Vízilabda: reptéri emlékidézés az első U15-ös Eb-győztesekkel

Dél környékén landolt kedden a Liszt Ferenc-repülőtéren az a Bulgáriából érkező járat, amelyen a burgaszi fiú U15-ös vízilabda Európa-bajnokság aranyérmes csapata utazott. A magyar. A fiúkat ováció és népes tábor várta a helyszínen, a virágcsokrok és az első gratulációk átadói között föltűntek szülők, edzők, barátok. Bár a gép egy órát késett, a Magyarországra vezető út mégis sokkal egyszerűbb volt, mint az Eb-döntőbe való beszárnyalás.

Az Eb-győztes magyar csapat  •  Fotó: Kovács Cs. Tamás

A válogatott a csoportjában könnyedén győzte le a szlovákokat a korosztálynak első ízben megrendezett kontinensviadalon, majd utolsó másodperces góllal kapott ki a horvátoktól, hogy aztán hiába kerekedjen felül a románokon, második helyen zárja a négyest. Ez a helyezés azt jelentette, hogy pihenőnap nélkül, a nyolcaddöntőben kellett folytatnia a tornát a Vincze Balázs szövetségi kapitány, Derekas Szilárd szövetségi edző és Kiss Csaba másodedző által irányított gárdának. A fiúk vették az akadályt és az oroszok elpáholása után már a négy közé jutás volt a tét.

Az elődöntőhöz azonban a legnagyobb rivális, Szerbia fiataljain keresztül vezetett az út. A csapat óriásit küzdve azt a meccset is abszolválta, majd az olaszokat verve, bejutott a Montenegró elleni fináléba. A többi pedig gyönyörű magyar népmese is lehetne – ha nem történt volna meg! A válogatott álomszerű rajtot véve az aranymeccsen, az első negyedben öt góllal elhúzott, a félidőt pedig 9–2-vel zárta, hogy aztán taktikusan és fegyelmezetten megvárja az utolsó dudaszót, majd a 15–9-es végeredmény birtokában magasba emelje az Európa legjobb csapatának járó serleget.

Vincze Balázs a mérkőzés után úgy fogalmazott, hogy „a döntő első két negyedében a víz felett repültek fiúk”, ám a hazaérkezést követően sem hagyott alább lelkesedése:
„Miután a korosztálynak még soha nem volt világversenye, nem lehetett tudni, hogyan fognak működni a fejek és az izomzatok. A horvátokat, akikkel közös edzőtáborban voltunk, sőt két felkészülési tornán is játszottunk egymás ellen, jól ismertük. Úgy gondoltuk, ha őket legyőzzük, csoportelsők vagyunk és a szerbekkel csak a döntőben találkozhatunk. Nem így történt. Utolsó másodperces góllal kikaptunk, és én összetörtem, de szerencsére Derekas Szilárd és Kiss Csaba kirángatott a letargiából. Elhittük, hogy a szerbek ellen is lehet nyerni. Szerencsére, a szerbek előtt még játszottunk a románokkal és oroszokkal is, így fokozatosan formába lendültünk. Szerbia ellen nagy eufória volt, hiszen ha bárki találkozik velük és legyőzi őket, azt picit kiüríti a siker. Ebből nehéz is volt visszajönni az olaszok elleni elődöntőre, de a meccs második felére visszatértünk a saját játékunkhoz, és az kitartott a döntő utolsó percéig.”

„Minden összejött – folytatta Vincze. – Nem nagyon lehetett hibát találni sem a támadásban, sem a védekezésben. Nem gondolnám, hogy ekkora a különbség a két csapat között. Ez olyan pillanat volt, amikor nekünk minden sikerült, ezért olyan dolgokat is meg mertek csinálni a srácok, amilyeneket a korábbi mérkőzéseken nem. Nagy előnyük és erősségük volt a fiúknak, hogy napról-napra új videókból kellett készülniük az ellenfelekre, de ők 15 éves fejjel megértették, begyakorolták, aztán alkalmazták a taktikánkat.”

Derekas Szilárd a megméretés előtt öt héttel vette át a csapat szövetségi edzői posztját, segítőjével Kiss Csabával. A podgoricai Eb-selejtezőn még Varga Tamás és Nádor Zsombor irányításával harcolta ki a csapat kijutást, ám az új edző a rövid idő alatt is biztosan fel tudott mérni egy dolgot. A torna előtt arra hívta fel a figyelmet, a csapat legnagyobb erénye, hogy bárki bármilyen szituációban bevethető a 15 fős legénységből.

