A Premier Liga-szezon legcsúnyább vereségét mérték ránk Elmanderék az ősszel - ráadásul éppen azután, hogy a Bajnokok Ligája-szezon legszebb győzelmét arattuk a címvédő felett. Azóta egy kicsit visszábbvettek a tempóból Coyle-ék, de hétközben újra rátaláltak a helyes útra és nagy nehezen kivéreztették otthon a Wolves-t. A helyes út viszont egysávos és mi jövünk velük szembe - a Blackburn idegenbeli legyőzése nagy fegyvertény körülményektől függetlenül is. Nagyon jó volt látni jópár játékosunk reakcióját a sajnálatos vasárnapi események után. Gomes, Gallas, BAE, Jenas, Lennon, vdV, Crouch egytől-egyig kifejezetten jó teljesítményt nyújtottak. A fent nem említett pályáralépők ugyan nem voltak túl meggyőzőek, de akkora hibát ők sem vétettek, amit a Blackburn nem tudott volna nem büntetni. Az akarás és motiváció hiányáról pedig a Fulham elleni meccsel ellentétben most egyáltalán nem lehetett beszélni még a legfakóbb napot kifogó Corluka, Palacios vagy Defoe esetében sem.A Premier Liga-szezon legcsúnyább vereségét mérték ránk Elmanderék az ősszel - ráadásul éppen azután, hogy a Bajnokok Ligája-szezon legszebb győzelmét arattuk a címvédő felett. Azóta egy kicsit visszábbvettek a tempóból Coyle-ék, de hétközben újra rátaláltak a helyes útra és nagy nehezen kivéreztették otthon a Wolves-t. A helyes út viszont egysávos és mi jövünk velük szembe - a Blackburn idegenbeli legyőzése nagy fegyvertény körülményektől függetlenül is. Nagyon jó volt látni jópár játékosunk reakcióját a sajnálatos vasárnapi események után. Gomes, Gallas, BAE, Jenas, Lennon, vdV, Crouch egytől-egyig kifejezetten jó teljesítményt nyújtottak. A fent nem említett pályáralépők ugyan nem voltak túl meggyőzőek, de akkora hibát ők sem vétettek, amit a Blackburn nem tudott volna nem büntetni. Az akarás és motiváció hiányáról pedig a Fulham elleni meccsel ellentétben most egyáltalán nem lehetett beszélni még a legfakóbb napot kifogó Corluka, Palacios vagy Defoe esetében sem.
Három idegenbeli meccs után térünk haza a Lane-re. Nem is akármilyen utazások állnak mögöttünk - Newcastle, Fulham, Blackburn. Egy ilyen hármashoz senkinek sem fűlne a foga, de lehoztuk valahogy nullszaldósra. Egy iksz, egy vereség (no persze az nem "egy vereség" volt...) és egy győzelem. Mindenesetre most itt az alkalom, hogy végleg magunk mögött tudjuk a 2011-et eddig uraló depis hangulatot - elég az önsajnálatból, rúgjunk szét pár boltoni segget!
CSAPATHÍREK
Új sérültünk és eltiltottunk nincs. Huddlestone, Kaboul és King még hosszú ideig nem áll rendelkezésünkre (gondoljunk csak bele mennyit veszítünk védekezésben ezzel a három sérüléssel...). Modric lábadozik a vakbélműtét után - Harry szerint bízhatunk abban, hogy a Milan ellen már játszhat. Bale mester állapota szintén szépen javul - ha minden jól megy egy hét múlva már újra az ő zsenijének lángja fogja bevilágítani a baloldalunkat. Pienaar agya már nem rázkódik, és Dawson eltiltása is lejárt - szóval elvileg jobb bőrben vagyunk mint szerdán voltunk.
Kérdés, hogy mennyiben változik a felállás - Blackburnben egy rég nem látott 4-4-2-t választott Harry, két valódi csatárral. VdV kiment a jobbszélre, Lennon átváltott a balszélre, JJ és Pala voltak középen (Stan és Pan pedig elől). Van egy olyan érzésem, hogy jelenleg talán ez a legerősebb középpálya-variációnk. Persze lehet bűvészkedni Sandróval, Pienaarral és Kranjcarral, de szerintem egyikük sem jelent valódi minőségbeli ugrást a fenti négyeshez képest. Sandro játszhatna Pala helyett, de kábé ugyanazt tudják, és a brazil is hajlamos elpasszolni a labdát. Kranjcar és Pienaar játszhatnának elvileg Jenas helyén, ill. a jobboldalon is. De vdV-nak mindenképpen a pályán kell lennie, és ő védekezéssel nem igazán foglalkozik, Jenas pedig jobban ért az ütközésekhez mint akár a horvát, akár a dél-afrikai.
