A vb-selejtező sorsolása miatt is jó lenne legyőzni az oranjét

ITT NYUGALOM VAN – ez az ember első benyomása, ha Amszterdam utcáin sétálgat a szombati Nemzetek Ligája-összecsapás előtt. Általában ezt le sem kellene írni, ha a napokban nem utcai zavargásokról, összecsapásokról, tömegoszlatásról szóltak volna a hírek, de a helyiek megnyugtattak minket: a nehéz napokon túl vannak, rend van a holland fővárosban. Aki esetleg nem értesült róla: november 7-én, az Ajax–Maccabi Tel-Aviv Európa-liga-mérkőzés (5–0) után Amszterdam utcáin megtámadták a vendégek szurkolóit. Izrael azonnal katonai gépeket küldött és kimentette állampolgárait, köztük a sérülteket, és néhány nappal később azt lehetett olvasni, hogy a rendőrség összesen hatvankét embert, köztük tíz izraelit tartóztatott le. A nyomozás során főszerepet kaphatnak azok a mobiltelefonos felvételek, amelyek megörökítették az incidenst: utcai verekedések, a földön fekvő emberek rugdalása, nem sokkal később egy villamos felgyújtása – a híradókban láthatóak voltak ezek a felvételek. Femke Halsema, Amszterdam polgármestere a napokban kiadott közleményében fontosnak tartotta leszögezni, nem teljesen pontos megfogalmazás, hogy a letartóztatottak többsége holland, inkább azt mondaná, Hollandiában élőkről van szó… Pénteken a város központjában, a Dam téren, a Királyi Palota előtt több palesztin zászlót lehetett felfedezni, nem sokkal arrébb, a palota bejáratánál felállított színpadon egy zenekar a vallási megbékélésről énekelt.

Kit érdekel itt a futball?

Nos, az biztos, hogy a hollandok – éppen úgy, ahogy mi, magyarok – nagyon büszkék a labdarúgómúltjukra. A pólókat árusító boltokban szinte mindenhol látni Johan Cruyff 14-es, Ruud Gullit 10-es és Marco van Basten 12-es mezét – még mindig ezek a legkelendőbb portékák, jobban viszik ezeket, mint a mai sztárok dresszét. A szombati mérkőzésnek otthont adó aréna 2018 óta viseli Johan Cruyff nevét, aki pedig emlékszik az 1988-as Európa-bajnokságra, tudhatja, melyik az a bizonyos narancssárga mez, amely ma is kapható, amelyben aranyérmes lett a holland válogatott. Amelynek valóban Ruud Gullit és Marco van Basten, a Szovjetunió elleni müncheni finálé (2–0) két gólszerzője volt a vezére, pedig ma már kevesen emlékeznek arra: az első csoportmeccsen, amelyet Rácz László gólja miatt 1–0-ra elveszített a későbbi győztes, Marco van Basten csak csereként lépett pályára. Az angolok ellen viszont már kezdett, és mesterhármassal jelezte, ott a helye (3–1), a németek elleni, hamburgi elődöntőn győztes gólt szerzett a 88. percben (az a becsúszó mozdulat évekig a Telesport főcímében szerepelt), hogy aztán a döntőben minden idők egyik legnagyszerűbb gólját rúgja Rinat Daszajev hálójába. A csapat alapembere volt Ronald Koeman is, aki ma szövetségi kapitányként készül a magyarok elleni, szombati találkozóra.

Nem csoda, hogy erre a diadalra boldogan emlékeznek Hollandiában – éppen a szombati meccs különleges statisztikája, hogy öt vb-ezüstérem „találkozik” két olyan válogatott esetében, amely sohasem volt világbajnok. Azt jól tudjuk, hogy a mieink 1938-ban és 1954-ben végeztek a második helyen, Hollandia 1974-ben és 1978-ban is a házigazdával találkozott a döntőben (Münchenben az egykori NSZK, Buenos Airesben Argentína szerezte meg az aranyérmet), 2010-ben, Dél-Afrikában Spanyolország győzte le az oranjét. E két nemzeten kívül csak a cseh(szlovák) mondhatja el magáról, hogy nincs világbajnoki címe, de szerepelt legalább két döntőben (1934, 1962). Brazília (1950-ben ugyan nem klasszikus fináléban, hanem hármas végjátékban, illetve 1998-ban), Olaszország (1970-ben és 1994-ben), Franciaország (2006-ban és 2022-ben) kétszer, Argentína háromszor (1930, 1990, 2014), Németország négyszer (1966, 1982, 1986, 2002) lett ezüstérmes, de ezek az országok mind nyertek világbajnokságot, sőt többször is.

