„Picit ironikus, hogy egy századdal kapok ki… – mondta Szilágyi Liliána. – De ahhoz képest nem rossz, hogy néhány hónapja még abba akartam hagyni az úszást, mert egyáltalán nem rólam szólt a történet, hanem arról, milyen családban nőttem fel, és milyen elvárásoknak kell emiatt megfelelnem.”
„Ennek vetettünk véget három hónapja, ezalatt csak magam miatt dolgoztam, magam miatt csináltam mindent, és tessék, ez az eredménye. Második vagyok Európában, még ha egy picit elsőnek is érzem magam, de mindez nem érdekes, mert inkább most történjen meg, mint az olimpián. Akkor én leszek a legjobb!”.
A LONDONI ÚSZÓ EB ZÁRÓ NAPJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJÁT ITT OLVASHATJA EL!