A hónap utánpótlásedzője: megvan a júniusi díj három jelöltje

A hónap utánpótlásedzője díj odaítélésekor figyelembe veszik az adott időszak világversenyein, nemzetközi eseményein, legjelentősebb hazai viadalain, bajnokságain elért eredményeket, de a díjra történő jelölésnél ugyancsak döntő szempont volt a kiválasztott szakmai múltja, megfelelő edzői végzettsége, példaértékű nevelőmunkája. A díjazottakról a három alapító szervezet képviselőiből álló kuratórium hamarosan dönt; a győztes 200 ezer forintos pénzdíjazásban részesül.

A hónap utánpótlásedzője díj odaítélésekor figyelembe veszik az adott időszak világversenyein, nemzetközi eseményein, legjelentősebb hazai viadalain, bajnokságain elért eredményeket, de a díjra történő jelölésnél ugyancsak döntő szempont volt a kiválasztott szakmai múltja, megfelelő edzői végzettsége, példaértékű nevelőmunkája. A díjazottakról a három alapító szervezet képviselőiből álló kuratórium hamarosan dönt; a győztes 200 ezer forintos pénzdíjazásban részesül.

Íme, június hónap jelöltjei!

BURCSA SZABOLCS, a Trion SC öttusaszakosztályának vezetőedzője 2012-ben kezdett edzősködni, majd a 2013-ban újraindított, fővárosi klubban – amelyben eleinte kisebb szerepeket vállalt – az edzői képesítésének megszerzése után átvette a szakosztály irányítását. Az általa vezetett Trionban a kezdetektől fogva fontosnak tartották, hogy minden versenyzőjük kiemelt figyelmet kapjon, és minőségi, egyénre szabott edzésterv szerint készüljön. A klub ebben a tekintetben nem szerette volna túlvállalni magát, nem fogadta tömegével a fiatalokat, így szinte minden versenyzőjük kitűnő eredményekkel büszkélkedhet. Közülük is kiemelkedik a még mindig csak 24 éves Kardos Bence, aki többek között felnőtt, U24-es és junior Európa-bajnok, valamint kétszeres felnőtt magyar bajnok. A jelenlegi utánpótláskorú versenyzőknek csak a legjobb nemzetközi eredményeit említve júniusig: Erdős Rita és Viczián Bence U19-es Európa-bajnok, Gáll András vegyes váltóban junior vb-bronzérmes, laser runban ifjúsági Eb-győztes, vb-második.

Miután május utolsó napján az 52 éves Burcsa Szabolcs tanítványai közül Erdős Rita és Viczián Bence is megnyerte a junior országos bajnokságot, mindkét fiatal remekelt a barcelonai junior Európa-bajnokságon. A 19 éves Erdős Rita egyéniben és csapatban (Bauer Blankával és Eszes Noémivel) is aranyérmet nyert. Előbbit úgy, hogy a záró, kombinált számot (a lövészettel egybekötött futást) a 11. helyről kezdte meg, ám kivételes koncentráltságának és állóképességének köszönhetően magabiztos fölénnyel ért elsőként célba. A 21 éves Viczián Bence csapatban (Gyurka Márk Manóval és Koleszár Mihállyal) lett első, a férfiváltóval (Koleszár társaként) bronzérmes, míg egyéniben az előkelő ötödik helyen zárt.

„A legfontosabb a sport iránti alázat, anélkül nem megy – mondja Burcsa Szabolcs. – Szeretem, ha jó hangulatban telnek az edzések, de emellett persze sokat dolgozunk, mert hisszük, hogy a befektetett munkának mindig meglesz a gyümölcse. Ebben a sportágban nem is lehet más a mentalitás. Főleg most, amikor az új rendezéssel járó sorozatterhelést kapják a versenyzők.”

Erdős Rita ezekkel a szavakkal méltatta edzőjét:

„Szerintem átlagon felüli, ahogyan Szabolcs a versenyzőivel foglalkozik. Korosztálytól és eredménytől függetlenül igyekszik mindenkire külön-külön a lehető legjobban odafigyelni. Hangsúlyozza, hogy a munkában hisz, de ezt a józanész határain belül teszi, ezért következetes a terheléseket illetően is. Az edzésein mindig jókedvűek és motiváltak vagyunk, a versenyeken pedig rengeteget segít a jelenléte, mert mindig azokat a mondatokat hallom tőle, amelyekre éppen a leginkább szükségem van. Ő a koordinátorom is, azaz vele rakjuk össze, hogy éppen mire fókuszáljunk. Az edzések jó összehangolása pedig ebben a komplex sportágban elengedhetetlen a sikerhez.”

