Az elmúlt időszakban hatalmas fejlődés tapasztalható a rövid pályás gyorskorcsolyázóknál, melynek köszönhetően nemcsak az reális, hogy a maximális, tízfős csapat utazzon a Dél-Koreába hanem a sportág képviselői akár az első magyar aranyérmet is megszerezhetik a téli játékokon, vagy 1980 után az első magyar érmet.
Az 500 méteren világbajnok Liu Shaolin Sándor és öccse, az 1000 méteren a világkupa pontversenyében listavezető Liu Shaoang, továbbá a szintén vk-éllovas férfi váltó egyaránt éremesélyes lehet. Ahhoz, hogy nemenként öt-öt versenyző indulhasson, a váltóknak kell kvótát szerezniük. Az idei világkupaszezonban ez sikerült is a magyaroknak a vb-re, így mindenképpen esélyesek erre jövő ősszel is a két kvalifikációs vk-állomáson, melyből az első éppen Budapesten lesz.
Rajtuk kívül az alpesi síző Miklós Edit és a hódeszkás Gyarmati Anna indulhat komolyabb reményekkel Pjongcsangban, amennyiben mindketten felépülnek súlyos sérülésükből, amely miatt számukra befejeződött a jelenlegi idény. Mindkét sportágban a mostani szezonnal elkezdődött és jövő januárban zárul a kvalifikációs időszak. A Szocsiban lesiklásban hetedik helyezett Miklós jobb helyzetben van, mivel ő a januári bukásáig igen jól szerepelt, viszont Gyarmatinak – aki az egész versenyszezont kihagyta – nagyon jól kell versenyeznie visszatérése után, hogy kivívja az indulási jogot. Alpesi síben két-két férfi és női versenyző indulása lehet reális, míg hódeszkában csak Gyarmatinak van erre esélye.
Szintén sérülése miatt van nehéz helyzetben Vörös Virág síugró, aki ugyancsak a szezon előtt szenvedett súlyos térdsérülést, pedig indulhatott volna a világkupaversenyeken is. Számára ugyanúgy a következő, ősszel kezdődő szezon januárig tartó időszaka áll majd rendelkezésre a kvóta kivívására, ami különösen nagy bravúr lenne, mivel ebben a sportágban legutóbb 1968-ban volt magyar induló.
Elsőként Tóth Ivett műkorcsolyázó szerezhet hivatalosan kvótát a március végén kezdődő világbajnokságon. Ebben a sportágban másnak erre nincs reális esélye. A sífutóknál egy-egy férfi és női indulási jog valószínűsíthető a magyar szövetség szerint, míg gyorskorcsolyában Nagy Konrád harcolhatja ki a részvételt. Mindkét sportágban januárig tart a kvalifikációs időszak, a Szocsiban is szerepelt Nagynak szintidőt kell elérnie a kvótához, amit 1000 és 1500 méteren próbál majd teljesíteni.
Sílövészetben márciusban zárul a kvalifikációs időszak jelentősebb része, amelyben a legjobb 22 nemzet jut kvótához, erre a magyaroknak egyik nemnél sincs esélye. A maradék 12 kvótát jövő januárban osztja ki a nemzetközi szövetség olyan nemzetek képviselői között, amelyek még nem rendelkeznek indulási joggal, s ebben a szakaszban juthat jó eséllyel indulásig joghoz Szőcs Emőke.
Curlingben az már eldőlt, hogy sem a férfi, sem a női csapat nem jut ki Pjongcsangba, ugyanakkor a debütáló számban, a vegyes csapatoknál erre még van esély. A kvótát a tavalyi és az idén áprilisban sorra kerülő világbajnokságon lehet megszerezni. A kétszeres világbajnok Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt páros balszerencséjére éppen 2016-ban nem sikerült jól a vb, így idén korábbi bravúrjaikat megismételve kell teljesíteniük, hogy kivívják az indulási jogot – ha ez sikerül, akkor akár dobogón is végezhetnek Pjongcsangban.
A korábban szánkóban sikertelenül próbálkozó Pulai Imre pedig ezúttal kettes és négyes bobban próbálja kiharcolni az indulási jogot.