A magyar válogatott 1995 szeptemberében óriási bravúrral 3:2-re megverte a Kisstadionban az ausztrálokat, a csapatot Noszály Sándor, Krocskó József, Markovits László, Köves Gábor, valamint a sikerkapitány Benyik János alkotta. A nyitányon Noszály sima vereséget szenvedett Mark Philippoussistól, majd Krocskó egyenlített Todd Woodbridge legyőzésével. A párost öt szettben a 11-szeres Grand Slam-bajnok Woodbridge-Mark Woodforde duó hozta Köves és Markovits ellen, aztán a záró napon jött a „csoda”: Noszály öt és fél óra alatt megverte Woodbridge-ot, majd Krocskó Philippoussist.
Az akkor 23 éves Noszály nem sokkal korábban elődöntőt vívott Kitzbühelben – többek között Carlos Moyát verve – és Bukarestben, Albert Costa és Sergi Bruguera legyőzésével. Ezeknek köszönhetően a 95. helyre lépett a világranglistán, ami pályafutása legjobb helyezése volt.
„Emlékszem, nem volt két óra a Philippoussis elleni meccs. Ilyen gyorsan még nem kaptam ki addig, főleg három nyert szettre. Pedig nagy önbizalommal vártam a találkozót, ám kijött rajtam a fáradtság, és bűnrosszul teniszeztem. Pedig a lassú salakon, ami talán Krocskó Józsinak kedvezett a legjobban, illett volna legyőznöm a későbbi wimbledoni döntőst” – elevenítette fel a történteket a szövetség honlapján Noszály.
„Ami a második egyesemet illeti, a mai napig büszke vagyok arra, hogy jobban bírtam erővel, és végre sokszor ütöttem extrát. Nagyon összekaptam magam, egyszerűen nem jöhettem le vesztesen a pályáról” – fejtette ki a sportági berkekben Sasának becézett játékos.
„Összesen huszonkétezer dollárt kerestem ezen a Davis-kupa-találkozón, ám akkor nem ez volt a fontos a számomra” – árulta el Noszály. A nagy bravúrt követően a csapat közösen kiment a Ferencváros Bajnokok Ligája-meccsére a holland Ajax ellen, és amikor kiderült, hogy ők is ott vannak a zsúfolásig megtelt lelátón, hosszú percekig ünnepelte őket a közönség.
„Sosem fogom azokat a napokat elfelejteni. Úgy vélem, a mi sikerünkből meríthetnek önbizalmat és motivációt a mostani játékosok. Ha nekünk sikerült, nekik miért ne jöhetne össze?” – vetette fel Noszály, aki a válogatott szövetségi edzőjeként van jelen Sydneyben.
Az elvesztett páros csata magyar résztvevői, Köves Gábor és Markovits László – akik a szöuli olimpiára is kijutottak – gyerekkoruk óta együtt játszottak, ám a Kisstadionban a világ akkori legjobb párosa állt a háló túloldalán. A hazai duó 82 perc elteltével már kétjátszmás előnyben volt, de végül mégis a „Woodyk” ünnepelhettek.
„Gáborral izgalmas és emlékezetes meccset játszottunk a világ valaha volt egyik legjobb párosa ellen” – jelentette ki Markovits, aki jelenleg a szövetség alelnökeként dolgozik.
„Az első két szett megnyerésével is nagy meglepetést okoztunk, talán ezért is emlékeznek sokan a mai napig úgy, hogy a mérkőzést is mi nyertük. Érdekes, hogy feleségem, akit akkor még nem ismertem, szintén ott volt és szurkolt nekünk, ami egy fotón is meg lett örökítve az 1996-os teniszévkönyv borítóján. Ezt utólag raktuk össze, amikor megismerkedtünk” – tette hozzá.
Köves Gábor elárulta, alaposan kihasználták a hazai pálya előnyét, és olyan salakra vitték a meccset, ami lassú és mély volt. A céljukat elérték, ugyanis az ausztrálok az első pillanattól kezdve szidták a Kisstadion borítását.
„Az maga volt a csoda, hogy megnyertük az első két szettet, de az egyáltalán nem volt realitás egy pillanatra sem, hogy legyőzzük az ausztrál párost. Sajnos a teljesítményem is visszaesett a harmadik játszmában, ráadásul el is fáradtam. De annyit mindenesetre elértünk, hogy Woodbridge is alaposan elfáradt, így nem egészen fitten lépett másnap pályára Sasa ellen, aki egy végtelenül izgalmas csatában le is győzte őt. Aztán az pedig tanítanivaló volt, ahogy Józsi a sírba kergette Philippoussist” – mesélte Köves, aki januárban távozott a Davis Kupa-kapitányi posztról. A szakember elmondta, amikor tavaly novemberben a DK-döntőben is az ausztrálokkal került szembe a válogatott, volt, aki eszébe juttassa az 1995-ös csatát. Torinóban ugyanis összefutott Woodforde-dal, és alaposan átbeszélték a mérkőzés legszebb pontjait.
Köves Gábor szerint ha a mostani összecsapáson Fucsovics Márton képes lesz a maximumra, akkor egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 1995 után a mieink 2022-ben is legyőzzék az ausztrálokat.