Az egri csillagok pislákolnak: híres csatahelyek futballcsapatai

Mivel csatákból, várostromokból aztán kijutott rendesen az országnak „a magyar nép zivataros századaiban”, ezért kénytelenek voltunk önkényesen 1711-nél, a várak szerepének megszűnésénél meghúzni az időhatárt, a településeket pedig a mai országhatáron belül kerestük. A török háborúk kiterjedt harcai miatt nem lehet az összeállításunk teljes, kénytelenek voltunk válogatni az összecsapások közül. Meg aztán azt is el akartuk kerülni, hogy a 48-as szabadságharc és a második világháború kisebb-nagyobb harcai után az egész MLSZ-adatbankot feltegyük egyetlen cikkbe…

Megyei bajnokság

Ménfő. 1044-ben zajlott itt csata Aba Sámuel és Orseolo Péter között. A III. Henrik német-római császár támogatta Péter győzött. A település azóta beolvadt Győrbe, de a Ménfőcsanaki Sportegyesület a Győr-Moson-Sopron megyei első osztályban tündököl, és az idén jól is megy neki a játék, jelenleg a második helyen áll a tabellán.

Isaszeg. Az első isaszegi csata 1265-ben dúlt IV. Béla és fia, V. István között. Az ifjú király győzött a macsói bán seregei fölött. Később még többször volt ütközet a település közelében a 19–20. században. Az Isaszegi SE a Pest megyei bajnokság másodosztályában szerepel, mégpedig a Keleti csoportban, de ebben a szezonban a középmezőnyben szerénykedik.

Mogyoród. I. Béla király fiai verték meg itt 1074-ben Salamon királyt, akinek le kellett mondania a hatalomról. A Mogyoród KSK szintén a Pest megyei bajnokság másodosztályában vitézkedik, csakhogy a Nyugati csoportban, most éppen a tabella alsóbb régióiban.

Mohács. A magyar történelem egyik legnagyobb hadi kudarca 1526-ban történt, azóta is emlegetjük... Az 1900-ban alapított Mohácsi TE futballcsapatát azonban annál ritkábban. Bár tavaly még NB III-as volt, jelenleg a Baranya megyei első osztályban játszik, abszolút a középmezőnyben.

Kőszeg. Jurisics Miklós és várvédői 1532-ben feltartóztatták Szulejmán szultán Bécs ellen induló hadát, és abban egyeztek meg, hogy a török zászlókat kitűzik a falakra, de a seregek elvonulnak. A várvédők késői utódjai Vas megyében szerepelnek az első osztályban, méghozzá igen jól, hiszen jelenleg az első helyen állnak.

Szigetvár. 1566-ban Zrínyi Miklós védte a várat Szulejmán hatalmas serege ellen, de a vereséget és a fejvesztést nem kerülhette el a hős hadvezér. Hasonlóan hősies küzdelem előtt állnak jelenleg a Baranya megyei első osztályban játszó futballisták is, hiszen a – nomen est omen – Zrínyi Miklós SE jelenleg azért harcol, hogy elkerülje a kiesést…

Várpalota. 1566-ban Thury György híres bajvívó vitéz védte a várat a törökök túlereje ellen, méghozzá sikerrel. Több sikertelen próbálkozás után 1593-ban került török kézre, majd a török kiűzéséig többször is gazdát cserélt. A Veszprém megyei város futballcsapata nem a legjobb idényét futja, idén több ellenfele is „bevette” a híres várat, így jelenleg a Várpalotai BSK az utolsó előtti helyen szerénykedik.

Esztergom. Az egyházi székhely és fontos vár többször is gazdát cserélt a török háborúk időszakában. A legjelentősebb ütközet 1596-ban zajlott a falai alatt, amikor – átmenetileg – sikerült visszavenni a törököktől. Ebben az ostromban vesztette életét Balassi Bálint. Az 1960-as években még az NB II-ben szereplő klub mára a Komárom-Esztergom megyei bajnokság első osztályában szerepel, mégpedig egészen jól, bár a feljutás lehetőségét csak tisztes távolságból figyeli az FC Esztergom.

Babócsa. A Somogy megyei végvár többször is gazdát cserélt a 16–17. században. A maga korában hadászatilag fontos település ma a labdarúgás frontján is igyekszik eredményt felmutatni, hiszen a Somogy megyei első osztály bajnoki címére hajt.

Mezőkeresztes. 1596-ban óriási csata dúlt a borsodi település mellett Miksa főherceg vezetésével III. Mehmed szultán hadserege ellen. Az első nap végén a magyarok álltak győzelemre, de fosztogatni kezdtek, a törökök visszajöttek, és megfutamították őket. A megyei bajnokság másodosztályában szereplő város csapatát viszont nem lehet megfutamítani az idén, szilárdan tartja a 13. helyet.

