Újabb tartalmas évet zárt a magyar úszósport, s bár a tavalyi és a 2017-es aranyeső is elmaradt, mindhárom korosztályos világversenyen érmeket szereztek a fiatalok. Emellett augusztusban Budapesten rendezték meg a junior-világbajnokságot, amelyet a nemzetközi szövetség (FINA) minden idők legjobbjaként aposztrofált. Wladár Sándorral, a hazai szövetség elnökével értékeltük az évet.
JELENTŐS NÖVEKEDÉS
Kezdjük a számokkal! Magyarországon jelenleg 135 tagszervezetben körülbelül húszezer gyerek úszik, ebből 5000 rendelkezik érvényes versenyengedéllyel és 2800-nak van szintideje a korosztályos bajnokságokra. Mindez jelentős, tizenkét százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest.
Az úszósport töretlen népszerűségében és a tehetségek felkutatásában jelentős szerepet töltenek be a szövetség utánpótlásprogramjai.
Ilyen a Jövő Bajnokai-program, amely 9 régióban 110 edző közreműködésével fogja össze 76 egyesület 288 úszóját. Az 1980-ban Moszkvában olimpiai bajnok sportvezető büszke rá, hogy megtartották a MÚSZ egyik kiemelt projektjét.
„Évekkel ezelőtt voltak olyan hangok, hogy abba kell hagyni a programot, nincs semmi értelme– emlékezett vissza Wladár Sándor. – Nagyon büszke vagyok arra, hogy akkor kiálltunk mellette, nem engedtük megszüntetni és azóta is töretlen sikernek örvend. A program indulásakor többek között Késely Ajna, Berecz Blanka, Zombori Gábor is tagja volt. Jancsik Árpád személyében pedig kitűnő összrégiós koordinátor áll a projekt élén. A versenyzők támogatása és menedzselése mellett az edzők és szülők is szerves részei a programnak. A szakmai igények változásához igazítva folyamatosan próbáljuk emelni az előadások tartalmi és szakmai színvonalát, a fiatalok a legújabb Arena-felszerelésekkel gazdagodnak, az egyesületek pedig anyagi támogatásban részesülnek, a legfelsőbb évjáratok legjobbjai előtt az edzőtábor lehetősége is adott.”
A másik jelentős, az utánpótláshoz kapcsolódó kezdeményezés a Héraklész-bajnokprogram, amely átmenet a JB és az ifjúsági korosztályok között. Jelenleg 56 versenyzőt foglal magába a 2002-2005-ös korosztályból. Annak keretében a hazai legjobbak már az ifjúsági évek előtt nemzetközi megméretéseken vehetnek részt: az idén a lengyelországi ORV-n toronymagasan vitték a prímet, míg hátra van még a CECJM (a közép-európai országok válogatottjainak találkozója), amelyen szintén nagy fölény várható.
ÉRMEKBEN AZ IDÉN SEM VOLT HIÁNY
A legnagyobb figyelmet természetesen a hazai rendezésű junior-világbajnokság kapta a nagy korosztályos versenyek közül. A roppant erős mezőnyben két magyar fiatal is a dobogóra állhatott, mi több: az akkor még nem egészen 17 esztendős Zombori Gábor a magyar úszósportban harmadikként egyéni junior-világbajnoki címet szerzett, 400 m gyorson lett az övé az arany.
„Gábor egyszerűen fantasztikus volt, elképesztő világbajnoki rekordot úszott, ismét bizonyította, hogy nagy értéke a magyar úszósportnak, akire vigyáznunk kell. Kiemelem az edzőjének, Horváth Tamásnak a nagyszerű munkáját, aki az igazi munkás edző, keveset beszél, inkább dolgozni szeret, aminek újra meglett az eredménye, ez teszi a Budafóka SE-t a hazai utánpótlás egyik bástyájává. Berecz Blanka kétszáz pillangón pedig megint csodálatos volt, az Európa-bajnoki aranyérmek után újra remekül úszott.”
A kazanyi junior Európa-bajnokságról, amelyen harminc tagú ifjúsági válogatott vett részt, az úszóelnök úgy fogalmaz: nem volt olyan, mint korábban, de ezt is várták. Egyedül Berecz Blanka nyert aranyérmet, rajta kívül egyéniben Mihályvári-Farkas Viktória, Török Dominik Márk és Fábián Fanni állhatott még dobogóra.
Az idők pedig Tokióra nézve is biztatóak, miután három A (Zombori Gábor, Békési Eszter, Mihályvári-Farkas Viktória) és kilenc B szintes versenyzőt ad az ifjúsági válogatott, azaz több mint valószínű, hogy néhány fiatal már a jövő évi olimpián kipróbálhatja magát.
