„Tegnap felrobbant a Facebook es a nemzetközi média az olimpiai női freeski félcső kvalifikáció után. Sokáig gondolkoztam, hogy írjak-e bármit is. Természetesen ez számomra is elgondolkodtató dolog volt, és nagyon megmozgatott.
Meglepett, amikor megtudtam, hogy indulni fog Elisabeth, akit, bár nagyon pici a téli extrémsport világ, mégsem ismertem. Picit utánajártam, és már akkor meglepődtem a teljesítményen. Több barátnőm is van, aki hobbiszinten freestyle síel, de már évekkel ezelőtt is többet láttam tőlük.
Sosem fordult meg a fejükben, hogy megpróbáljak az olimpiát, reálisan mérték fel a helyzetet, nem gondolták, hogy ki tudnának állni a világ legjobbjai ellen. Szocsira való kvalifikáció során több freeskís fiúval is utaztam együtt, akik nagyon keményen dolgoztak, ott voltak az összes versenyen, és bár büszkén képviselték volna hazájukat, mindezt támogatás nélkül tették.
Sajnos lecsúsztak a versenyről, ezt követően pedig abba is hagyták a versenyzést. A hazai freeski társadalom sem tudott róla, hogy van egy kvótánk, nekik meg sem adtak az esélyt a kijutásra.
Sokaknak álma az olimpia. Az út azonban végeláthatatlan edzésekkel, csalódásokkal, sérülésekkel és könnyekkel tarkított.
4 éve egy hellyel maradtam le az olimpiáról. Idén a sípcsonttörésem miatt, kvalifikációs versenyek kihagyása miatt nem jutottam ki. Ezzel nem vagyok egyedül. A svájci, utolsó kvalifikációs verseny lefújását követően sok csalódott arcot, könnyes szemeket láttam. Ez az a dolog, ami arra is rávett, hogy picit hangot adjak gondolataimnak, érzéseimnek. Egyik éremesélyesnek térdsérülése miatt ugyancsak ki kellett hagynia versenyeket, és bár az utolsó világkupát megnyerte, még így sem szerzett kvótát.
Bár csak egy versenyről van szó, ugyanakkor sorsokról is. Több nagyon jó teljesítményű síelő azért nem juthatott most ki, mert mi kvótát kaptunk. Sokakban egy világ dőlt össze, úgy érzik, kárba veszett a sok edzés és mindaz a sok áldozat, amit ezért hoztak. A téli olimpián ennyit talán sosem hallottak Magyarországról.
Ezzel azonban nem csak önmagát hozta kellemetlen helyzetbe, hanem bár egy szót sem beszél, de hazánkat, és a freestyle sportágat is. Nem szeretném támadni, hiszen úgy gondolom, egyrészt ő megkapta azt a támogatást, amit anno a többiek nem, ő volt az, akit a szövetség kiválasztott, segítették, hittek benne. Ő csupán nem gondolta át, de legalább megpróbálta, neki sikerült, és talán meg példát is tud mutatni, hogy semmi sem lehetetlen.
Emellett ez az eset a szervezők számara is jó tanulópénz, és 4 év múlva, a kvalifikáció megregulázása után talán ennél is jóval színvonalasabb versenyt láthatunk… Az egyetlen kérdés, hogy ilyen áron megérte?” – fogalmazott Gyarmati Panka a Facebookon.