Szentgotthárd Az első szentgotthárdi csatában 1664-ben Montecuccoli generális nagy és fontos győzelmet aratott a török seregek ellen. A második csatában 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharcban Vak Bottyán kuruc hadvezér megverte Hannibal Heister generális csapatait, ezzel egy időre felszabadult a Dunántúl. A Vas megyei város futballcsapata jelenleg a megyei bajnokságban szerepel, de már messze vannak azok az idők, amikor még az NB II-ben küzdöttek az 1990-es évek végén. Most azonban nincs gond, stabil középcsapat a VSE.

NB III

Gyula. A Békés megyei téglavárat Kerecsényi László védte 1566-ban Szulejmán seregei ellen, és bár sokáig sikeresen ellenállt, végül fel kellett adnia az erődítményt. A város futballcsapata, a Gyulai Termál FC jelenleg az NB III Alföld-csoportjában küzd meg az ellenfelekkel, és bár a 6. helyen áll, alig van lemaradva a dobogóról.

Nagykanizsa. 1600-ban került török kézre, és bár 1664-ben a költő és hadvezér Zrínyi Miklós megpróbálta visszafoglalni, ez nem sikerült neki. Csak 1690-ben került újra magyar uralom alá. A nagykanizsai futball megjárta a poklot és a „mennyországot” is. Volt NB I-es csapata is a Zala megyei városnak, jelenleg az NB III-ban küzd a város képviseletében az NTE 1866, de inkább a tabella hátsó régióiban lehet megtalálni.

NB II

Szolnokot 1552-ben foglalták el a törökök, mert hiába védte Nyáry Lőrinc az erődítményt a 40 ezres török ostromló sereg ellen, a várvédő zsoldosok egy éjszaka leple alatt megszöktek… Egy darabig úgy tűnt, az idényben a másodosztályból szöknek meg a szolnoki futballisták, de a tavasszal újra életre keltek, és igyekeznek bent maradni a Keleti csoportban. Ha senki sem hagyja őket cserben, még sikerülhet is a nem is olyan rég még NB I-es csapatnak.

Veszprémet 1552-ben ostromolták először a törökök, és a hódoltság korában tizenhétszer is gazdát cserélt a stratégiai fontosságú vár. Az egykor az NB I-ben is szereplő város csapata most az NB II Nyugati csoportjában harcol a bentmaradásért, ami az átszervezések miatt nem is annyira egyszerű. Mindenesetre jobb esélyei vannak, mint annak idején a várvédőknek voltak a törökök ellen megtartani az erődítményt.

NB I

Pécs vára 1543-ban harc nélkül hódolt be a törököknek, akik 1686-ig maradtak a városban. Mint az ötletadó hírünkből látszik, bár a városnak különösebb hadi sikereket nem sikerült felmutatnia a tárgyalt időszakunkban, azért a labdarúgásban már többször is kitett magáért, például ezüst- és bronzéremmel az NB I-ben. Az igazi haditett persze most az lenne, ha a győrieket is meg tudnák verni.

Székesfehérvár 1543-ban nem tudott ellenállni a török ostromnak, a polgárok kizárták a várkapitányt, Varkocs Györgyöt a várból, így a város elesett, ami hosszú távon a város pusztulásával járt. Labdarúgásban viszont már bajnoki címe is van az első osztályból, második hely az UEFA-kupában, és az utóbbi években igen nehezen adja meg magát hazai pályán az egykori koronázóváros csapata.

Eger. Az egri hősök 1552-es diadaláról már rengeteget tudunk, Dobó István és vitézei megállították a török előrenyomulást. 1596-ban azonban Dobó már nem élt, az utódok nem tudtak ellenállni a törököknek, akik elfoglalták a várost. A futballisták tavalyi dicsőséges feljutása volt a diadal, de az NB I-ben jelenleg kiesőhelyen szerénykedő egriek könnyen juthatnak az 1596-os védők sorsára. Valami nagy-nagy csodára volna szükségük. A példa előttük áll.

Győr. A város viszonylagos közelsége Bécshez nem volt jó ajánlólevél a török háborúkban. 1594-ben például a védők túlságosan könnyen feladták a maga korában kiváló erődítményt. 1598-ig kellett várni, hogy Pálffy Miklós, a kor kiváló magyar hadvezére fineszes hadicsellel visszafoglalja a töröktől. A labdarúgásban többszörös bajnokcsapat Győr harminc év után az idén is közel került a győzelemhez, és nem engedheti, hogy valami csellel elorozzák tőle a dicsőséget.

Diósgyőr. Eger eleste után 1598-ban Diósgyőr is török kézre került, de hamarosan visszafoglalták a magyarok, és a 17. században is megtartották az egyre romosabb várat. Azóta a vár turistalátványosság lett, a DVTK futballcsapata pedig magasra tör a magyar élvonalban. Bár egy ideig liftezett a csapat az első és a másodosztály között, most már többre vágyik. Ehhez persze el kellene mozdulnia a 7. helyről.

És Buda? Volt itt ostrom rendesen: 1541, 1686... De itt és most a város rengeteg futballkapcsolatát inkább mellőznénk. Nem oda, Buda!