A megszokotthoz képest elég soványnak tűnt az e heti első sífutószám mezőnye, pedig ez is tömegrajttal indult. Csakhogy itt mindössze tizenkét hölgy jelentette a tömeget, mivel váltófutáshoz álltak fel egymás mellé. Pillanatok alatt kiderült, mely országok tartanak igényt az érmekre.

Önmagához méltatlanul szerepelt a kontinensbajnok a kézilabda-világbajnokságon, de ettől még Svédország Svédország maradt, Bengt Johansson pedig a kapitánya. Világbajnoki címek, Európa-bajnoki címek dicsőítették eddigi munkáját és  nagy bánatára  olimpiai ezüstérmek. A kézilabdázás kultúrájáról nyugodtan, a játék átalakulásáról összevont szemöldökkel beszélt az amúgy sem vidám tekintetű mester a Handball-world című szaklapnak. Többek között a Szeged kupaellenfelének, a Lemgónak a példáján keresztül.

A gúny nem kifizetődő sem Brazíliában, sem Romániában. A két ország között annyi az aktuális hasonlóság, hogy mindkettő példásan megbüntette egy-egy saját élsportolóját, legalábbis próbál velük példát statuálni. Brazíliában egy fiatal futballistának sikerült állati szintre süllyednie az ellenfél csúfolásában, itt a szomszédban viszont egy érett (vagy legalábbis abban a korban lévő), ráadásul világhírű atléta vetélytársnője gúnyolásakor ért el hasonló színvonalat.

A hét elején még kérdés volt, hogy két további győzelem biztosan elég lesz-e a magyar férfi kosárlabda-válogatottnak az Eb-döntőbe kerüléshez. Szerda óta már nem kérdés, ha Varga Mátyás fiai nyernek Észtországban, ott lesznek Svédországban. Sőt, talán nem csak akkor, de az észtországi vereség gondolatával inkább ne játszadozzunk.

Nem csupán legnagyobb egyéniségét, hanem egyik ősatyját is gyászolja a hódeszkások világa. A négyszeres világbajnok Craig Kelly hetedmagával lelte halálát Brit-Kolumbiában, a Sziklás-hegységben. Azon a vidéken födte el a lavina, melyhez mindig is tartozott. Amerika nyugati partvidékén, a Washington állambeli Mount Vernonban látta meg a napvilágot, s vele együtt a hófödte csúcsokat, melyek közt legsikeresebb éveiben is a tisztaságot és a napvilágot kereste.

Örömében senki nem ugrott a Tiszába, mikor meghallotta az európai kézilabdakupák sorsolását. A Pick-Szegednek a német Lemgót kell kivernie a KEK-negyeddöntőben, vagyis a Bundesliga hibátlan éllovasát, mely tizenötből tizenötször nyert ősszel a bajnokságban. Egyébként múlt szerdáig bezárólag fél éven át minden tétmeccsén győzött.

Úgy látszik a nagy futballtornák rendezésére mind nagyobb eséllyel lehet pályázni öszvérmegoldásokkal. A 2000-es holland-belga labdarúgó Eb és a 2002-es koreai-japán világbajnokság után a 2008-as kontinensbajnokságon is két gárda lesz otthon, Ausztria és Svájc. A Reuters hírügynökség információi szerint a magyar pályázat a második helyen végzett, mégpedig úgy, hogy a döntőben a végső nyertesekkel együtt öt szavazatot kaptunk, míg a török-görög pályázat kettőt. Így újabb fordulóra került sor, ahol 9-3 arányban maradtunk alul a sógorokkal szemben.

Mielőtt a jelenre koncentrálunk az Eb nyitónapján, s lecsücsülünk a tévé elé a magyarfehérorosz kézilabda meccsre, érdemes egy kicsit elmerülni a múltban, mi is az, ami honfitársnőinket kötelezi. A női kézilabda Európa-bajnokságok históriája a sportág honi feltámadásának krónikája egyben. A kontinensbajnokságok születésekor, 1994-ben Németországban Magyarország egy tucatnyi év csendes pihenő után először hallatott magáról a világ színe előtt. Germániából Dániába szinte csak fölfelé vezet az út.

