Nálunk is vannak tehetségek

Fonó Lászlótól a Római-parton, meccslabdákról. A már említett mesterversenyen éppenséggel játszmát sem veszített, egyedül a fináléban Hultai Gergely ellen kényszerült rövidítésre, vagyis kijelenthető: rutinból védte meg bajnoki címét.Külföldön ritkábban kerül a trófea közelébe, legalábbis egyesben, holott ő maga is azt mondja, nem jellemző, hogy más országokban tehetségesebb, ügyesebb teniszezők születnek. Kornél tehetséges, és 25 esztendősen is ugyanaz a célja, mint amikor először lement edzeni: jó játékos akar lenni. Szerinte aki az első 250-ben van az ATP-rangsorban, már az. Ô jelenleg a 367. Elvben megoldható a feladat, a 250-be kerülés, ám Kornél is pontosan tudja, annyira kiegyensúlyozott a férfimezőny, hogy rendkívül nehéz az előrelépés. Az idén például jobb eredményeket ért el, mint tavaly, több pontot gyűjtött, ehhez képest hátrébb zárta az évet a világranglistán."Érdekes sportág ez. Ebben az évben volt négy-öt olyan mérkőzésem, amelyen tényleg csak egy kis szerencse kellett volna a győzelemhez, márpedig ha ez a néhány győzelem összejön, bizony kettessel kezdődne a ranglistás helyezésem. Nem mindegy. Már csak azért sem, mert akkor nem kellene selejtezőt játszanom néhány challengertornán, továbbmenve: kevesebb erőfeszítéssel javíthatnék a helyezésemen” – fejtegette Bardóczky Kornél, hozzátéve persze, jövőre, illetve az azt követő években is azért dolgozik majd, hogy elfelejtse azt a szót: selejtező.
Megvan benne a kellő akaraterő, és ez az egyik, ha nem a legfontosabb tényező egy-egy teniszező életében. Mind a mai napig előfordul, hogy a nemzetközi mérkőzések után, vagy még aznap este nekiáll edzeni, másnap meg folytatja. Rendszert csinál ebből, pedig ne feledjük, csaknem húsz éve püföli a labdát.
"Velem is előfordult már, hogy hullámvölgybe kerültem, vagy hogy nem volt kedvem az egészhez, de mindig eszembe jutott, mire tettem fel az életemet. Nekem ez a munkám, ráadásul szeretem is csinálni. Egyébként külföldön ez a természetes. Ott négy-öt órát edzenek a srácok naponta, elszántak, és nem csupán a pályán, hanem azon kívül is igazi profik. Egészen más a mentalitásuk, a hozzáállásuk, mint az itthoniaknak. Holott nálunk ugyanúgy születnek tehetséges teniszezők, sőt a történelmünk alapján állíthatom, talán tehetségesebbek is. Valami mégis elromlik egy idő után… Én végül is szerencsés helyzetben vagyok, hiszen hétről hétre játszom külföldiekkel, látom, mit hogyan csinálnak, de sajnos nem vagyunk ezzel túl sokan. Pedig rengeteget számít, ha valaki gyakran játszik jó teniszezőkkel” – magyarázta Bardóczky Kornél.
Bár már szövögeti a terveit, az ünnepek után pedig újra belevág a munkába, a következő napokban, hetekben a pihenés, no meg a kiadós étkezések lesznek terítéken. "Imádom a töltött káposztát” – jelentette ki Kornél, aki annyi gombócot ehet, amenynyi csak beléfér, mert mint megtudtuk: egyáltalán nem hajlamos a hízásra. Jó neki.