Persze ettől még könnyen lehet, hogy változtat Harry a felálláson és vdV-t feljebb tolja, kivesz egy csatárt és így helyet csinál Pienaarnak (vagy Kranjcarnak, de valahogy kétlem, hogy ő ma esélyt kapna). Elől Defoe-nak van leginkább félnivalója - a Newcastle ellen vdV, a Blackburn ellen Lennon csinált neki ziccert, és ő mindkétszer elrontotta. Crouch most győztes gólt szerzett a sok győztes gólpassz után - vele kapcsolatban okkal elégedetlenkednek akik kiemelik, hogy bajnokságban csatárként két góllal állni februárban eléggé ciki - de amellett, hogy a két gól valóban sokkolóan kevés, el kell ismerni, hogy ő adta a legtöbb gólpasszt a csapatban. Abszurd módon a harmadik csatárunk a legeredményesebb - persze ő sem fossa a gólokat. És ne feledjük el, hogy hajlamos Defoe-nál is láthatatlanabbá válni a pályán. Szeretem én is Pavljut - kevés Tottenham szurkoló van aki nem szimpatizál az orosszal - és rendelkezik olyan tulajdonságokkal amelyek Crouch-nál hiányoznak. Ilyen például a lövőerő. Nem lennék csalódott, ha az ő nevét látnám a kezdőben, de nem arról van szó, hogy szükségszerűen pozitív változást hozna a játékunkban. Sajnos egyik csatárunk sem világklasszis. Ha Harry-nek lennék gyakrabban váltogatnám őket - de lehet persze, hogy ez is balul sülne el.
Hátul csak Assou-Ekotto és Gomes helye biztos. Gallas formájával semmi gond, csak hát nem mai csirke és a szerdai meccs vége felé az összes testnyílásán kapkodta a levegőt. Bassong nem volt topon Blackburnben, de jó védő, és ha van mellette egy rutinosabb valaki, akkor általában nincs vele baj. Most alighanem ő lesz majd párban a visszatérő Dawsonnal, aki biztos, hogy a szokásosnál is motiváltabb és remélhetőleg ebből következően koncentráltabb lesz. A jobbhátvéd poszt alighanem pénzfeldobással lesz eldöntve - rengeteg minden szól Hutton és Corluka ellen is, mellettük pedig egyformán kevés. Ha Kaboul egészséges lenne, alighanem őt küldené ki a szélre Harry. De azzal kell főznünk amink van. Őszintén szólva nincs preferenciám a horvát és skót tekintetében.
Rég volt már, hogy otthon játszottunk - és az is rég volt már, hogy az ősi Tottenham tradíciókhoz hű, megalkuvás nélküli támadófocit zúztuk. Általában a hazai környezet kihozza a hagyománytiszteletet a csapatból, szóval nagyon várom a kezdőrúgást. Persze, persze, nem lesz Modric, nem lesz Bale - de ez főleg az akaratról szól és kisebb mértékben a technikai és kreatív zseniről. A Blackpool nagyon szépen bebizonyította, hogy puszta lelkesedéssel falhoz lehet állítani az aktuális listavezetőt - náluk nincs meg a fizikai felkészültség ahhoz, hogy végig bírják a rohanást mert még csak most érkeztek a másodosztályból. A mi keretünknek sokkal jobb kondiban kell lennie, a Bolton pedig nem első, hanem nyolcadik a bajnokságban. Ezt észben tartva persze nem szabad lebecsülni a Wanderers-t - közhelyszámba megy, hogy Coyle megtanította őket focizni, de való igaz, hogy Petrov és Lee klasszisok, a hátvédsoruk szilárd, a kapusuk tiszteletet parancsoló, a csatáraik pedig kocsmai verőlegények. Sosem kellemes ellenük játszani, de Boltontól távol kicsit megjuhászodnak, mi pedig legalább ugyanilyen szinten szoktunk erősebbek lenni hazai pályán mint vendégként.
TALÁLGATÁS
Van tehát okunk az optimizmusra, még akkor is ha szinte mindenki a mi győzelmünkre tippel - ez általában rossz ómen, de mi sosem hittünk az ómenekben. Ősszel a Blackburn legyőzése után két hónapos veretlenségi sorozatba kezdtünk, sőt, ha jól emlékszem zsinórban öt meccset meg is nyertünk - szóval a Rovers elverésével hangolni jó ómen, és mi mindig is hittünk az ómenekben. Jó lenne újra csatárgólt/gólokat ünnepelni - mindhármukra ráférne a sikerélmény. Konkrét tipp gyanánt álljon itt egy konzervatív 2-0, Defoe és Pavlju góljaival - az újabb clean sheet pedig most nem elsősorban Gomes-nek, hanem az extra motivációval játszó Dawsonnak lesz köszönhető.
Jó szurkolást minden kedves Yiddó olvasónak!
COME ON YOU SPURS!