Az év utolsó hónapjában az ilyenkor szokásos szenvedély kerítheti hatalmába a labdajátékok rajongóit, a kézilabdaláz. Pénteken fél öttől a nemzet egyik szíve csücske, a női kézilabda-válogatott megkezdi dániai hadjáratát az Európa-bajnokságon. A címvédő csapatok jobbára a címvédésért szoktak a világversenyekre elutazni, nálunk a hivatalos célkitűzés az 1-5. hely, bár Mocsai kapitány ezt is sokkalja. Azon túl, hogy éppen igyekszik átalakítani a csapatát két olimpia között, szinte az utolsó pillanatban beteget jelentett Kindl Gabriella, ez az oka az  egyáltalán nem szokatlan  borúlátásnak. A kontinensbajnokság honlapjának olvasótábora egyébként többre taksálja a mieinket, mint a magyar tábor, a "Ki lesz a bajnok? kérdésre legtöbben...

Amennyiben az élsport pénzért és dicsőségért folytatott játék, az élsportolókra kicsit úgy lehet tekinteni, mint a gyerekekre, akik megőrizték játékszenvedélyüket. Ebben világban pedig a doppingolók a rossz gyerekek, akik csalnak. Csakhogy annyival romlottabbak valamikori énjüknél, hogy akkor is tagadnak, amikor már teljesen hiábavaló. Elég a roppant csinos NDK-s sprinterre, Katrin Krabbére utalni, akinek odáig sikerült eljutnia a tagadás művészetében, hogy könyvet írt ártatlanságáról. Tán még el is hitte a saját vétlenségét. Sotomayor, a magasugró legenda eddig Krabbe útját járta a mentegetőzésben, de most kilépett a hazudozás árnyékából, ha már a dopping árnyékából nem tud.

Az iskoláskorú, sportágválasztáson filozofálgató magyar nemzedék aligha fogja a kosárlabdát választani, ha látta férfi válogatottunk tegnapi mutatványát. Az ország kedvencévé lett együttes mindent megtett, hogy kiirtsa magát a szívünből, lélektelen és eszetlen produkciójával csúnyán leverte a saját maga által magasra tett mércét. De az Eb-selejtezőkben még mindig van remény, köszönhetően egy nem is európai alakulatnak.

Nyakigláb Eduárd után hétszáz évvel az angolok megint jól betesznek a walesieknek, miután a leigázott kelta szomszédok mozgolódni kezdtek. Nemzeti futballcsapatuk erőteljes életjeleket mutat, pontveszteség nélkül vezeti Eb-selejtező-csoportját. Ma esti ütközete (is) rendkívüli jelentőségű. Sok évtizednyi álmodozás után kapott (harcolt ki) reális sanszot, hogy világversenyen vegyen részt, s hogy esélye ne csökkenjen, Azerbajdzsánban kell győznie. Két vezér azonban nem lesz ott a keleti csatamezőn, Bellamy útját a Newcastle United, Savage-ét pedig a Birmingham City reteszelte el.

Befejezte játékvezetői pályafutását, helyesebben szólva ámokfutását Byron Moreno, a nyári labdarúgó világbajnokság egyik "hőse. Moreno szolgálataira a FIFA nem tart többé igényt, a koreaiak biztosan örülnének, ha maradna, de hát sajnos nem teheti. S ha már a nemzetközi labdarúgásból kirakták, általában is visszavonul, úgy látszik az ecuadori liga klubjaitól kicsikarható kenőpénz, az ő szintjén már nulla a köbön. Na szóval Morenóból elege lett a nemzetközi szövetségnek, s e hírt Itália földjén ünnepélyes taps fogadta  lehet-e rajta csodálkozni?

Alig pár hónappal azután, hogy "letöltötte felfüggesztett börtönbüntetését, elhunyt Manfred Ewald, a keletnémet doppingpápa. Hetvenhat évet élt. Halottról jót vagy semmit, eszerint itt most egy nagy ürességnek kéne következnie, de hát az mégis hogy nézne ki. Ha nagyon akarjuk, pozitívumként fel lehet sorolni, hogy 1968 és 1988 között, amíg a keletnémet sportszövetség elnökeként tevékenykedett, az NDK versenyzői 197 aranyérmet gyűjtöttek az olimpiákon. És még ki tudja mennyi szövődményt. A többi pozitívum olyan, mint a fekete humor, mely szerint&

A-tól D-ig lejátszották a csoportokban kedd este a negyedik kört, s jókora pofonokat kaptak otthon a nagymenők. Lelkes sporttévénézők hónap óta egy majdani ArsenalReal Madrid szupermeccsről álmodoznak, lehetőleg a döntőben, de álmaikat aligha szőtte tovább e két díszes társaság tegnapi mutatványa. Kicsit több odafigyeléssel mindkettő már a következő körben lehetne, ám kihagyták a ziccert. Pedig a Highburyben és a Bernabéuban számos ziccerük akadt.