Gyurta Dániel: A magyar sport fénykora jelenleg is tart

„Olimpiai címvédőként érkeztem a brazíliai metropolisba, s még a középdöntőbe sem sikerült bekerülnöm, de másfél hétre rá beválasztottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságába, teljes értékű, szavazati joggal rendelkező NOB-tag lettem huszonhét évesen! Mindennek voltak előzményei, a magyar sportvezetésben úgy látták, ahhoz, hogy Budapestnek egyáltalán legyen esélye a 2024-es olimpia rendezésének elnyerésére, nem elég egyetlen NOB-tag – nevezetesen Schmitt Pál, hiszen Aján Tamás szavazati joggal nem rendelkező, tiszteletbeli tag. Másrészt az Európai Olimpiai Bizottság sportolói bizottságán keresztül én tevékenyen be tudtam kapcsolódni a nemzetközi sportdiplomácia vérkeringésébe” – nyilatkozta Gyurta.

Elmondta, álma és titkos célja az volt, hogy 2024-ben Budapest rendezhesse az olimpiát, és a mai napig fájó pont az életében, hogy végül nem küzdhettünk meg ezért.

„Amit a pályafutásom során elértem – és visszatekintve azt kell mondanom, mindent elértem –, ahhoz a tehetségem, a kitartásom és a sport iránti alázatom kevés lett volna, de még a csodálatos edzőim minden tudása, fáradozása és a családom önfeláldozó támogatása is”– mondta. Hozzátette, a magyar sport napjainkban aranykorát éli és belegondolni is rossz, mi lenne, ha ez a felfogás megváltozna, és visszatérne az alulfinanszírozott magyar sport ínséges időszaka.

„Ha visszagondolok arra, hogy például az athéni olimpiára milyen körülmények között edzettünk, s ugyanez hogy volt London előtt és alatt, leírhatatlan a különbség. A londoni olimpián egy brit és egy japán úszó között állhattam a dobogó tetején, és könnyeimet nyelve hallgathattam a Himnuszt. Ebben az eredményben nagy szerepe volt a bőkezű sporttámogatásnak. A magyar sport fénykora jelenleg is tart a kormány sportágfejlesztési támogatásának köszönhetően, és ezt a sportolóknak nagyon meg kell becsülniük.”