„A gyerekek versengeni szeretnek, nem versenyezni” – dr. Lénárt Ágota

ALurdyHáz Rendezvényközpontjában Egy nap az utánpótlásért címmelimmár tizenegyedik alkalommaltartotta meg hagyományos konferenciáját azUtanpotlassport.hu szerkesztősége. A Mit üzen Tokió? „alcímű” – különleges érdeklődés mellett zajló – rendezvényen asportteljesítmények lélektani hátterérőldr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője tartott előadást.ALurdyHáz Rendezvényközpontjában Egy nap az utánpótlásért címmelimmár tizenegyedik alkalommaltartotta meg hagyományos konferenciáját azUtanpotlassport.hu szerkesztősége. A Mit üzen Tokió? „alcímű” – különleges érdeklődés mellett zajló – rendezvényen asportteljesítmények lélektani hátterérőldr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője tartott előadást.

„A gyerekek versengeni szeretnek, nem versenyezni” – dr. Lénárt Ágota

A szakember hangsúlyozta álláspontját, miszerint mentális felkészültség nélkül ma már lehetetlen jó eredményt elérni, és nagyon kevesen vannak azok a sportolók, akik ösztönösen ráéreznek a megfelelő módszerekre. Ezért sem értett egyet azzal, hogy a magyar csapat nem vitt magával sportpszichológust Tokióba. A fiatalok nevelésére kitérve úgy fogalmazott:

„Agyerekek versengeniszeretnek,nem versenyezni. Az ifjúsági olimpián érmet szerzett sportolóknak mindösszeakilenc százalékukjut el afelnőttolimpiáig. Komolyan át kell gondolni, miként tudjuk úgy támogatni az utánpótlássportot, hogy ne égessük ki idő előtt a fiatalokat.”

A korosztályos versenyzőkkel kapcsolatban továbbá az érzelmek kezelésének képességére hívta fel a figyelmet.

„Sokszor fordulnak hozzám a problémával, hogy a gyerek töri az ütőt. Azért töri, mert nem tudja, hogy mit kell helyette csinálni. Ilyenkor megfelelő programot kell adni a számára. Például: ismerd fel a problémát, válaszd ki a javításra szolgáló módszert, csináld meg és menj tovább! Ha adunk egy programot és begyakorolva hasznosítani tudjuk, akkor csökken az érzelmi kitörések száma.”

A szakember arra is kitért, hogy az olimpiai felkészítés során mely négy szakaszon keresztül segíti a sportpszichológia a sportolókat. Elmondta, az elsőaz álmodozás szakasza, amely az olimpia előtti négy-nyolc évet öleli fel. Ilyenkor az elkötelezettséget és az önbizalmat növelik az alap sportpszichológiai módszerek alkalmazása mellett. A második az álmok építése, amely az olimpia előtti kettő-négy évre tehető. A feladat ekkor a motiváció, a kitartás felépítése, a frusztráció tolerancia fejlesztése és a rutin kialakítása. A harmadik szakasz az olimpia előtt két évvel az álmok kergetése. Ilyenkor a kvalifikáció miatti szorongásnak és a stressznek a kezelése kerül előtérbe a koncentrációval, valamint az érzelmek szabályozásával együtt. Majd az olimpia előtti kettő-tizenkettő hónapban a nyomás kezelésén, a fókusz megtartásán és a média elvárásain van a hangsúly.

„Mindezt nemcsak az olimpiára alkalmazható, hanem bármilyen utánpótlás-világverseny kapcsán is. A verseny után pedig a jövőbeli tervek átgondolása következik”– tette hozzá dr. Lénárt Ágota.

A számos területet érintő előadás több élethelyzetben történt felmérés alapján mutatta be a tinédzserek lelkivilágát, és egyértelműen kiderült:változatlanul a fontossági sorrend élén helyezkedik el az edző, a család és a gyermek egészséges együttműködése.