Joey Barton: Túl intelligens vagyok a futballhoz

Joey Barton letöltötte a Premier League előző idényének utolsó fordulójában bemutatott ámokfutásával kiharcolt 12 mérkőzésre szóló eltiltását, és végre bemutatkozhatott az Olympique Marseille-ben. A Queens Park Rangers kölcsönjátékosa 22 perc után gyűjtötte be első sárgáját a francia pontvadászatban. Ennél azonban sokkal szórakoztatóbb, az, amiket a L'Equipe című francia sportlapnak nyilatkozott felvezetve debütálását.

„Bizonyára meglepő, amit mondok, de az az érzésem, hogy egyszerűen túl intelligens vagyok a labdarúgáshoz – mondja az ember, aki egyszer egy cigarettát próbált elnyomni egy ifi játékos szemén. És, aki mérkőzés közben verekedett össze saját csapattársával még a Newcastle játékosaként. És, aki börtönben is ült, mert úgy elborult az agya (a kifejezés tetszés szerint idézőjelbe tehető...), hogy kb. 20 alkalommal ütött meg egy szerencsétlent egy gyorsétteremben. – Nagyon sok okos játékos van, de mindig csendben vannak.

Én elmondom, ha valamit el akarok mondan. Például hívő katolikus vagyok, de nem töltöm templomban az életemet, mert van egy csomó olyan dolog, amivel nem tudok azonosulni. Például az, hogy a Bibliában leírtak előtt már jóval dinoszauruszok népesítették be a Földet, de a Bibliában egyszer sem esik szó róluk." Joey, meghajolunk szellemed nagysága előtt...

De Joey a pofonok mellett a szavakkal sem fukarkodik: bőséggel van mondanivalója a QPR-ről is.

„Amikor aláírtam a Queens Parkhoz, egyértelműen a pénz motivált. Nem vagyok rá büszke, és esküszöm, hogy soha többé nem fog ilyen előfordulni. Ez volt az első alkalom a pályafutásom során, hogy a pénz befolyásolta a döntésemet. Csak azért csináltam, mert a feleségem, éppen akkor készült szülni."

Lám-lám, azonban hiába a sok pénz, a siker és a boldogság mégis messzire elkerülte a PL zenebolond Twitter-bajnokát. Amiből ő le is vonta azt a következtetést, amit azok az emberek szoktak levonni, akiknek már valaha is volt az átlagnál sokkal több pénzük.

„Minél több a pénzed, annál több a gond vele. Amikor sitten voltam, mindössze 7 fontot kaptam hetente, és minden sokkal egyszerűbb volt – vehettél rajta kaját, és ezzel kifújt."

Barton 77 napot töltött a kaptárban, és ez az időszak előcsalogatta szentimentális énjét:

„A börtönben az apróságok hiányoztak a legjobban: a saját párnám, az ágyam, vagy, hogy akkor zuhanyozhassak, amikor kedvem tartja. A pénz, a nők vagy a drága autók viszont egy percig sem hiányoztak. Érzékenyebb lettem a társadalmi problémákra. Tudom, hogy szerencsés vagyok, de meg is dolgoztam érte."