Az a röhögés, hogy ebben a szezonban kábé két olyan meccsünk volt, amit minden kétséget kizáróan, 100%-ig megérdemelten nyerünk meg. És mindkettő hazai derby volt. Kellemes egybeesés, de nem nevezném véletlennek. Mindkét alkalommal sokkal jobban fel voltunk spannolva, mint az ellenfél, egy másodpercre sem álltunk le a presszinggel, úgy tűnt, hogy a srácok másnap estig sem fáradnának bele az adrenalin-tüzelte rohanásba. Ahogy Abráék ellen, most is a játék képével totál ellentétes módon kerültünk nagyon gyorsan hátrányba, és megint nem estünk össze. Hatalmas előrelépés ez az elmúlt szezonokhoz képest. Van der Vaart távozása óta nem éreztem ennyire, hogy hátrányból is simán meg tudunk fordítani egy meccset - akár a bajnokság legerősebb csapatai ellen. Már a meccs előtt is mi szereztük a legtöbb pontot vesztett helyzetből, ráadásul megint az utolsó öt percben döntöttünk. Erőnlét, önbizalom, koncentráció, agresszivitás. Lehet, hogy nem nyerünk semmit idén, és lecsúszunk a BL-indulásról, de a legpesszimistább szurkolók sem mondhatják, hogy nem látható fejlődés.
MECCS
Csodás volt nézni az elejétől a végéig. Ráadásul volt szerencsém majd egy tucat Yid testvérünkkel együtt nyomon követni a történéseket az angyalföldi Törpében - ami tovább emelte az alapból is nagyon kellemes meccs köbzeni és utáni hangulatot. Persze előkerültek szidalmak egy-két játékos irányába - Mason rozsdásan kezdte a meccset, de aztán egyre fényesebben ragyogott, és Rose-nak is volt egy felejtendő hibája, amiből a gólt is kaptuk, de az ő játékának a megítélése is egyértelműen a pozitív tartományba vándorolt, ahogy a meccs haladt előre. A többieknél pedig még ennyire sem tudok kukacoskodni.
Lloris megint védett két óriásit, Dier és Vertonghen meglepően jól kezelte azt a kevés alkalmat, amikor az Arse ki méltóztatott mozdulni a kapuja előteréből, Rose és Walker tulajdonképp szélsőt játszott végig, és a bekapott gól ellenére bejött ez a bátor hozzáállás. Bentaleb és Mason félelmetesen sokat futott - a passzaik nem mindig jöttek be, de Bentaleb mégis adott egy egészen csodás gólpasszt. Egyébként a berber szűrőnk jóval többször lépett fel a támadásokkal, mint általában - több, jó helyről eleresztett lövése is volt. Dembélé jól tette a dolgát, azaz szerelt és tartotta a labdákat. Azt hiszem mindannyian szeretnénk gyakrabban lőni látni - szombaton például megmutatta, hogy akár a jóval sutábbik jobb lábával is képes veszélyeztetni.
Lamela és Eriksen csendesebb meccset tudhat a háta mögött, de nem szabad lebecsülni a letámadásba és az elvesztet labdák visszaszerzésébe fektetett energiájukat. Fontos szerepük volt abban, hogy ennyit - és ilyen jó pozíciókban - birtokolhattuk a labdát. A meccs krónikájához tartozik, hogy az egyenlítő gólunk előtt Lamela tekerte be a szögletet.
Kane pedig olyan erővel vési a nevét a Tottenham-legendárium nagykönyvébe, hogy kiszakad a lap. Megint szuperül játszott, elejétől a végéig. Mindig az egyik legtöbbet futó játékos a pályán (ami baromi ritka a középcsatárok között), nagyon nehéz tőle elvenni a labdát, csak annyira önző, amennyire elvárható. Tud gólt szerezni a Széna térről, lesipuskásként az ötösről, fejesből, szabiból - nem nagyon találni gyenge pontját. Ráadásul ő is hamisítatlan Yiddo - One of Our Own! Egy közülünk. És ez nagyon egyértelműen látszik minden alkalommal, amikor pályára lép.
Négy akadémista egy rakáson.
Sokan meglepődtünk, hogy Pochettino helyet szorított Bentalebnek és Masonnak is a középpályán, ráadásul a hátvédsorban is eggyel több angol kezdett, mint amire számíthattunk. Utólag elég könnyű ebbe belelátni, hogy ennek is köszönhető az az intenzitás, amivel a derby-be vetettük magunkat - de most úgy gondolom, hogy valóban szerepet játszhatott az argentin döntésében az, hogy a speciális alkalom miatt minél több angolt és/vagy egykori akadémistát akart a pályán tudni.
Jóllakott óvodás./Jó mulatság, férfimunka volt.
Jó meccs volt. Tökéletes eredmény. Igazságos eredmény. A Pool és a United is pontot vesztett, így csak a Sotonhoz nem tudtunk közelebb kerülni. Nagyon közel van az anfieldi kirándulás, ráadásul a két csapat közül a látottak alapján sanszos, hogy a mieink hajtották ki jobban magukat. Nem baj, ott is győzelemre kell játszani - az önbizalom most megvan hozzá.
COME ON YOU SPUUUUUUURRRRRRSSSSSSSS!!!!!!!!!!