Áprilisban három magyar fiatal vívó is kadétvilágbajnoki címet nyert Plovdivban. Az ígéretekben közös, hogy 2006-ös születésűként mindhárman az utolsó kadétévükben érték el a nem mindennapi sikert, és a következő évadtól már egy korosztállyal fentebb, a juniorok között igyekeznek helytállni.
A kardozó Domonkos Emese, valamint a párbajtőröző Nagy Blanka és Pelle Domonkos elsődleges célja a juniorok között is a válogatottság kivívása. Erre a mestereik szerint minden esélyük meg is van, de a trénerek kiemelik, hogy a munkát továbbra is nagyon komolyan kell venni.
A februárban kadét Eb-címet is szerző Domonkos Emesét a Vasasban Sárközi Gergely edzi, aki így fogalmaz tanítványáról:
„Emesének nagyon jó testi és versenyzői adottságai vannak. Folyamatosan elképesztő szorgalomról és nagy akaraterőről tesz tanúbizonyságot. A nehéz helyzetekben, ha kell, megragadja a saját haját, és kihúzza magát a gödörből. Ez az elszántság már sokat segített az eredményességében, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz.”
Nagy Blanka a Debreceni SI-ben pallérozódik Serra Bendegúz szakmai felügyelete mellett. A tréner a világbajnok tanítványáról ezt mondja:
„Blanka a korábbi években fizikálisan lemaradt a korosztályához képest, és a fejével kellett ezt a hátrányt kompenzálnia. Most már valamelyest utolérte a kortársait, de a világbajnoki címéhez ugyanúgy kellett a remek mentalitása. Blanka aranyérme hatalmas öröm, de számomra az eredménynél is fontosabb maga a teljesítmény. Ha valaki ki tudja magából hozni mindazt, amire képes, akkor elégedett vagyok. Bízom benne, hogy Blanka fejlődése folyamatos marad.”
Fejben a Budapesti Honvédban vívó Pelle Domonkos is rendben van. Ezt a László István, Peterdi András edzőpáros megerősíti.
„Ma már nem annyira vallják, mint régen, de azt gondolom, még mindig előny, ha valaki balkezes. Domonkos lát a páston, érti a vívás filozófiáját, és hamar felismeri, hogy milyen akciókkal lehet az ellenfelet megzavarni. Észreveszi, hogy melyek az áttörhető gyengepontok, és ezt a vébén is bizonyította. Nagyon szép eredményeket ért el, de még csak az út elején jár. Minden csoda három napig tart, úgyhogy keményen kell dolgoznia tovább a juniorok között is” – véli Peterdi, László pedig hozzáteszi: „Sokat dolgozik, szorgalmas, és képes a vesztes helyzetekből is felállni. Beszéltünk vele, hogy a sikert sokszor nehezebb feldolgozni, mint a kudarcot. Most kell picit rálépni a tyúkszemére, és menni tovább, mert az ő számára a határ a csillagos ég.”
(Kiemelt képünkön: Domonkos Emese Forrás: FIE)