Nyolc angolszász sportpálya, amelyet mindenképpen látnod kell!

8. Oracle Arena (Golden State Warriors)

A Golden State Warriors hosszú évek szenvedései után 47–35-ös mérleggel bejutott az NBA rájátszásába (1994 óta ez csupán a második alkalom), a sikeren felbuzduló lelkes rajongók pedig elképesztő hangulatot varázsolnak az utószezonbeli mérkőzésekre. Nem is áll rosszul a playoffba 6. helyen bejutó csapat, hiszen 4–2-re legyőzte a harmadikként kvalifikált Denvert, folytatás a második kiemelt San Antonio ellen.

7. Wimbledon, centerpálya

A teniszvilág szentélye sem maradhat ki a felsorolásból. A Grand Slam-szezon legjobban várt eseményét 1877 óta rendezik meg, csupán a két világháború miatti kilenc évben nem avattak itt győztest. A legtöbbször az 1880-as évek egyeduralkodójának számító brit William Renshaw, valamint az Open-éra két titánja, a svájci Roger Federer és az amerikai Pete Sampras nyert, egyaránt hét alkalommal.

6. Ben Hill Griffin Stadium (Florida Gators)

Kalandozzunk el kicsit az amerikai futball világának irányába, de egyelőre csak egyetemi szinten. Az elmúlt évtized egyik kiemelkedő csapatának számító Florida Gators találó „Ingovány” (avagy mocsár, ha úgy jobb tetszik) névre hallgató pályájának lelátóira több mint 88 000 szurkoló látogathat ki (ez mondjuk még így sem a legnagyobb az egyetemi(!) ligában), igazi hazai pályát varázsolva az Aligátoroknak. Meg persze a csinos egyetemista cheerleaderek sem jelentenek hátrányt…

5. CenturyLink Field (Seattle Seahawks)

Maradjunk a sportágnál, de ugorjunk egy szinttel feljebb. A CenturyLink Field közönségét nemes egyszerűn „A 12. ember” néven szokás nevezni. A liga leghangosabb stadionja számos hibába kergeti az ellenfeleket, nem véletlenül itt a legmagasabb a vendégtámadók idő előtti bemozdulásának aránya... A New Orleans Saints elleni rájátszásmérkőzésen elért Marshawn Lynch-TD-t pedig akkora hangorkán fogadta, hogy még a szeizmográf is kilengett, tehát a föld is beleremegett…

4. Chesapeake Energy Arena (Oklahoma City Thunder)

A név lehet, hogy nem a történelem legszebb stadionjának elnevezése, cserébe viszont a hangulat parádés. Persze van is miért elégedettnek lennie a helyi közönségnek, hiszen a Seattle Supersonic jogutódjaként ténykedő Thunder egy gyenge kezdőév (23–59) után a 2009–2010-es szezonban 50 sikert elérve már a 8. helyen bejutott a rájátszásba (igaz, a későbbi bajnok Los Angeles Lakers megálljt parancsolt neki már az első körben), egy évvel később 55–27-tel már a negyedik legjobb mérleget érte el nyugaton a fiatal csapat, amely csak a konferenciadöntőben maradt alul a későbbi bajnok Dallas Mavericksszel szemben. Az előző, csonka szezonban már csak 19 vereség párosult a 47 sikerhez, és a döntőig meneteltek Kevin Duranték (közben a Dallasnak és a Lakersnek is visszavágva), ott azonban a rutinosabb Miami Heat végül 4–1-gyel megnyerte a párharcot. A jelenlegi kiírásban 60 sikert aratva nyugati elsőként zártak.

3. Cameron Indoor Stadium (Duke Blue Devils)

Még egy kis egyetemi hangulat, mert abból sosem lehet elég. Aki nem hiszi, nézze meg a Duke egyetem kosarasait biztató, több mint 10 ezres hazai publikumot, amely elképesztő módszerekkel próbálja meg hibázásra bírni az ellenfél büntetődobóját. Arcképek tömeges mutogatása, válogatott hullámzások, és a legkirívóbb: az egy szál Speedo gatyában táncot lejtő srác. Jackie Manuel akkor mindkét büntetőjét elrontotta, és a házigazda megnyerte a meccset.

2. Fenway Park (Boston Red Sox)

Természetesen egy igazi baseballszentély sem maradhat ki az angolszász összeállításból, méghozzá az egyik legpatinásabb klub, a Boston Red Sox híres pályája, a Fenway Park. Nemcsak az amerikai majorsportok legrégibb stadionja (1912 áprilisa óta várja a szurkolókat), de a jellegzetes zugok és repedések miatt az egyik legkülönlegesebb is – a „zöld szörnyeteg” pedig önmagában is elegendő indok lehet a megtekintésre.

1. Old Trafford (Manchester United)

Végül, de messze nem utolsósorban az egyik leghíresebb európai labdarúgópályára invitálnak képzeletbeli utazásra a szerzők. A Manchester United pályáját a foci szerelmeseinek aligha kell bemutatni, a megközelítőleg 76 ezer fő befogadására képes stadion szurkolóinak pedig az elmúlt évtizedekben igencsak kijutott a jóból. Sir Alex Ferguson 1986 óta tartó regnálása során 13 bajnoki cím (összesen húsznál jár a klub), öt FA-kupa- (11), négy Ligakupa- (4), tíz Szuperkupa- (19), két BL- (3), egy KEK- (1), egy európai Szuperkupa- (1), egy Interkontinentális-kupa-győzelem (1) és egy klubvilágbajnoki cím (1) került a vitrinbe.