A serdülőválogatott júliusban Bakuban járt az EYOF-on, ahonnan hat ezüst- és egy bronzéremmel tért haza. A 16 éves Kós Hubert újra nagyot alakított, négy második helyezést is begyűjtött, a magyar úszósport egyik legnagyobb ígéretének tartják, ugyanakkor Wladár szerint az ő esetében a dietetika segítségére is szükség van, mert fizikailag elmarad a megfelelő szinttől.
S nemcsak medencében, hanem nyílt vízen is érkeztek a sikerek. A Racicében rendezett junior Európa-bajnokságon a magyar csapat nyerte az országok közötti rangsort, két arany-, három ezüst- és két bronzéremmel – Szimcsák Mira és a váltó vezetésével – a valaha volt legjobb szereplést produkálta a küldöttség. Az elnök kiemelte Gellért Gábor szövetségi kapitány konstruktív munkáját, valamint örömét fejezte ki, hogy Rasovszky Kristóf mögött is látszik a magyar nyílt vízi úszás jövője.
KÖZPONTI EDZŐTÁBOROK ÉS SPORTEGÉSZSÉGÜGY
Az eredményeket tehát nem kell különösebben magyarázni, az utánpótlásban is a világ élvonalába tartozik a magyar úszósport. A kérdés, mit tehet még a szövetség a további sikerek érdekében?
Wladár adja meg a választ:
„A bázist tovább szélesíteni nehéz, a jelenlegi számokat szeretnénk megtartani. Egyszerűen annyi sportág hajt a gyerekekre, hogy komoly akadályokba ütközik újakat behozni. Szükség van a minél erősebb, közös kommunikációra és központi edzőtáborokra. Széchy Tamás és Kiss László idejében a világ élvonalába tartozó versenyzők és a legjobb utánpótláskorúak közös edzőtáborban készültek, és az működött. Persze, nem könnyű megszervezni, mert manapság már az ország minden pontján akadnak válogatottak, de ez a cél.”
Egyúttal márciusban a Semmelweis-klinikákon mozgásba lendült a sportegészségügy, komoly méréseket is tudnak már végezni, működik a teljesítménydiagnosztika, amelyre már évek óta nagy szükség volt.
Szintén fontos elem – Zombori Gábor junior-világbajnoki felkészülésében is fontos szerepet játszott– a Duna Arénába telepített kamerarendszer, amely sokat javíthat a rajt- és fordulótechnikán. Mert Wladár megfigyelése alapján gyerekkorban a fordulókat pihenésre használják a versenyzők, többek között az vezet oda, hogy még a legkiválóbb magyar úszók is gyengén fordulnak. Szerinte ebben óriási tartalékok vannak, és még külföldi szakember bevonását is elképzelhetőnek tartja az előrelépéshez.
Az idén elindult a szövetség által szervezett oktatói-edzői konferenciasorozat is, amelyet óriási érdeklődés kísért, volt alkalom, amikor háromszázan is voltak , s nem mellesleg Selmeci Attila, Virth Balázs, dr. Sós Csaba és Petrov Árpád alkotta előadói gárdától tanulhattak a résztvevők.
DRÁGA A VÍZFELÜLET
Ezzel együtt problémákkal és nehézségekkel is szembe kell néznie a MÚSZ-nak. Például manapság a vízfelület komoly gondot okoz.
„Mind a mellett, hogy óriási verseny van a vízfelület, a pályák megszerzéséért, nagyon megszaladtak a medence- és vízfelületi díjak, miközben a szövetségi bevételek nem emelkedtek – magyarázza Wladár. – Akad olyan budapesti uszoda, ahol kétszer annyit kell fizetni, mint akár egy-két évvel ezelőtt, úgyhogy ebben az ügyben mindenképpen változásra van szükség.”
Kiemelte még, hogy a TAO-programban szereplő vízilabda gyakorlatilag öli az úszást, a lényegesen nagyobb forrásaikból gyakorlatilag bármit ki tudnak fizetni. Gyakran gondot okoz továbbá az új uszodák technikai rendszere, amely sokszor nem kompatibilis a MÚSZ által használttal, így ezekben a modern létesítményekben nehézkes a versenyek szervezése.
TUDÁS GENERÁCIÓRÓL GENERÁCIÓRA
Amikor a folyamatos sikerek titkát keressük, valahogyan mindig a hazai úszóedzőkhöz és hatalmas szakmai tudásához jutunk el.
Így látja ezt Wladár Sándor is:
„A magyar úszósport a mai napig Széchy Tamás és Kiss László örökségéből táplálkozik, onnan ered a mai edzők szakértelme is, a tudás generációról generációra száll. Egészséges rivalizálás alakult ki az edzők között, valamint most már megfelelő jövőkép is áll előttük. És nem szabad elfelejteni a megszállott szülőket sem, akik nélkül nem lehet eljutni a világraszóló sikerekig. A versenyző-edző-család egység jelenti a garanciát arra, hogy a magyar úszás továbbra is az élvonalba tartozik.”
További korosztályos hírekÚSZÁSBANa sportági aloldalunkon.