Labdarúgás: ezek a legstabilabb ugródeszkák a sztárcsapatokhoz

Sokakat lázban tart a kérdés, vajon melyik út vezet nyílegyenesen a nyugat-európai élbajnokságokba? A labdarúgás jelenségeit objektívan, számokkal magyarázó CIES a napokban valamiféle válasszal szolgált azáltal, hogy – két szezonig visszamenőleg – felkutatta az öt topligában bemutatkozott focistákat, és megnézte, melyik klubban játszottak közvetlenül a debütálásukat megelőzően. Az érintett spílereket három kategóriába osztotta: vannak azok, akiket topligás klubjuk másik csapattól szerzett meg (48%), de akadnak olyanok is, akik szépen végigjárták a szamárlétrát, és a topligás klub utánpótlásából egészen a felnőttcsapatig verekedték magukat (39%). Sőt, elenyésző aránnyal, de képviseltetik magukat azok is, akik egyesületükkel feljutottak az öt első osztályú bajnokság (angol, spanyol, német, olasz, francia)valamelyikébe, s ilyen módon debütálhattak az élvonalban (13%).

Vajon melyik út vezet leghatékonyabban az öt topligába?  •  Forrás: sportskeeda.com

Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a számokat, jól érzékelhető az a kevés utánpótlás-nevelésre szakosodott klub jelentősége, elvégre az esetek majdnem felében a topligás csapatok nem kinevelték, hanem megszerezték a színeikben debütáló fiatalokat. Amennyiben ezt külön a klubokra is levetítjük, azt tapasztaljuk, hogy a holland Ajax adta a legtöbb futballpalántát az öt topligába (22), megelőzve a portugál Benficát (21) és a Szoboszlai Dominikot foglalkoztató RB Salzburgot (20).

Ez mind szép és jó, de a CIES-tanulmány arra is rávilágít, hogy a vizsgálat szempontjából érintett játékosok beszerzése fele arányban éppen a topligás országokból történt, vagyis amikor azt halljuk, hogy az angol fiatalok nem kapják meg a lehetőséget a bizonyításra az öt európai topligában, akkor jusson eszünkbe, hogy ez butaság! Amennyiben nem klubokban, hanem országokban gondolkodunk, láthatjuk, hogy a legtöbben, 125-en angol csapatokban léptek pályára, mielőtt új klubjukban debütáltak a topligák valamelyikében. Az angolokat ráadásul az olaszok (106), a spanyolok (95) és a franciák (91) követik a vonatkozó rangsorban, és csak utánuk „kullognak” a hollandok (75), valamint a portugálok (74).

Ezzel természetesen nem arra célzunk, hogy az Ajax vagy a Benfica teljes játékos-politikáját a kukába kellene dobni. Egyáltalán nem. A tanulmány csupán arra világít rá, hogy ezeknek a kluboknak talán erősebb az utánpótlás-nevelő brandjük, mint a valós befolyásuk arra a problémára, hogy milyen úton juthat el valaki az álomligákba. Átlagosan tízből csak három topligás debütáns csatlakozott külföldi együttesből jelenlegi kenyéradójához, a többiek mind angol, spanyol, olasz, német vagy francia alsóbb osztályú gárdákbanvártak a sorukra. Ideje belátni, hogy a nyugat-európai futball fő színterei még mindig inkább a saját éléskamrájukból töltik fel magukat, semmint hogy a híres-nevezetes holland vagy portugál akadémiák fiataljaira lecsapjanak.

A teljes tanulmány IDE KATTINTVA elérhető.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.