Schön Szabolcs (19), Szerető Krisztofer (20), Kun Bertalan (21) vagy éppen Tajti Mátyás (22). Csupán néhány név azok közül, akikről néhány évvel ezelőtt azt gondolhattuk, ők lesznek azok, akik európai topklubokban töltheti futballpályafutásukat, de azóta mindannyian hazatértek. A kérdés adott: vajon miért érkeznek vissza sorban a tizenévesen még potenciális sztárjelölteknek kikiáltott fiatalok? És egyáltalán: akkora gond-e, hogy hazajönnek?Schön Szabolcs (19), Szerető Krisztofer (20), Kun Bertalan (21) vagy éppen Tajti Mátyás (22). Csupán néhány név azok közül, akikről néhány évvel ezelőtt azt gondolhattuk, ők lesznek azok, akik európai topklubokban töltheti futballpályafutásukat, de azóta mindannyian hazatértek. A kérdés adott: vajon miért érkeznek vissza sorban a tizenévesen még potenciális sztárjelölteknek kikiáltott fiatalok? És egyáltalán: akkora gond-e, hogy hazajönnek?
„Nagyon összetett a kérdés, mert a helyes válasz megadásához jó lenne ismernünk minden körülményt, beszélnünk kellene valamennyi érintett játékossal és a külföldi klubokkal, amelyek nem tartottak rájuk igényt – magyarázza Esterházy Mátyás, az EM Sports Consulting ügynökség tulajdonosa. – Teljesen egyénfüggő, miként alakul egy-egy labdarúgó-karrier, nincs recept, megoldás bizonyos problémákra. Szerintem kétféle út közül választhat a fiatal magyar játékos: vagy még az utánpótláskorban kikerül külföldre, vagy tizenhét-tizennyolc éves korára eljut arra a szintre, hogy már az NB I-ben lép pályára.”
Mindazonáltal a Szoboszlai Dominiket is képviselő menedzser szerint az sem feltétlenül probléma, ha valaki 20 évesen hazatér.
„Akik hazajönnek, azokból nyilván hiányzik valami a tartós külföldi karrierhez, de itthon legalább megkapják a szükséges játékperceket, jellemzően az NB I-ben. Az a tapasztalatom, hogy külföldön sokkal nagyobb rutint lehet szerezni, ebből következően jóval könnyebben be lehet kapcsolódni a felnőttfutballba, mintha valaki a hazai utánpótlásrendszer szamárlétráját járná végig.”
Azt azonban Esterházy sem vitatja, hogy érdemes elgondolkozni a hazatérő fiatalok számának tendenciaszerű növekedésén, és főleg annak lehetséges okain.
„Azt gondolom, ez a bizonyos ok mindenképpen sportszakmai. Nem hinném, hogy bármelyik fiatal a pénz miatt játszana az NB I-ben. Ezek a játékosok egész egyszerűen nem tudnak mást tenni: azt látják, hogy kizárólag itthon van esélyük felnőttek között pályára lépni, ezért inkább hazajönnek. Hogy ez minek köszönhető? Na, ezen kellene elgondolkodni! Ha nem tudnak huzamosabb ideig megragadni külföldön, az azt jelenti, hogy idehaza nem kaptak megfelelő képzést. De mondok mást: amikor a tehetségről beszélünk, akkor általában arra gondolunk, hogyan veszi le a játékos a labdát, vagy hány gólt szerez egy mérkőzésen. Arról már kevesebb szó esik, milyen mentális erővel kell rendelkeznie egy fiatal srácnak ahhoz, hogy tizenévesen elhagyja a családját, a barátait.”
A menedzser példaként hozza fel Szalai Ádámot, aki szintén nagyon fiatalon, 17 évesen került külföldre, és 23 éves koráig leginkább csak küzdött azért, hogy megragadjon a topfociban. Vajon a mai gyerekeknek van ennyi idejük bizonyítani?
„Idejük biztos lenne, de hogy türelmük is van-e, az már más kérdés. Szalai példája jól mutatja, hogy a tehetség nem csak a technikai képzettséget jelenti. Ő sok-sok évig harcolt, amíg végül Stuttgarton és Madridon keresztül beverekedte magát a Mainz kezdőcsapatába. Tizenöt éve a családja nélkül él, és rengeteg áldozatot hozott azért, hogy nemzetközi karriert fusson be. Ez nem akármilyen mentális erőről tesz tanúbizonyságot. A fiataloknak a hozzá hasonló karaktereket kellene követniük."
Arról is mind többet hallani, hogy már nem ugyanazok a magyar labdarúgók ideális célpiacai, mint korábban voltak. De melyek is azok pontosan?
„Nagyon fontos lenne, hogy végre reálisan lássuk a magyar futballpiac helyét a világban, de amíg nincs világos koncepciónk, addig nem igazán tudok erre a kérdésre válaszolni. Ahogyan észrevettem, egyre több magyar fiatal választja Ausztriát, ami érthető, hiszen oda a földrajzi közelség miatt a szülőknek is egyszerűbb elengedniük a gyereküket. Arról nem beszélve, hogy Szoboszlai Dominik sikerei miatt örömmel látják a magyar fiatalokat arrafelé. Nyilván, ez is fontos szempont a célpiacok meghatározásakor: ahol egyszer már bizonyítottak a magyarok, ott a többi játékosnak is érdemes szerencsét próbálnia.”
LISTA AZ UTÓBBI IDŐBEN HAZATÉRŐ FIATALORÓL
(honnan mentek hová, hány évet töltöttek külföldön, hol játszanak jelenleg?)
Kun Bertalan: Veszprémi VFC USE – PSV Eindhoven – 8 év – most: ZTE
Schön Szabolcs: Budapest Honvéd-MFA – Ajax – 2 év – most: MTK Budapest
Szerető Krisztofer: Budapest Honvéd-MFA – Stoke City – 2 és fél év – most: FTC/Soroksár
Dobos Áron: Dunaújváros PASE – Fortuna Sittard – 1,5 év – most: Szeged
Deczki Máté: Debreceni Labdarúgó Akadémia – Stoke City – 3 év – most: Ajka
Bíró Bence: Budapest Honvéd-MFA – Guimaraes – 5,5 év – most: MTK Budapest
Tajti Mátyás: Puskás Akadémia – Barcelona – 4 év – most: ZTE
Horváth Csanád: Budapest Honvéd-MFA – Guimaraes – 1 év – most: Ménfőcsanak
Hutvágner Gergely: Vasas Kubala Akadémia – Sampdoria – 3 év – most: Siófok
Torvund Alexander: Mol Fehérvár – Ullern/Stabaek – 2 év – most: Mezőkövesd
További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.