Címlapsztori: Cél a hatodik olimpia! – Hosszú Katinka

– A kétszáz vegyes döntője előtt váltottunk néhány mondatot, a beszélgetésünk végén pedig egyértelműsítette, milyen nagyszerű érzés anyának lenni. Ma már elsősorban édesanya?
– Egyértelműen – válaszolta a háromszoros olimpiai bajnok, aki augusztusban adott életet kislányának, Kamiliának. – De nem lehet ezt szétválasztani, mert az úszó Katinka is én vagyok. Azt mondanám, ez egy új kezdet az életemben, hiszen az anyukaszerep mellett vagyok úszó, és már nem lehet prioritás nekem az úszás. Ebből a helyzetből igyekszem kihozni a legtöbbet. A legjobban annak örülök, hogy még úszhatok. Biztosan unalmas, hiszen annyiszor elmondtam már, hogy nagyon szeretek úszni, de hát ez az igazság. Ebben a kettős szerepkörbe próbálok előrelépkedni.

– Árulja el, mi motiválja?! Rendben van, hogy szeret úszni, de már járt fenn a csúcson, ráadásul éveken keresztül, megnyert mindent, amit csak lehetett ebben a sportágban. Meg ne haragudjon a kérdésért, de miért nem ül nyugton a fenekén?!
– Azért ma már nem rendelek alá mindent az úszásnak, mint korábban, nagyon is visszafogom magam, ám az energiáimat mégiscsak le kell vezetnem valahol… Komolyra fordítva a szót: arra jöttem rá, illetve az tudatosult bennem, hogy nekem ez az életformám. Ez biztos, hogy idővel átalakul, mert át kell alakulnia, hiszen életem végéig nem versenyezhetek. De az is egyértelmű, hogy az úszás mindig is benne lesz az életemben. És amikor mindezt kimondtam, jött a gondolat, jó lenne megpróbálni ezt az olimpiát.

– Mindig is szerette a csúcsokat, azt, hogy olyat vigyen véghez, amit mások még nem, vagy csak kevesen. Az, hogy a párizsi a hatodik olimpiája lehetne, ebbe a kategóriába tartozik – ez a mozgatórugó?
– Még nem engedtem el azt sem, hogy meglegyen a száz érmem világversenyekről, de amúgy igen, igazából az a cél, hogy ott lehessek a hatodik olimpiámon.

– Amikor a száz éremről beszélt, megsúgta, nem normális, hogy kiáll a nyilvánosság elé megint egy újabb céllal, de ismét ezt teszi.
– Az életemet úgy érzem teljesnek és akként élem, hogy kitalálok valamit, aztán pedig megteszek mindent, hogy valóra is váltsam.

– Hogy érzi, melyik távon érhet oda Párizsba?
– A vegyesre készülök, ez ugye jelenti a kétszázat és a négyszázat is, ám utóbbit még nem úsztam – csütörtök estére már képet kapok róla, hogy megy, akkor megmondom, melyik lehet a befutó. Azért az nagyon furcsa nekem, hogy mivel másfél éve nem versenyeztem, nem tudom, milyen lesz a négyszáz.

– Fülig ér a szája, ez azt jelenti, hogy jól érzi magát a vízben?
– Nagyon! Olyan jó versenyezni, olyan jó itt lenni, olyan jó, hogy itt volt Kami is a lelátón. És közben meg már lesem az órát, hogy hazaérjek a fürdetésre.

– Értelemszerűen a kislánya körül forognak a gondolatai, ez így van akkor is, amikor úszik?
– Amikor úszom, amikor edzés van, képes vagyok kizárni mindent, és csak az úszásra koncentrálni, de amint kint állok a parton, ez megváltozik.

– A felkészülése mennyit változott, mondjuk, a tíz évvel ezelőttihez képest?
– Sokan meglepődnének szerintem, mert annyival nem másabb, mint gondolnák. Az kétségtelen, hogy időben kevesebb, mint korábban. És ez is milyen fura: néhány éve még úgy gondoltam, hogy nincs sok felesleges pont a felkészülésemben, azonban mégis ki kellett „vágnom” belőle néhány dolgot, mert nem szeretnék túl sok időt elvenni Kamitól. Régen napi nyolc órát töltöttem az uszodában vagy az edzőteremben, de régen a parton is elálldogáltam, és például végiggondoltam sok mindent – akkor nem kellett sietnem, ez volt a dolgom, a munkám. Ma már nem így van.

– Cseréljünk szerepet egy kicsit: ha ön lenne a Nemzeti Sport szakírója, hogyan írna róla, hogyan értékelné, hogy a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka másfél éves kihagyás után 2:15.50 perces idővel tért vissza kétszáz vegyesen?
– Biztosan azt írnám, hogy biztató első idő Hosszú Katinkától ennyi kihagyás és persze a szülés után.

– Hogyan tervez? Küzd az utolsó pillanatig, vagyis a júniusi belgrádi Európa-bajnokság végéig az A-szintért?
– Addig próbálkozom, amíg csak lehet. Persze jó lenne, ha minél hamarabb megúsznám a szintet, de ha úgy adódik, szeretnék ott lenni az Eb-n, s ott is nekimenni a szintnek, ha addig nincs meg.