Tenisz: Erre büszke vagyok, nagy előrelépést jelent – Babos

– Végig hitt a tornagyőzelemben, vagy a hét második felében tudatosult önben, hogy ez meglehet?
– Már az Australian Openen is azt éreztem, hogy jó formában vagyok, végig rendben volt a játékom. A második körben Carla Suárez Navarrótól kaptam ki, aki utána a negyeddöntőig jutott, top tízest győzött le. A párosbeli győzelem Kristina Mladenoviccsal elképesztő lendületet adott, talán ez is kellett hozzá, hogy meglegyen egyesben is a bátorság, ami Suárez Navarro ellen még nem volt meg, most viszont az egész héten segített – felelte a Nemzeti Sportnak Babos Tímea, miután a tajpeji WTA-torna fináléjában 7:5, 6:1-re legyőzte az ukrán Katerina Kozlovát, így karrierje harmadik WTA-trófeáját emelhette a magasba. A 24 éves játékos – aki nem is olyan rég még párosban Australian Open-sikert ünnepelhetett, ugye – remek szereplésének hála hétfőtől a 35. helyre lép fel a világranglistán.

– És amivel azért az elmúlt években is akadt problémája.
– Igen, ezért is ez volt a legfontosabb. Bármikor nehéz helyzetbe kerültem, higgadt tudtam maradni és rátettem még egy lapáttal, taktikusan, agresszívan és jól játszottam. Párosban ezt a lépést már sikerült megtennem, hiszen Melbourne-ben végig jól teljesítettem a fontos pontoknál, ez most egyesben is segített.

– Izgult a finálé előtt?
– Nyilván jobban, mint a többi meccsen, de bíztam benne, hogy képes vagyok a győzelemre. Nehezen indult, de megint csak azt tudom mondani, hogy megmaradt a higgadtságom, ez döntött. Ez volt a célom, és ez is lesz a jövőben, hogy a fontos pontoknál a nyugodtság, a jó hozzáállás és a küzdeni tudás segítsen.

– Akkor mostantól mindig erre számíthatunk öntől?
– Bízom benne! Mindegyik mérkőzés tartogatott kemény pillanatokat valamilyen szinten, de egész héten jól tudtam kezelni ezeket a helyzeteket, én jöttem ki belőlük jobban. Erre büszke vagyok, nagy előrelépést jelent, hogy akkor tudtam előhúzni a legjobb játékomat, amikor igazán kellett.

– Monterrey és Budapest után milyen Tajvanon ünnepelni?
– Az az érdekes Tajvannal kapcsolatban, hogy itt még veretlen vagyok, korábban megnyertem egy 125 ezres tornát is. Budapest elképesztő volt, hiszen egy rossz periódus után, otthon tudtam győzni tavaly, Monterrey pedig 2012-ben az abszolút váratlan. Ez a mostani azért nagyon fontos, mert szeptemberben két döntőmet is elveszítettem, s Kozlova személyében olyan játékos ellen sikerült nyerni, akitől legutóbb kikaptam, ráadásul stabil ellenfél, és elég lassú, kemény pályán teniszeztünk, szóval tudtam, hogy nehéz lesz befejezni a labdameneteket. A Grand Slam-győzelem után ez a siker is fantasztikus érzés, hiszen nehéz heteken vagyok túl, a fáradtság és a fájdalom eléggé nagy tényezővé vált, fáj mindenem. De csak kibírtam fizikailag és mentálisan is ezt az időszakot!

– Viszont nem megy Tallinnba a Fed-kupára a női válogatottal, ami persze nem is csoda egy ilyen megterhelő időszakot követően.
– Igen, sajnálom, hogy ki kell hagynom, mert az elmúlt években mindig játszottam a csapatban. De a Grand Slam- és WTA-siker után úgy alakult, hogy ez a bölcs döntés, és örülök, hogy Juhász Gábor szövetségi kapitány ezt belátta, ezzel is segítve a pályafutásomat.

– Hogyan tovább?
– Még este elindulok haza, néhány napig otthon leszek, mondhatni ez a jutalmam. Az első Grand Slam- és harmadik WTA-sikeremet meg tudom picit ünnepelni, vagy inkább úgy mondom, megoszthatom az otthoniakkal, ami nekem nagyon fontos. Csütörtökön utazom Dohába, aztán várnak a további feladatok. Nem szabad most túl nagy nyomást helyezni magamra, meg nem szabad elszállni, de ez a veszély nem is fenyeget. Dolgozom tovább ugyanúgy, ahogy eddig.

– Mit mondott az edzője, Thomas Drouet?
– Nagyon boldog volt ő is, és rögtön azzal kezdte: látod, megéri az a sok-sok munka!