„Ez az egész Eb alatt így is volt – erősítette meg magát utólag az edző. – Mind a 15 játékos nagyon sokat tett hozzá a győzelemhez. Persze, mindig kell a szerencse is, de mindenkire lehetett számítani, mindenki nagyot alkotott, ezáltal nagy eredmény született.”

Az első kontinensviadal után, Derekas arra a kérdésre, hogy szüksége van-e ennek a korosztálynak Európa-bajnokságra, frappáns választ adott.

Nagy Ákos és a díjai  •  Fotó: Kovács Cs. Tamás

„Így utólag, hogy mi nyertük meg, azt mondom, jó volt, szükség van rá. A játékosok azonban nagyon fiatalok, és ebből adódóan sok változás lehet a jövő évi csapatban is, mert akik itthon maradtak is tudnak egy év alatt óriásit fejlődni. A válogatott gerince adott, de senkinek sem szabad most megnyugodni.”

Ha van olyan játékos, akire jellemző az izgágaság az Nagy Ákos. A csapat balkezes gólfelelőse nem hazudtolta meg önmagát az Európa-bajnokságon, és mindig akkor húzott elő valami újat, amikor a legnagyobb szükség volt rá. A végig kiegyensúlyozottan pólózó játékost egyáltalán nem lepte meg az Eb-győzelem. Az pedig, hogy a torna a legértékesebb játékosa és 26 találattal a gólkirálya is lett, csak hab volt az önmagában is igen ízletes tortán:
„Egyrészt elszántság kellett ehhez!Összeforrt a csapat, nagy egész lett belőlünk. Természetesen tudtam, hogy számítanak rám. Ha egymás után három meccsen jól játszol, utána már mindenki igényli tőled, hogy a következőn is ugyanazt nyújtsd. Nyílván jó érzés, hogy a legértékesebb játékos és gólkirály is én lettem, ezáltal lett kis respektem, de túlzottan nem foglalkozom ezzel. A 26 találatból kettő azért megmarad. A döntőben, amikor a szélén sikerült beforgatnom egy srácot, és aztán a kapuba lőni, na, meg amikor megúsztam, és bevágtam a hosszú felsőbe.”

Szalai Péter számos jó momentumban szerzett góljával vette ki részét a nemzeti együttes meneteléséből, na meg az Eb talán legszebb magyar találatával, amikor időkérés utáni labdajáratást követően őt találta meg középen a bejátszott a labda a döntőben. Szalai végig bízott magában az egy hét alatt, de nemcsak magában…

Utóbbi kijelentést már az Eb előtt is hangoztatták a fiúk. Az arannyal kapcsolatos tervek szövögetésében élen járt a csapatkapitány Gaszt Roland, aki hihetetlen magabiztosságával és nyerni akarásával adott támaszt az együttesnek.

Így örült a magyar csapat a sikernek  •  Fotó: Kovács Cs. Tamás

A korosztályért felelős szövetségi kapitány, Vincze Balázs keze közül Cseh Sándor gondozásába „öregednek” a srácok. A Firenzében éppen 20 éve Kiss Csabával közösen Európa-bajnokságot nyert Vincze, elmondása szerint, semmilyen párhuzamot nem von az akkori és a mostani győzelem között, ám érezhetően nehezen szakad el ettől a kivételes generációtól.
„Nem tagadhatom, nekem is szívfájdalom, de azt gondolom, hogy ugyanolyan jó, ha nem jobb kezekben lesznek Sanyinál, és azok a stábtagok, akik felelősek lesznek a sikereikért és munkájukért, pont ugyanannyit bele fognak tenni, mint amennyit mi beletettünk.”

Van mit folytatni.

FIÚ U15-ÖS EURÓPA-BAJNOKSÁG, BURGASZ (BULGÁRIA)
MAGYARORSZÁG MÉRKŐZÉSEI
Csoportkör
–Szlovákia 20-6
–Horvátország 8-9
–Románia 13-4
Nyolcaddöntő
–Oroszország 11-5
Negyeddöntő
–Szerbia 12-11
Elődöntő
–Olaszország 8-6
Döntő
–Montenegró 15-9
Az Eb-győztes csapat
Kapusok:Csite Loránd, Gyapjas Viktor
Mezőnyjátékosok:Fekete Paolo, Nagy Ákos, Szépfalvi Gergő, Besenyei Áron, Barics Bence, Gaszt Roland, Tamás Kevin, Kis Ferenc Ágoston, Országh Mihály, Tymcyna Máté, Mészáros Bálint, Szalai Péter, Pál-Szabó Norbert
Edzők:Derekas Szilárd, Kiss Csaba, Vincze Balázs

További korosztályos híreinkVÍZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.