FÜRDÖK GÁBOR, az MVM Szegedi Vízisport Egyesület kenuedzője versenyzői pályafutása alatt az 500 m-es kenunégyes tagjaként bronzérmet nyert a 2003-ban Gainesville-ben rendezett kajak-kenu-világbajnokságon. Utánpótlásedzőként először 2013 és 2014 között, másfél éven át dolgozott jelenlegi klubjában, és büszke arra, hogy a csapatépítés eredményeként az akkori versenyzői közül sokan a mai napig űzik a sportágat. Ezt követően évekig a tengerentúlon tevékenykedett, a mexikói válogatott kenuszakagának vezetőedzője volt. Tavaly ősz óta ismét a Tisza-parti városban foglalkozik fiatalokkal, munkájának pedig máris van nemzetközi érmekben mérhető az eredménye.

A kajakosok, kenusok júniusban rendezett belgrádi U23-as és ifjúsági Európa-bajnokságán remekeltek a szegedi versenyzők, különösképpen a – a 42 esztendős Fürdök Gábor irányítása alá tartozó – kenus lányok. A tavalyi korosztályos vb-n duplázó Kiss Ágnes ezúttal a kontinensviadalon nyert két aranyérmet, ráadásul mindkettőt olimpiai számban: 200 egyesben, valamint 500 párosban klubtársával, Molnár Csepkével. Új edzőjükkel így az első jelentős nemzetközi eseményükből kihozták a maximumot, a teljesítményük pedig biztató az augusztus végi-szeptember eleji – szintén U23-as és ifjúsági – szegedi világbajnokság előtt.

„Az utánpótlástrénereknek a mai világban rendkívül összetett a feladatuk, egyszerre kell pedagógusnak, edzőnek, sportvezetőnek, pszichológusnak, adminisztrátornak és – mivel én lányokkal foglalkozom – gyakran lelki társnak lenniük – magyarázza Fürdök Gábor. – Érezni kell a csapat és azon belül az egyének ritmusát, a fiatalok életében rengeteg hullámvölgy akad, amit egy edzőnek át kell hidalnia. Nehéz, összetett sportág a miénk, rengeteg edzésmunka szükséges ahhoz, hogy valaki odakerüljön a legjobbak közé, és ott még kiemelkedő eredményeket is érjen el. Hónapról hónapra, de inkább napról napra kell motiválni a versenyzőket. Ezért is nagyon fontos, hogy most ilyen visszaigazolást kaptunk a munkáról; az Európa-bajnoki eredmények azt mutatják, hogy eddig jó irányba haladtunk, és ezen az úton kell továbbmennünk.”

A Szegedi Vízisport Egyesület ifjúsági világ- és Európa-bajnok versenyzője, Kiss Ágnes így beszélt mesteréről:

„Az ősszel kezdtük el a közös munkát, azóta nagyon pozitívak a benyomásaim róla. Az edzéseken rendkívül figyelmes, mindig észreveszi, ha probléma van, és arra koncentrál, hogy mi az, amiben jobbá tudnánk válni. Talán abban fejlődtem a legtöbbet az irányítása alatt, hogy a korábbiaknál is precízebben tudom elvégezni az edzésmunkát. Azt gondolom, a sikerek elérése mindig kétszereplős, a versenyzőn és az edzőn is múlik, márpedig Gábor maximálisan megadja a támogatást, nagyon sokat segít nekünk mindenben.”

LÉVAI ZOLTÁN,a Budapesti Honvéd birkózóedzője, a kötöttfogású kadétválogatott szövetségi edzője 1998 óta dolgozik trénerként, Táton kezdett a legkisebbekkel foglalkozni, nagy szerepe volt a helyi birkózóélet létrehozásában. Majd kiváló szakmai munkájára felfigyelt a BVSC, amelynek szakosztálya 2001-ben fuzionált a tátiakkal. Ezután közösen több országos csapatbajnoki címet szereztek, a műhely pedig folyamatosan bővítette az utánpótlásbázisát Esztergomban és Tokodon. Az együttműködés 2011-ben szűnt meg a BVSC-vel, a hátország azonban megmaradt, immár Dorogon. Lévai irányításával felvirágzott a szakosztály, az ország legerősebbjévé nőtte ki magát a 2016-ig tartó vezetése alatt. Később rövid ideig az Esztergom Birkózó SE-re keretei között nevelte a jövő reménységeit (jelenleg is az Esztergom Birkózó SE elnöke), 2017-től kezdve pedig már saját műhelyét működteti a Budapesti Honvéd esztergomi központjaként.

