Temesvári: Babos GS-győzelmével ismét felkerültünk a tenisz térképére

– Péntektől immár nem érvényes a mondat, mely szerint az 1986-os Roland Garros párosbajnoka, Temesvári Andrea a legutóbbi magyar felnőtt Grand Slam-győztes.
– Nagyon nem fog hiányozni – jelentette ki a Nemzeti Sportnak Temesvári Andrea, aki 32 évvel ezelőtt Martina Navratilova oldalán ünnepelhetett Párizsban. – Szeretném is, ha ezt rögtön leírná: amit egy sportoló bárhol, bármikor elért, azt már senki sem veheti el tőle! Sajnos van olyan, aki azt hiszi, engem Babos Tímea Australian Open-sikere zavar, de ez butaság. Nincs abban semmi, ha valaki ugyanabban a szakmában eléri vagy túl is szárnyalja a korábbi legjobb eredményt. Ettől még az én párizsi győzelmem nem lesz kisebb, nem tűnik el. Edzői pályafutásom során is akárhányszor női játékossal dolgoztam, szívvel-lélekkel arra buzdítottam, hogy nálam jobb eredményeket érjen el. Nagyon örülök Timi melbourne-i sikerének.– Péntektől immár nem érvényes a mondat, mely szerint az 1986-os Roland Garros párosbajnoka, Temesvári Andrea a legutóbbi magyar felnőtt Grand Slam-győztes.
– Nagyon nem fog hiányozni – jelentette ki a Nemzeti Sportnak Temesvári Andrea, aki 32 évvel ezelőtt Martina Navratilova oldalán ünnepelhetett Párizsban. – Szeretném is, ha ezt rögtön leírná: amit egy sportoló bárhol, bármikor elért, azt már senki sem veheti el tőle! Sajnos van olyan, aki azt hiszi, engem Babos Tímea Australian Open-sikere zavar, de ez butaság. Nincs abban semmi, ha valaki ugyanabban a szakmában eléri vagy túl is szárnyalja a korábbi legjobb eredményt. Ettől még az én párizsi győzelmem nem lesz kisebb, nem tűnik el. Edzői pályafutásom során is akárhányszor női játékossal dolgoztam, szívvel-lélekkel arra buzdítottam, hogy nálam jobb eredményeket érjen el. Nagyon örülök Timi melbourne-i sikerének.

– Gyerekkora óta ismeri Babos Tímeát. Gondolta volna, hogy ő lesz a legújabb Grand Slam-győztesünk?
– Nagyon bíztam benne! Amikor kétezertíz végén megalakult a Park Teniszklubban a Babos Team, felkértek engem is, hogy segítsem Timi karrierjét. Én már akkor is azt gondoltam, hogy oda fog érni az élmezőnybe, csak idő kérdése, hinnie kell benne. Amikor egyesben a négyszáz környékén volt a világranglistán, azt mondtam, egy éven belül top százas lesz. Nem hitte el, de sikerült. Aztán azt mondtam, néhány jó versennyel a hatvanba is bekerülhet. Ez is megtörtént. Hittem benne, és drukkoltam neki, az utóbbi időben pedig már egyértelműnek tűnt, hogy párosban Grand Slam-győztes lesz. Ahhoz viszont kell még egy kis idő, hogy egyesben is felszabadultabb legyen. Párosban az, hiszen nincs akkora nyomás rajta, van egy társa, nem csak önmagával kell foglalkoznia.

– Tehát egyesben is lesz esélye hasonló sikerre?
– Nyitott a mezőny, az biztos. Nyert ő már Budapesten WTA-versenyt, képes nagy játékosokat legyőzni, Ausztráliában is búcsúztatta Coco Vandeweghe-t. Hosszú távon ott lehet a legjobbak között, csak az a kérdés, elhiszi-e, hogy képes egymás után győzni, mint ahogyan párosban ez már működik, szinte mindegy, kivel az oldalán.

– Azért láthatóan jobban élvezte a sikert jó barátnője, Kristina Mladenovic mellett, mint a tavalyi világbajnoki címet a „kolléga” Andrea Hlaváckovával, nem?
– Éppen erre utaltak Timiék a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón. Ők jóban vannak egymással, jól kezelik a helyzetet, ez pedig kiválóan sült el. A jó kapcsolat kockázatos is néha, ha kicsit feszültebb pillanatban valami olyat mond az ember, ami a másiknak rosszulesik, abból harag lehet. Ha szigorúan szakmai, profi pár áll össze, mert tudják, hogy mindketten jók, de nincsenek egy hullámhosszon, akkor is tud működni, csak sokkal nehezebben. Szerintem a lányoknál fontos a baráti hangulat, nekik jól kell érezniük magukat a pályán.

– Milyennek látta a teljesítményüket a döntőben?
– Nagyon jól játszottak, és látszott a viselkedésükön, hogy barátnők. Régóta ismerik egymást, tízéves koruk óta járják a versenyeket. Kétezertizennégyben közel voltak ahhoz, hogy nyerjenek Wimbledonban, a döntőn kint voltam, Timi meghívott a páholyába. Akkor túlizgulták, és kikaptak, de azóta mindketten sokat párosoztak – még ha nem is egymás mellett –, remek eredményeket értek el, ez segített Jelena Vesznyina és Jekatyerina Makarova ellen is. Sokkal magabiztosabbak voltak, mint Wimbledonban. Elég sokat küzdöttek az Australian Open elején, fokozatosan lendültek formába, a döntőben pedig már kiválóan teljesítettek. Volt néhány pont, amikor Timinek nem ment, és Kiki vitte előre a kettősüket, és ugyanez előfordult fordítva is, amikor Timi segített néhány jó ütéssel és biztató szóval. Magabiztosan léptek fel a hálóhoz, jó taktikával játszottak, megérdemelten lett övék a Grand Slam-trófea.

– Mennyiben különbözik az ön párizsi sikeréhez képest Babos győzelmének fogadtatása?
– Teljesen más a kettő. Timi eredménye azért fontos, mert ezzel a Grand Slam-győzelemmel ismét felkerült a tenisz térképére Magyarország, újra elkezdenek foglalkozni a sportágon belül ezzel a kis országgal. A gyerekeknek is fontos, hogy ismét legyenek magyar példaképek, ne csak Roger Federert és Serena Williamst kövessék, hanem rajonghassanak olyan teniszezőért is, aki megfogható közelségben van, akinek Magyarországról sikerült, mint Timinek Sopronból vagy Fucsovics Marcinak Nyíregyházáról. Persze nem elég, ha valaki tehetséges, nem fognak kopogtatni az ajtón, hogy gyere, elviszünk a sikerhez – rengeteg munkára és áldozatra van szükség, sok kitartással jár ez az életforma. A jövő reménységei így talán jobban hisznek majd abban, amit évek óta mondok, amióta elkezdtem gyerekeket edzeni: igenis rengeteg tehetséges sportolónk van, csak sok múlik azon, kinek a kezei közé kerülnek, és milyen hátteret tudnak nekik teremteni. Én nagyon örültem Timi sikerének, és bízom benne, hogy nem kell újabb harminckét évet várnunk egy felnőtt magyar Grand Slam-győztesre.