rendszerét.

A futball következő tíz évében nagy szerepe lehet a női futballnak. Jonas Eriksson korábbi ­FIFA-játékvezető támogatná, hogy a bírók elmagyarázzák az ítéleteiket a közönségnek, valamint hogy visszajátszható legyen, milyen párbeszédek zajlanak a játékosokkal. Az ilyen innovatív megoldásokat a női futballban lehetne kipróbálni. Karl-Erik Nilsson ­UEFA-alelnök csatlakozott a gondolatmenethez:
„A női futball nem annyira zárt közeg, könnyen lehet változásokat végrehajtani, ám további befektetésekre van szükség, hogy tartsa a meredeken felívelő népszerűségét. Egy euró befektetés a futballban tíz euró nyereséget jelent a társadalomban.”

Az estet Javier Tebas, a spanyol La Liga elnöke zárta, aki ezúttal sem mulasztotta el, hogy odaszúrjon Florentino Péreznek, a Real Madrid elnökének és magának a királyi klubnak:

„A Szuperliga mögötti szellemi vezér Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke, akivel két éve nem beszélek. Krízisek mindig vannak a futballban, ezek jellege és mérete változó, de a Szuperliga óriási fenyegetés a kiesésre és feljutásra alapuló európai modellben. Bevételeit tekintve a Premier League kiemelkedik, ám a spanyol és német liga a leginkább fenntartható pénzügyileg. Európában minden alkalmazottal és játékossal együtt 75 000 család él a futballból. Kötelességünk megvédeni őket, valamint mind az 1524 klubot képviselnünk kell, s nem csupán azt a néhányat, amelyek játékosai elviszik a bevételek nyolcvan százalékát. Az UEFA lehet az egyetlen szerv, amely a futballunk jövőjét befolyásolja, nem pedig néhány topklub.”