Legnagyobb szakmai sikerei közül kiemelendő, hogy 2021-ben U23-as világbajnoki címet szerzett általa felkészített fia, Lévai Tamás a kötöttfogásúak 77 kilós súlycsoportjában, illetve 2019-ben junior Európa-bajnok is lett, továbbá U23-as korúként idén felnőtt Eb-bronzérmet ünnepelhetett Budapesten. Eközben– Tamás mellett – többen már ugyancsak remekelnek a felnőttek mezőnyében azon birkózók közül, akiknek pályáját a kezdetektől egyengeti: ilyen idősebb fia, Lévai Zoltán (felnőtt Eb-ezüstérmes, junior vb-harmadik) és Torba Erik (felnőtt Eb-bronz-, Európa Játékok-ezüst-, junior-vb- és U23-as Eb-bronzérmes). De meg kell említeni Vitek Dáriust (felnőtt Eb-harmadik, U23-as vb-bronz- és Eb-aranyérmes), Érsek Róbertet (kadét vb-ezüstérmes), Lévai Zoltán legkisebb fiát, Lévai Leventét (kadét Eb-ezüst- és bronzérmes), Szekér Szimonettát (U23-as Eb-ezüstérmes), Darabos Lászlót (kadét Európa-bajnok) és Czuczor Dominiket (serdülő Eb-bronzérmes) is.

A díjra már februárban is jelölt, 47 éves Lévai Zoltán a júniusi, bukaresti U17-es Európa-bajnokságon a kötöttfogású válogatottat – másik két kollégájával közösen – irányította, és versenyzői négy érmet nyertek: Darabos László arany-, László Mózes ezüst-, míg Fige Levente és Lévai Levente bronzérmet szerzett. Közülük Lévai Levente a kezdetektől fogva a tanítványa, míg a fia mellett ugyancsak honvédos Darabos – a válogatott mellett – a klubjában is az ő vezetésével készül. Jelenleg Esztergomban hozzávetőleg 130 birkózóval foglalkozik, és a hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként a városban szeptemberben elindul az első általános iskolai birkózóosztály is.

„Mi nem sportolókat, hanem embereket, személyiségeket nevelünk, az életre készítjük fel gyerekeket – foglalja össze hitvallását Lévai Zoltán. – Szeretnénk olyan értékeket átadni a fiataloknak, mint a munka iránti alázat, a szorgalom és a fegyelem, valamint a közösség fontossága. Éppen ezért nálunk nem az eredmények számítanak igazán, a világversenyeken elért sok-sok érem csak a hab tortán. Egyfajta életpályamodellt is szeretnénk mutatni, ugyanis a mi műhelyünkben a tanulás legalább annyira fontos, mint a sport. Ma már csak úgy lehet kiváló sportteljesítményt elérni, ha az ember szellemileg is megállja a helyét.”

A júniusi bukaresti U17-es Eb-n bronzérmes Lévai Levente így vélekedik edző-édesapjáról:

„Sokan gondolhatnák, hogy az apa-fia és edző-tanítvány kapcsolat szétválaszthatatlan az esetünkben, de valójában ez nem így van. Nálunk abszolút elkülönül a két szerep. Az, hogy a köztünk lévő együttműködés az első pillanattól kezdve kifogástalan, nyilvánvalón leginkább neki köszönhető. Él-hal a tanítványaiért, és csak azon dolgozik, hogy a kitűzött célhoz segítse őket. Folyamatosan képes újulni, még a két bátyámnak is mindig tud újat mutatni a különféle technikákról, pedig ők már felnőtt versenyzők. Mindig megtalálja a megfelelő hangnemet a tanítványaival, tudj, kihez hogyan kell szólni. Ha arra van szükség persze kemény a versenyzőivel, ugyanakkor mindig következetes.”