Az ezüstösök csatája most is a második helyért folyik, ezúttal a Nemzetek Ligája A-ligájában, s a 2026-os vb-selejtező sorsolásánál fontos szerepe lehet a mostani végeredménynek, nyilván azért, hogy Magyarország előkelőbb helyre kerüljön a kalapbeosztásnál. Csakhogy a Németalföldre nem győzni jár a válogatott: negyven éve a rotterdami vb-selejtezőn Détári Lajos és Esterházy Márton góljával 2–1-re győzött a nemzeti csapat, ám ezt követően kilenc mérkőzésen pontosan kilencszer szenvedett vereséget dicstelen 7–38-as gólkülönbséggel: volt a kudarcok között 1–4, 0–4, 3–5, 1–6, 1–7 és 1–8 is.

Ebben a periódusban átlagosan négy gólnál is többet kaptunk a hollandoktól – ezt a lehangoló négy évtizedet zárta le Marco Rossi csapata októberben, amikor a Puskás Arénában pontot tudott szerezni (1–1). Hogy Amszterdamban mire megyünk, egyelőre kérdés, az tény, hogy az 1996-ban átadott stadionban eddig mindhárom mérkőzést elveszítettük: 2010-ben 6–1-re, 2011-ben 5–3-ra, 2013-ban 8–1-re.

Bizakodjunk: nyugodtabb esténk lesz, mint az Ajax–Maccabi utáni volt, és szorosabb lesz a végkimenetel, mint az előző mérkőzéseken.

„KIS SZEMÉLYES VONAL: a holland válogatott kapusa, Bart Verbruggen a NAC-nál kezdte pályafutását, tizennégy éves korától edzettem őt. Nyugodt, szorgalmas srác, sokat tett érte, hogy profi kapus legyen, tizennyolc évesen az Anderlechthez került, akkor még harmadik számú kapusként, azóta már a Brighton játékosa, mostanra posztján egyértelműen Hollandia legjobbja, hosszú időre megoldást jelenthet a kapuban. Ami a szombati meccset illeti, száz emberből nyolcvanöt sima holland győzelmet vár, csak öt mondja azt, hogy vereség következhet. Telt ház lesz, Frenkie de Jong jó eséllyel visszatér, éppen most volt a holland válogatott sajtótájékoztatója, amelyen Ronald Koe­man szövetségi kapitány azt mondta, Budapesten gyengén játszottak, szeretnék Amszterdamban eldönteni a továbbjutás kérdését. Biztos, hogy az első pillanattól kezdve nagy nyomás nehezedik a magyar csapatra, a pontszerzés is bravúrral érne fel. Persze a futballban sok minden megtörténhet, arról nem is beszélve, hogy a nemzeti együttes korábban idegenben is ért már el jó eredményt nagyon jó válogatottak ellen.”

A MAGYAR LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTT KERETE A NOVEMBERI NL-MÉRKŐZÉSEKRE
KAPUSOK: Demjén Patrik (MTK Budapest), Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Szappanos Péter (Al-Fateh – Szaúd-Arábia)
VÉDŐK: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Botka Endre (Ferencvárosi TC), Dárdai Márton (Hertha Berlin – Németország), Fiola Attila* (Újpest FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szűcs Kornél (Plymouth Argyle – Anglia)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Bolla Bendegúz (Rapid Wien – Ausztria), Gera Dániel (Diósgyőri VTK), Kata Mihály (MTK Budapest), Schön Szabolcs (Bolton Wanderers – Anglia), Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Le Havre – Franciaország), Nikitscher Tamás (Kecskeméti TE), Schäfer András (Union Berlin – Németország)
TÁMADÓK: Csoboth Kevin (St. Gallen – Svájc), Gruber Zsombor (Ferencvárosi TC), Sallai Roland (Galatasaray – Törökország), Szabó Levente (Eintracht Braunschweig – Németország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC) 
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
*Fiola Attila a hollandok ellen sárga lapos eltiltás miatt nem léphet pályára.

AZ A3-CSOPORT HÁTRALÉVŐ PROGRAMJA
November 16.
20.45: Németország–Bosznia-Hercegovina (Tv: Spíler2) – élőben az NSO-n!
20.45: Hollandia–Magyarország (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
November 19.
20.45: Bosznia-Hercegovina–Hollandia (Tv: Spíler2) – élőben az NSO-n!
20.45: Magyarország–Németország  (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!