BL: 2 az 1-ben

Nagyon régóta nem állt ilyen közel magyar csapat ahhoz, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson, így érthető, ha sokakat érdekel, mennyit kereshet a DVSC-TEVA a Levszki elleni sikerrel. Ráadásul éppen most emelkedtek jelentősen, átlagosan több mint egynegyedével az elsőszámú európai kupasorozat hivatalos pénzdíjai – 7.1 millió euró, mintegy kétmilliárd forint ütheti a Loki markát, ha sikerrel veszi ezt az akadályt. (Azzal egyelőre ne is foglalkozzunk, hogy – kedvezőtlen forgatókönyv esetén – mennyivel lenne más a helyzet az Európa-ligában.)

Ez már önmagában a Debrecen éves költségvetésének több mint háromszorosa, azaz óriási ugrást jelentene a klub számára. Vizsgáljuk meg azonban röviden azt is, milyen egyéb bevételekkel gyarapodhat a BL-főtáblára jutó csapat.

Ez már önmagában a Debrecen éves költségvetésének több mint háromszorosa, azaz óriási ugrást jelentene a klub számára. Vizsgáljuk meg azonban röviden azt is, milyen egyéb bevételekkel gyarapodhat a BL-főtáblára jutó csapat.

A BL egyik főszponzora, a Mastercard rendszeresen végez kutatásokat, elemzéseket a sorozat pénzügyeiről, a Coventry Egyetem sportgazdasági professzora, Simon Chadwick vezetésével. Ezek alapján megállapították, hogy a csoportkörön is túljutó klubok nagyjából megduplázzák az UEFA-tól kapott pénzdíjukat a saját, UEFA-tól független bevételeikből, azaz a BL-meccsekhez kapcsolódó jegyeladásból, merchandising és egyéb értékesítésekből.

Ha számszerűsíteni akarjuk, az arány átlagosan a következő:

–az UEFA-tól kapott összegnek felét keresik meg a hazai BL-találkozók jegybevételéből;
–egynegyedét kereskedelmi jövedelmekből (merchandising, azaz ajándéktárgy-forgalmazás; kiegészítő szponzoráció, pl. emelt értékű mezszponzoráció; vendéglátás és egyéb bevételek a mérkőzéseken stb.);
–újabb egynegyedét pedig a játékosok értékének növekedéséből. (Ez utóbbi persze akkor jelentkezik konkrét bevételként, ha el is adják a futballistákat, és/vagy a nevüket felhasználva újabb kereskedelmi bevételre tesznek szert.)

Biztosra vehető, hogy ezeket az arányokat a Debrecen nem fogja tudni tartani, nem feltétlenül a saját hibájából: a magyar futballpiac egész egyszerűen nem olyan fejlett, mint a nyugat-európai országokban, sem a szükséges termékek és értékesítési technikák, sem a megfelelő fizetőképes kereslet nem áll rendelkezésre. Ezzel persze véletlenül sem mondtam semmi újdonságot, hiszen éppen emiatt nem tudnak a magyar klubok akkora bevételre szert tenni, hogy minden évben reális eséllyel pályázzanak a BL-főtáblára – de ahogy látjuk, emiatt akkor is hátrányban vagyunk, ha már sikerült a bravúr, mert gazdaságilag így kevésbé tudjuk kihasználni a lehetőséget. Persze nem fog Szima Gábor amiatt búslakodni, ha „csak” az UEFA-tól érkező 7 millió eurós bevétele lesz…

Érdemes azért eljátszani a gondolattal, hogy a fenti BL-kereseti arányokkal szemben milyen perspektíva nyílik a Debrecen előtt. A 7.1 millió euró felét (azaz mintegy egymilliárd forintot) kitevő jegybevétel akkor lenne elérhető, ha a három hazai csoportmeccsen egyaránt színültig töltené a Loki a Puskás-stadiont – 8000 forintos átlagjegyárakkal. Ez szinte kizárható, a kiemelés miatt a csoportkörben legfeljebb csak egy olyan ellenfél érkezhet, akivel a Debrecen telt házat tud produkálni (Budapesten). Szerencsés sorsolás esetén kb. egymillió eurós jegybevétel jöhet össze a három meccsen (átlagban 20 ezer néző meccsenként, 4000 forint körüli átlagjegyárral). Ez persze még mindig egy NB I-es középcsapat komplett évi költségvetése.

A félmilliárd forintnyi kereskedelmi bevételtől még messzebb van a Loki. A merchandisingbevételek megugrásának fő gátja a klub regionalitása: a reális célcsoportban már nehéz tovább fejlődni. Az új mezszponzorációnak ellentmond, hogy eddig éppen a nemzetközi meccsekre ürült ki a csapat dressze; mindenesetre ha a BL-re sikerülne egy új szerződést kötni, az tízmilliókat (akár 50 milliót is) hozhat a konyhára.

Reálisan a játékos értékének a növekedése az, amely a leginkább megdobhatja a DVSC számára a BL-bevételeket. Ha abból indulunk ki, hogy Dzsudzsák Balázst 500 millió forint körüli összegért adták el, két-három játékos értékesítéséből újra összejöhet hasonló summa. Persze ez a forrás a legbizonytalanabb, messze nem csak a klub ügyességén múlik a siker.

Összességében elmondható, hogy a Loki százmilliókkal toldhatja meg az UEFA-tól járó kétmilliárdot a BL-főtáblán, nagyon szerencsés esetben félmilliárd fölé is mehet. A magyar viszonyokat, a piac adottságait figyelembe véve ez komoly bravúr lenne részükről, de minden esélyük megvan rá.